A meredek szélvédő mélyen belóg az utastér fölé
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
A Peugeot remek üzleti érzékkel rukkolt elő 2000-ben a 206 CC-vel, majd 2003-ban az egy számmal nagyobb nyitható tetejű 307-tel: a piac ráharapott a keménytetős kabriókra, amelyek megfizethetően és főleg kevés kompromisszum árán kínálták a tető nélküli autózás élményét. Mire a konkurencia kapcsolt, a franciák már gyakorlatilag learatták a piacot, 2008 novemberéig nem kevesebb mint 650 ezer keménytetős kabriót gyártottak, amivel világelsők ebben a kategóriában.
A Peugeot által kreált kategória időközben meglehetősen népes lett, a 307 CC szép sorban kapta az ellenfeleket, megjelent a Volkswagen Eos, a Renault Mégane CC, az Opel Astra Twin Top és a Ford Focus CC, így a tavaly Párizsban bemutatott 308 CC-nek már jóval nehezebb dolga lesz kitűnni a tömegből. A második generációs kupé-kabriót az új Peugeot 3008-as nemzetközi bemutatóján próbálhattuk ki, mintegy mellékesen, amolyan fakultatív jelleggel kínálgatták a franciák az összecsődített újságíróknak.
Családi autókat szégyenít meg a 403 literes csomagtartó, bár ez csak zárt tető esetén igaz
Akárcsak az alapmodell, a 308-as esetében a CC sem változott forradalmian az elődjéhez képest: megmaradt a hatalmasra tátott cápavigyor az autó elején, oldalról szinte fel sem lehet ismerni az új modellt, hátul viszont már felébredhettek a formatervezők, mert egy egész izgalmas farrészt sikerült összehozniuk. A bemutató előtt, amikor csak a képeken láttam a CC-t, kicsit soknak és keszekuszának tűnt a feneke, a beépített légterelővel, megannyi törésvonallal és áldiffúzorral, de az életben kifejezetten jól néz ki.
A tengelytáv milliméterre megegyezik az előddel (2650 mm), a hossz viszont négy, a szélesség pedig közel hat centiméterrel nőtt. Az utastér és a műszerfal kialakítása alapvetően azonos a 308-asével, ám a franciák egy sereg trükköt vetettek be, hogy még sportosabbnak tűnjön a CC. Fehér számlapos műszerek, króm és fényezett díszítések dobják fel a hangulatot, ám a pálmát az opciós bőrkárpit viszi, amely - akárcsak az előd esetében - a műszerfalat is beborítja; hasonló megoldással, csak jóval drágább autókban lehet találkozni. Némileg ront az összképen a középkonzol metálfényű borítása, amely azon túl, hogy gagyi benyomást kelt, nagyon könnyen karcolódik, egy egyszerű alumíniumbetéttel mindenki jobban járt volna.
Húsz másodperc alatt tűnik el a tető a csomagtartóban
A két részből álló tetőt húsz másodperc alatt tüntethetjük el a csomagtartóban a kardánalagúton lévő kis gombbal, ráadásul ezt a produkciót menet közben, 12 km/órás tempóig is tudja az autó, csak hogy még többen bámuljanak minket irigykedve. A meredek szögben álló szélvédő továbbra is szinte beborítja az elöl ülőket, így - felhúzott ablakok mellett - gyakorlatilag huzatmentesen utazhatunk. Igaz ebben az opciós szélfogónak is nagy szerepe volt a menetpróba során, amely a hátulról érkező alattomos légörvényeket tartotta távol. A szélfogó felszerelésekor a két hátsó ülésről le kell mondani, ami nem jelent túl nagy áldozatot, hátul ugyanis továbbra is csak gyerekek férnek el kényelmesen. Egy átlagos méretű felnőtt felhúzott lábakkal kucorog egy hasonló méretű embertársa mögött, miközben meg kell küzdenie az elemekkel is.
Elöl ezzel szemben már teljesen elzárhatjuk magunkat a külvilágtól, olyannyira, hogy még 100-120 km/órás tempónál is gyakorlatilag huzatmentesen kabriózhatunk. A Mercedes-Benz SLK-tól ellesett, de annál praktikusabb megoldás, hogy az ülésekből meleg levegőt fújathatunk a tarkónkra, ami hetekkel hosszabbíthatja meg a kabriós szezont. Egy nyitható tetejű autónál csak sokadlagos szempont, a Peugeot esetében mégis meg kell említeni a már-már bődületes méretű csomagtartót, amely - zárt tető mellett - 403 liternyi csomagot képes elnyelni, de lehajtott tetővel is 226 literes hellyel gazdálkodhatunk.