Az alsó műanyag burkolat véd az apróbb karcok ellen
Bátor lépés volt a Hyundaitól, hogy az Észak-Amerikában kapható, 2007-ben bemutatott nagy szabadidő-autójukat, a Veracruzt végül áthozták Európába, és ix55 néven elkezdték árusítani. Mifelénk ebben az ár- és méretosztályban szinte csak a prémiumgyártók termékeit kapni, illetve ott van még a Toyota Land Cruiser kisebb változata is, de azt sokkal inkább terepre, mint aszfaltos használatra tervezték. Persze nem csak az emblémát cserélték le a nekünk szánt ix55-változatokon, hanem szerencsére a futóművet, a fékrendszert és a kormányzást is a kanyargós európai utakhoz hangolták, a benzinzabáló 3,8-as benzinmotort pedig egy korszerű, V6-os, háromliteres dízelre cserélték.
Csendes és erős a Hyundai saját fejleszésű, 240 lóerős, V6-os dízele
Az ix55 vérbeli crossover, lágy ívekkel határolt, divatos karosszériája messziről hirdeti, hogy terepre csak végszükség esetén szeretne menni, pedig a hasa több mint húsz centiméterre van a talajtól. 4,84 méteres hosszúságával még a kicsinek nehezen mondható Santa Fén is túltesz egy jó arasszal, alig kisebb, mint egy monumentális Audi Q7-es. Ennélfogva már egy rutinszerű mélygarázsos leállás is fokozott figyelmet követel, a belvárosi parkolásról nem is beszélve, mert tolatókamera nincs, csak radar. Legalább tekintélye van az utakon, főleg sötétben, autópályán menekülnek előle a magasra tett, egymástól távol lévő xenonlámpák és a méretes homlokfelület miatt. Valószínűleg nem sokan tudták, hogy pontosan mi közelít feléjük, de a legtöbben jobbnak látták, ha letérnek a 2,3 tonnát nyomó batár útjából.
Nem igazi terepjáró, de a hátsó terepszög 22,7 fok
Szerencsére a formaterve egészen egyedinek mondható, nem próbálták a drágább szabadidő-autókat másolni. Kifejezetten tetszetős az első és a hátsó lámpákat összekötő hullámos fényvonal, a sárvédőkön és a küszöbön végigfutó műanyag borítás, csak a krómot vitték kissé túlzásba. Az még rendben van, hogy az ablakok körül végigfut egy krómcsík, de valamiért a koreaiak még mindig azt hiszik, hogy senki sem venné meg nagyobb szabadidő-autóikat, ha a kilincsek nem lennének csillogó ezüstre fújva. Ugyanez volt a problémám az új Kia Sorentóval is: alapvetően annak is jó a formája, de sokkal elegánsabb lenne színre fújt kilincsekkel. Érdekes módon a tetősín viszont feketében pompázik a Hyundaion, úgy látszik, mégis szorult egy kis önmegtartóztatás a tervezőkbe. Az ix55 LED-es hátsó lámpája méltó a hétszámjegyű vételárhoz, az első, ahogy már említettem, xenonos, de kanyarba azért nem tud bevilágítani.
Igényes anyagokból építették a szép műszerfalat. Hatalmas a válltér
Belül is kellemes meglepetésekkel szolgált az autó, az ülések igényes bőrkárpitozása az európai prémiummodelleket juttatta eszembe. Igaz, tesztautónk a drágább, Executive csomaggal rendelkezett, ami a félmillió forintos feláráért cserébe egyedül a jobb minőségű barna bőrkárpitozást nyújtja az olcsóbb bőrrel rendelkező Premium csomagon felül - furcsa üzletpolitika. Mutatós a műszerfal is, szerencsére fabetét helyett karbonmintásak a díszítő elemek, a kék, ezüst és fekete színek jól harmonizálnak egymással. Bőrből és karbonszerű betétből az ajtókra is jutott, de a belső kilincsek műanyagból vannak, szerencsére nem krómozták őket. A könyöklő kisebb ágynak is beválna, az alatt lévő rekesz pedig akkora, hogy komplett menekült családokat lehetne vele határokon átcsempészni. Egyéb tárolórekeszből sincs hiány, jók a billenhető ajtózsebek, van hely a napszemüvegnek és az üdítős palackoknak is.