Bal oldali közlekedés szökőár ellen

Az 1970-es évek óta nem volt példa arra, hogy egy országban megváltoztassák a közlekedési irányt - máig. Hiába tiltakoztak a szamoaiak miniszterelnökük ötlete ellen az élethez való jogukat hangoztatva, a javarészt balkormányos autókkal rendelkező lakosoknak ezentúl az út bal oldalán kell haladniuk. Az elnök reménye szerint megindulhat az olcsó, jobbkormányos autók importja, és könnyebb lesz a menekülés a cunami elől.

A világ országainak körülbelül háromnegyedében van jobb oldali közlekedési rend (piros szín), főként az egykori brit gyarmatokon érvényes ma is a balra tarts. Szamoa az ausztrál kontinenstől keletre található, a képen még piros pöttyként

Pártolói szerint is bátor, ellenzői viszont egyenesen őrültnek tartják Tuilaepa Sailele Malielegaoit, Szamoa miniszterelnökét, aki szeptember 7-étől az eddigi jobb oldali helyett balkezes közlekedést vezet be az országban.

A Csendes-óceán délnyugati részén található szigetcsoporton elterülő Szamoa eddig leginkább arról volt ismert, hogy a Nemzetközi Dátumvonalhoz való közelsége miatt az idelátogató turisták könnyen találhatták magukat abban a furcsa helyzetben, hogy előbb érkeztek meg, mint ahogy elindultak. Az alig 180 ezer lakosú kis szigetország azonban most azzal vívta ki a világ figyelmét, hogy négy évtized után ők lesznek az elsők, ahol a közlekedési irányt megfordítják. Tuilaepa elnök azzal érvel, hogy a többségében szegény szamoaiak helyzete javulni fog azzal, hogy igazodnak a két legközelebbi szomszédjuk, Ausztrália és Új-Zéland balkezes közlekedéséhez, így ugyanis az ország lakói hozzájuthatnak az olcsó, jobbkormányos használt autókhoz.

Ezeréves balra tarts

A balra tarts-jobbra tarts kérdése nem szamoai kuriózum, érdekességét az adja, hogy 1974, Ghána váltása óta nem módosította közlekedési rendjét egy ország sem. Korábban viszont rengetegen megtették, hiszen mindenhol a bal oldali közlekedés volt a megszokott.

Feltehetően a biztonság miatt alakult ki a balkezes közlekedési rend, már az ókori Rómában. Persze nem közlekedésbiztonság, hanem az egyének önvédelme volt az ok: az emberek többsége jobbkezes, ezért célszerű egy ismeretlent balról kerülni, hogy szükség esetén gyorsabban lehessen a - jobb oldalról - előrántott karddal védekezni.

Budapest, az 1930-as évek eleje. Az egykori Ferenc József téren (ma: Roosevelt tér) jól megfigyelhető az 1941 előtti bal oldali közlekedési rend

A szekerek is a bal oldalon közlekedtek a középkorban, a gyalogosok inkább velük szemben, az út jobb oldalán sétáltak. A francia forradalom idején társadalmi rangot fejezett ki az út bal vagy jobb oldala: a szegények a jobb, az arisztokraták a bal oldalon haladtak - ezért is változtatta meg - az egyébként balkezes - Napóleon a közlekedés rendjét először Franciaországban, majd az általa elfoglalt többi országban is. A szokás aztán elterjedt Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Svájcban is, Oroszország az első világháború végén, Portugália nem sokkal utána tért át a jobb oldali közlekedésre, az Osztrák-Magyar Monarchia területén viszont továbbra is balra tarts volt.

1941. június 27-én Magyarország a tengelyhatalmak oldalán belépett a második világháborúba, alig egy héttel később, július 6-án pedig Budapest kivételével átállt - jobb oldali közlekedésre. Nonszensz, de a hadba lépés és a közlekedési átállás közül valószínűleg az utóbbit tervezték hosszabb ideig: a közlekedési tárca már 1939 júniusában döntött, de a háború kitörése miatt ezt akkor elhalasztották, így végül csak 1941-ben tértünk át a jobb oldali közlekedésre. Az előmunkálatok már áprilisban elkezdődtek, a rádióban és újságokban is tájékoztatták az embereket a várható változásokról - "Jobbra hajts, balra előzz!" - hirdették -, a gyerekeknek az iskolákban tanították az új közlekedési szabályokat, július 6-ától pedig Budapest környékén közlekedési táblákkal és útburkolati jelekkel terelték a forgalmat a megfelelő sávokba.

Minden lehetséges módon megpróbálták felhívni a lakosság figyelmét a változásra

A kassai bombázás napján kiadott BM rendeletnek megfelelően végül november 9-én Budapest és környéke is követte az ország többi részét. Azért volt szükség a kétlépcsős átállásra, mert a váltás a fővárosban jelentősebb előkészületeket igényelt, például a tömegközlekedésben. A Beszkárt típusú villamosoknál nem okozott gondot az új rendszer, hiszen ezeknek - a mai villamosokhoz hasonlóan - mindkét oldalon volt ajtajuk, problémát jelentett azonban a buszok átalakítása, amelyeknek ajtót kellett vágni a másik oldalára. Továbbra is közlekedhettek a jobbkormányos gépkocsik, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. A teljes átállás 12 millió pengőbe került - viszonyításképpen: egy szakmunkás bére 200-250 pengő között mozgott (1946 januárjában viszont a hiperinfláció miatt 12 millió pengőért már csak egy mázsa rozst adtak).

A közlekedési irány megváltoztatásának elsődleges oka az volt, hogy a húszas évek közepétől a környező országok folyamatosan áttértek a jobb oldali közlekedésre, és sokan attól tartottak, hogy az ellentétes közlekedés Magyarország elszigetelődéséhez és az idegenforgalom visszaeséséhez vezethet. Emellett lényeges szempont volt az is, hogy az első és második bécsi döntés által visszacsatolt területeken jobb oldali közlekedés volt érvényben. A gondos szervezésnek köszönhetően az átállás zökkenőmentesen ment végbe, a baleseti statisztika pedig alig romlott. Egy komolyabb balesetről tudni, amikor egy székesfehérvári kalauz a lezárt bal oldali ajtónak dőlve kiesett a buszból.

Magyarország a kontinensen utolsó előttiként tért át a jobb oldali rendre, Svédország volt az utolsó, 1967-ben. A budapesti kisföldalattinál csak az 1973-as teljes rekonstrukció során változtatták meg a hajtási irányt, a gödöllői HÉV viszont a mai napig a bal oldalon közlekedik, emlékeztetve a régi rendre.

Szamoa: petíció, tüntetések, pártalapítás

18 ezer autót tartanak nyilván Szamoán, tehát tíz lakosra jut egy, ezért gondolhatnánk azt, nem olyan nagy horderejű a változás. Az intézkedés azonban már az életbe lépése előtt komoly felháborodást váltott ki a lakosok körében, akik szerint a váltás anarchikus állapotokat idéz majd elő az amúgy sem túl biztonságos szamoai utakon. Az ellenzők aktivista csoportot alakítottak PASS néven (People Against Switching Sides, azaz Emberek az Oldalváltás Ellen), és amellett, hogy megszervezték Szamoa történetének két legnagyobb tüntetését, egy harmincezer, vagyis az ország lakosságához képest igen jelentős számú aláírást tartalmazó petíciót is átadtak tiltakozásuk jeléül. A mozgalom rövid idő alatt akkora népszerűségre tett szert, hogy életre hívója, Toleafoa Solomona szamoai ügyvéd - azóta saját pártot is alapított azzal a céllal, hogy induljon a 2011-es választásokon.

A megszokás hatalma. Hiába az új felfestés és táblák, a taxi még most is a korábbi forgalmi rend szerint közlekedik Szamoa fővárosában, Apiában

A PASS úgy véli, a miniszterelnök ötlete költséges, értelmetlen és nincs eléggé előkészítve. A tiltakozások odáig fajultak, hogy sok helyen visszafestették az új útirányt jelző nyilakat, az út széléről eltávolították a "balra tarts" táblákat, nem kis bosszúságot okozva ezzel a hatóságoknak. Amíg néhány település üdvözölte a kormányzat döntését, mások azzal fenyegetőznek, hogy az intézkedés bevezetése után területükön továbbra is jobb oldali közlekedésre fogják kényszeríteni az autósokat. A kritikusok szerint az intézkedés különösen veszélyes a gyalogosokra nézve, akik az úton való átkelések alkalmával feltehetőleg gyakran fognak megfeledkezni arról, melyik irányból kell számítani az érkező autókra. Emellett a váltás rengeteg többletköltséggel jár - mint például a buszok átalakítása -, ez pedig nem előnyös egy olyan országnál, amely jelentős mértékben támaszkodik a külföldi segélyekre - szól az ellenzők véleménye.

Egyelőre azonban úgy tűnik, az általános felháborodás nem rendítette meg a kormány terveit. A PASS a legfelsőbb bíróságnak benyújtott keresetében azzal érvel, hogy a törvény sérti az emberek élethez való jogát, mivel a szamoai utakon életveszélyes lehet a bal oldalon közlekedni a jobb oldali közlekedésre tervezett autókkal. A tárgyaláson több külföldi szakértő is a váltásban rejlő veszélyekre hívta fel a figyelmet.

Szamoai autóbusz. A tulajdonos kénytelen lesz a bal oldalra ajtót vágatni

Tuilaepa elnököt azonban nem győzte meg az országszerte tapasztalható tiltakozási hullám. Szerinte a józan ész diktálja a váltást, és az ellenzők igazából csak ürügyet keresnek arra, hogy megdönthessék a kormányt. A miniszterelnök szerint a váltás után sok szamoai juthat majd olcsó használt autóhoz, a gépkocsik növekvő száma pedig lehetővé teszi, hogy a lakosság könnyebben elmenekülhessen egy estleges cunami elől. Emellett Tuilaepa abban reménykedik, hogy a bal oldali közlekedés bevezetése után a külföldön élő rokonság is hazaküldi majd a használt autókat népének.

A kormány egy sor intézkedéssel készült a váltásra: fekvőrendőrökkel lassítják a forgalmat, az utak mentén "balra tarts" táblákat helyeztek el, szeptember 7-ét és 8-át munkaszüneti nappá nyilvánították, és létrehoztak egy gyakorlópályát is, amelyen bárki gyakorolhatja a bal oldali közlekedést. Erre szüksége is lesz az autósoknak, hiszen az országban bejegyzett 18 ezer autóból 14 ezret jobb oldali közlekedésre terveztek.