Chris Bangle otthagyta a BMW-t

Az utóbbi évek egyik legtöbbet emlegetett autós formatervezője elhagyja a BMW-t, sőt az egész autós szektorból kiszáll. Munkái nagyon megosztották a közvéleményt, de kétségtelen, hogy a sok egy kaptafára készülő autó után Bangle képes volt újat hozni a formatervezésbe.

Tizenhét évig dolgozott a BMW-nél Christopher Bangle
(Nézzen Bangle-autókat! Kattintson a képre a galériához!)

Sosem felejtem el a 2001-es Frankfurti Autószalont, ahova még magánemberként, barátokkal látogattam el. Életem első, nem hungexpós autókiállításán tátott szájjal, csorgó nyállal bandukoltam az autócsodák között, élveztem, hogy a legtöbb luxusautóba be lehetett szállni, nem csak az olcsó kisautókba, mint ahogy itthon megszoktam. Sok fontos autó bemutatóját tartották ezen a seregszemlén, köztük a Ford Fiestáét, kereklámpás Volkswagen Polóét, és a kupé-kabrió Mercedes SL-ét is, de a legnagyobb csődület mégis egyértelműen a 7-es BMW körül alakult ki. Jó tíz percet kellett várnom, hogy beleülhessek annak az autónak a hátső ülésére, ami a Bangle-korszak kezdetét jelentette a BMW-nél (az első helyekért még fél órát kellett volna sorban állni).

A bálna 7-es 2001-es világpremierje új korszakot indított a BMW-nél
(Nézzen Bangle-autókat! Kattintson a képre a galériához!)

Senki sem értette a vadonatúj bajor luxuslimuzin formáját, mivel a kecses, lapos, tökéletes arányokkal rendelkező E38-as után az E65 valami egészen más volt. Pöffeszkedő és hájas, fényűző és hivalkodó, orrát magasan hordta, a hátulját pedig egy egészen ronda kitüremkedés csúfította el, ami leginkább egy présgéppel létrehozott légterelőnek tűnt. Szemei táskásabbak voltak, mint Derrick felügyelőnek, első indexeit pedig a fényszórók fölött hordta, akárcsak a Lada Niva. Európai szemmel nehéz volt a formát befogadni, de később az idő a főtervező Chris Bangle-t igazolta, mivel a 7-es BMW elég szépen fogyott, különösen az Egyesült Államokban. Persze az európai piac fintorgása miatt 2005-ben egy alapos ráncfelvarrást kapott a 7-es, ami után már jóval kevesebb indulatot váltott ki, mert a fényszóróit és a csomagtartóját is átalakították, a legújabb generáció pedig inkább méretével, mint meghökkentő formáival tűnik ki az autók sorából.

Bangle éppen magyaráz. Balra mögötte utóda, Adrian van Hooydonk
(Nézzen Bangle-autókat! Kattintson a képre a galériához!)

Christopher Edward Bangle az Egyesült Államokban, az Ohio állambeli Ravennában született 1956-ban. Középiskolai tanulmányai és a Wisconsini Egyetem művészeti szakának elvégzése után már tudta, hogy autókat akar tervezni, ezért beadta jelentkezését a kaliforniai Art Center Collage of Design intézetbe, ahová felvételt is nyert. Első komoly munkahelye azonban már Európában volt, ahol is az Opel tervezőrészlegéhez került Rüsselsheimbe, feladata autóbelsők tervezése volt. Később az autóbelsőket tervező iroda vezetőjévé léptették elő, de ezután már külső terveket is készíthetett az Opelnek, első komoly, önálló munkája a Junior nevű kisautó-tanulmány volt 1983-ból.

1983-ban nagy feltűnést kelthetett első munkája, az Opel Junior tanulmányautó
(Nézzen Bangle-autókat! Kattintson a képre a galériához!)

Következő munkahelye már Olaszországba, az európai design fellegvárába szólította 1985-ben: a Fiathoz került. 1992-re itt is vezetővé vált, rá bízták ugyanis a Fiat házi tervezőközpontjának, a Fiat Centro Stile vezetését. Leghíresebb műve ebből az időszakból a jellegzetes formájú Fiat Coupé volt, aminek a külső formatevéért teljesen Bangle felelt, a közvélekedéssel ellentétben csak a sportkocsi belseje a híres Pininfarina-stúdió munkája (ennek jellegzetes része a karosszéria színében, a műszerfal felső részén végighúzódó fémdíszítés volt, ami többek között a műszereket is magába foglalta). De a Coupé külseje sem volt mindennapi: a plexi alatti fényszórók, a merész, párhuzamos törésvonalak a sárvédők tetején, az érdekes domborulatok vagy a kör alakú, egymásra helyezett hátsó lámpák szinte sokkolták a közvéleményt, de a fiataloknak nagyon tetszett.

Semmivel sem lehetett összetéveszteni a jellegzetes formatervű Fiat Coupét
(Nézzen Bangle-autókat! Kattitnson a képre a galériához!)

Egy évig sem vezette a Fiat tervezőközpontját, 1992 végén már Münchenben dolgozott a BMW alkalmazásában. Beosztottja és jobbkeze az az Adrian van Hooydonk lett, akivel egész müncheni pályafutása alatt szorosan együtt dolgozott, és aki 2004 februárjában átvette tőle a BMW autótervező részlegének vezetését, miközben Bangle az egész konszern - beleértve a Minit és a Rolls-Royce-t is - formaterveiért felelős BMW Group Design igazgatója lett. Ettől kedve feladata már kizárólag a tervezőcsapatok koordinálása és felügyelete volt, önállóan már nem tervezett autót, de a beleszólása továbbra is megmaradt a különböző formatervek alakulásába.

Az utód

Bangle utóda, a BMW Group Design új igazgatója Adrian van Hooydonk lett, egy 45 éves holland formatervező. Hooydonk Chris Bangle-lel egyszerre, 1992-ben került a BMW-hez, és a kezdetektől szoros munkakapcsolat volt közöttük. Az ő munkája volt a Minik újjászületését jelző Mini MCV30 tanulmányautó 1997-ből, de sokat dolgozott Bangle mellett a Z9 Gran Turismo és a 7-es BMW formatervén is. Újabb munkái közül a 2007-es CS tanulmányautó, a tavalyi M1 Hommage tanulmányautó, a textilruhás GINA tanulmányautó, a vadonatúj BMW Z4, és a most Genfben bemutatásra kerülő Concept Progressive Activitiy Sedan érdemel említést. 2000-ben rá bízták a BMW kaliforniai design stúdiójának, a DesignworksUSA vezetését az autós részlegen, egy évvel később már az egész stúdió igazgatója volt. 2004-ben került vissza Münchenbe, ahol is a BMW autós formatervező részlegének igazgatója lett, Bangle ekkor lépett feljebb, ugyanis a BMW Group Design igazgatójává nevezték ki.

Nem került gyártásba a 2001-es BMW X Coupé tanulmány
(Nézzen Bangle-autókat! Kattitnson a képre a galériához!)

Bangle a kilencvenes években felismerte, hogy a BMW akkori formanyelvéből már mindent kihoztak, amit csak lehetett, ennek csúcsa a tökéletes, de kissé unalmas, 2001-ig gyártott 7-es BMW volt. Rájött, hogy menekülni csak előre érdemes, ezért csapatával elkezdte kidolgozni saját, új, forradalmi formanyelvét a német prémiummárka számára, miközben olyan konvencionálisabb modellek tervezésében is közreműködött, mint a kilencvenes évek végi hármas BMW (E46) ráncfelvarrása, vagy a BMW első szabadidő-autója, az 1999-ben bemutatott X5.

A Z9 Gran Turismo a 6-os kupét vetítette előre 1999-ben
(Nézzen Bangle-autókat! Kattitnson a képre a galériához!)

Saját reformcsomagjának első, kézzel fogható jele azonban a Z9 Gran Turismo tanulmányautó volt, ami a szárnyas ajtókat leszámítva szinte változatlanul került gyártásba 2003-ban, 6-os BMW-ként, E63-as kódnéven. Ezen az autón is megtalálható a 7-esen bevezetett púpos csomagtérfedél, de az apró fényszórók az extrém hosszú motorháztetővel sokkal agresszívebb külsőt kölcsönöztek neki, mint a luxuslimuzinnak. Sokan - akárcsak a hetvenes-nyolcvanas évek BMW modelljeit - a cápákhoz hasonlították, nem is alaptalanul.

Chris Bangle 22 perces, angol nyelvű előadása a formatervezésről

A Bangle-re oly jellemző "lángoló" oldalsó felületeket azonban nem a 6-osról, hanem a 2002-ben bevezetett Z4-esről ismerte meg a közvélemény, pedig a formaterv nem közvetlenül Bangle munkája volt, de a sztártervező is sokat alakított rajta, amíg végleges formáját elnyerte.

Bangle nélkül nem így nézne ki, vagy nem is lenne az X6-os és a 6-os BMW
(Nézzen Bangle-autókat! Kattitnson a képre a galériához!)

Számos autó formája köthető még Bangle-höz és csapatához, ezek közül a legjellegzetesebb a közvéleményt eleinte szintén megosztó 2004-es 5-ös BMW (E60), a tavaly bemutatott terepkupé, az X6, de az újabb Minik és a Rolls-Royce Phantom is.