Széndioxid-kibocsátása megegyezik a Priuséval, mindössze 99 g/km, ennyit a kis dízelautók tudnak manapság, nem az alsó-középkategóriás benzinesek. Légellenállási együtthatója 0,28-as, ez ugyan rosszabb a 0,25-ös értékű Priusnál, de a kompaktok között így is az egyik legjobb. Kékes árnyalatú belseje nagyjából változatlan a sima Aurisokhoz képest, csak a fokozatmentes váltó előválasztó karja került át a Priusból, és természetesen az energiaáramlást mutató képernyő.
Az Auris tetején napelem található, amely ugyan még csak az utastér átszellőztetéséhez és a mobiltelefonok töltéséhez szükséges áramot biztosítja, de pár éven belül már a hibrid rendszer akkuit is képes lesz tölteni.
Jövőre még nem, de két év múlva talán a legéletképesebbnek tűnő konstrukció, a konnektorról tölthető Prius is megvásárolható lesz. Ebben a hagyományos Priusszal szemben nem nikkel-metál hibrid akkuk, hanem kisebb és nagyobb teljesítményű lítium-ionosak teljesítenek szolgálatot. Ezeket másfél óra alatt fel lehet tölteni hagyományos 230 voltos hálózatból, és utána a Prius húsz kilométert képes elektromos módban közlekedni - a legtöbbünknek elég lenne munkába járáshoz. Ha pedig hosszabb útra mennénk, akkor a Prius Plug-in Hybrid hagyományos hibridként működik tovább.
A zöld modellek mellett bemutatták az új, kissé bumfordi Land Cruisert is, amely megmaradt rendes terepjárónak két differenciálzárral, alvázas felépítéssel és felezővel. Ma már nagyon ritka az ilyen kemény terepes a piacon, ezért lehet rá kereslet, főleg a négyhengeres, háromliteres, 173 lóerős dízelmotorral. Más nem is választható hozzá.
A Lexusnál a már önzáró differenciálművel is rendelkező IS-F-et ki sem állították, helyette az enyhén frissített IS, GS, LS sorozatok, és az aranyszínű LF-Ch vonzotta a látogatókat. A 4,3 méteres kompakt tanulmány jövőre kerül gyártásba, remélhetőleg a koncepcióban lévő hibrid hajtással is.