Januártól jönnek a KRESZ-módosítások

Elfogadta a kormány a KRESZ legújabb módosításait; a mintegy hatvan pont közé, az utolsó pillanatban bekerültek a kerékpárosok és az autósok számára is kedvező újdonságok. A bringások például forgalommal szemben is behajthatnak az egyirányú utcába, az autósoknak pedig mégsem kell megállniuk a gyerekekre váró iskolabusz mellett. Persze a bicajosok és a járművezetők se kaptak meg mindent: habár gondolkodtak rajta, bringával továbbra is a kijelölt kerékpárúton kell haladni, míg kocsival a jövőben sem lehet autópályán 130-nál gyorsabban száguldani.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A közös gyalog- és kerékpárutakon a gyalogost és a kerékpárost is külön-külön figyelmezteti majd a KRESZ arra, hogy ne akadályozzák és veszélyeztessék egymást

Sok vita kísérte az immár harmincöt esztendős KRESZ legújabb foltozási kísérletének végét: a januártól hatályos módosításokat szerdán fogadta el a kormány. Már augusztus végén írtunk az akkor - két és fél éves előkészítés után - véglegesnek gondolt változatról, amelynek részleteit megismerve felháborodottan hívta a Közlekedési és Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumot (KHEM) a Magyar Kerékpárosklub elnöke. László János lobbizása sikeres volt: akkor két hét alatt több, a bringások számára fontos változtatás bekerült a tervezetbe.

Aztán szeptember végén kiderült, mégis csúszik az eredetileg októberre tervezett bevezetés, mert a közlekedési tárca által véglegesített változatot más minisztériumok is vizsgálják. Ennek eredményeként a jogszabályból meglepetésre kikerült több kerékpárosbarát módosítás, ami miatt október közepén az érdekvédők ismét haragosan tiltakoztak, és - talán pont ezért - az elmúlt hetekben a szerdai kormányüléseken a kabinet mindig visszadobta azt, vagy egyáltalán nem is került a kormány asztalára.

A módosításokat szerdán elfogadó kormánydöntés előtt leültünk egy asztalhoz a változásokat megíró jogászokkal, hogy megtudjuk, milyen döntést miért hoztak, hiszen a KRESZ ötmillió jogosítványos és 3,5 millió autótulajdonos mellett több százezer kerékpárost és még több gyalogost érint. Íme, a fontosabb és érdekesebb módosítások (vastagon szedve), és mögöttük a közlekedési minisztérium magyarázata.

Forgalommal szemben is behajthatnak a kerékpárosok az egyirányú utcákba

Egyetlen korábbi tervezetben sem volt benne ez a kérése a kerékpárosoknak, a végső változatba mégis bekerült. László János, a Magyar Kerékpárosklub elnökének közlése szerint a 24 kisebb-nagyobb pontból, amit kértek, 21 megvalósult. Kérésük indoklása szerint az általában belvárosi egyirányú utak azért egyirányúak, mert nem elég szélesek két autó számára, másrészt a várostervezők az autók forgalmát akarták csökkenteni a szűkebb áteresztőképességgel. Csakhogy plusz egy kerékpár nem olyan széles, mint plusz egy autó - érvelnek -, másrészt, ha a kerékpárokat beengedik ezekbe az utcákba ellenirányból is, az nem növeli a légszennyezettséget.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Ez szabálytalan - még. Januártól nem lesz az

"Ennek a döntésnek a kockázatát most elvállaltuk" - kommentálták röviden a jogalkotók korábbi álláspontjuk megváltoztatását, de nem tudtuk meg, egészen pontosan miért került be ez a pont a kormány által elfogadott változatba. A minisztérium munkatársai ugyanakkor utaltak rá, hogy ha nem válik be a döntés, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy balesetveszélyt okoz a kerékpárosok ellenirányú behajtása az egyirányú utcákba, akkor változtatnak ezen. A kerékpárosok behajtását csak ott engedi majd januártól a KRESZ, ahol azt tábla is jelzi, valamint a módosítás ebben az esetben megerősíti a kerékpárosok jobbra húzódási kötelezettségét.

Nem kell kerékpárral szorosan az úttest szélén közlekedni

A tárca szerint ebben a sokat vitatott kérdésben kompromisszumos megoldás született: a végül elfogadott módosítás feloldja a kerékpárosok szoros jobbra tartási kötelezettségét (a jelenleg még hatályos KRESZ ezt előírja számukra), ám ezzel egyidejűleg az általános jobbra tartási kötelezettséget megerősíti, különösen a főútvonalak és a lakott területen kívüli utak esetében. Az egyik legfájóbb pontja volt a módosítások előkészítése során a bicajosok képviselőinek, hogy miután kérésükre a "szorosan" kifejezés kikerült a tervezetből, az augusztus végi verzióban ismét benne volt, végül kivették belőle.

Balesetveszélyt okozhat a minisztérium szerint, hogy "menetdinamikai különbség" van az úton a kerékpárosok és az autók között, ezért nem lenne jó, ha az autók közé engednék a kerékpárosokat. Az utak alapvetően gépjárművek közlekedésére készültek szerintük, a kerékpárok számára pedig a nekik készült saját infrastruktúra a biztonságos - közölték kérdésünkre.

Ahol van kerékpárút, ott ezen kell tekerni

Érdekes újdonsága volt a jogszabálytervezetnek szeptemberben, hogy előírta: a jövőben nem lesz kötelező a kerékpárút használata a bringások számára a közutak mentén, ott, ahol csak az egyik oldalon van kerékpárút. Mivel a valóság az, hogy Magyarországon jellemzően csak ilyenek vannak, ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy a két irányba közlekedő kerekezők mindig az utak egyik szélére kényszerülnek.

Ezt némileg megváltoztatva fogadta el a kormány, papíron nem kell mindig kötelezően áttekerniük az országútról a kerékpárútra, de a gyakorlatban viszont igen. "Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki a kétkerekű kerékpároknak, a kerékpárúton vagy a gyalog-és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpárnyomot is kijelöltek - ha a közúti jelzésekből más nem következik - a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek" - így szól az idevonatkozó pont. Vagyis ahol a különálló kerékpárút mellett még az autók közlekedésére szánt úton is van felfestett kerékpársáv, ott mehetnek ezen is. Csakhogy ilyen alig van az országban.

Előretolt kerékpáros-felálló megközelítése

Ezzel kapcsolatban már a Magyar Kerékpárosklub és a Magyar Autóklub képviselői között is vita volt a módosítások előkészítése során. A felálló lényege, hogy egyes közlekedési lámpáknál a pirosnál várakozó kocsik előtt külön felfestett részre előremehetnek a bringások, és a zöld jelzésnél elsőként indulhatnak.

"Az a baj, hogy a kerékpáros érdekszervezet mintha nem nézné azt, hogy miként jut oda a kerékpáros, és hová megy onnan. Márpedig akkor lehet jó az előretolt felálló, ha azt megfelelően meg lehet közelíteni, és biztonságosan tovább lehet onnan haladni" - utalt a vitákra a minisztérium. Közlésüknek megfelelően a módosítás csupán annyiban enyhít a felálló megközelítésén, hogy a kerékpárosok a jövőben nem csak a kerékpársávról, hanem "az út szélén kijelölt kerékpárosnyomon is oda tekerhetnek".

Kerékpár helyett motorok a buszsávban

Forrás: AFP

Busz- és kerékpársáv Párizsban

Több európai nagyvárosban használhatják a kerékpárosok a buszsávot, de a minisztérium végül elvetett ezt a javaslatot, így maradt a jelenlegi szabályozás. Döntésük oka - fogalmaztak - a buszok és a kerékpárok közötti sebességkülönbség, mert ez balesetveszélyt okozhat. Újdonság viszont, hogy a motorkerékpárok a jövőben használhatják a buszsávot is, mert megfelelő ehhez a sebességük.

Az életet követik

Forrás: Magyar Kerékpárosklub

A bringások szerint biztonságos a felfestett, nyitott kerékpársáv, a jogalkotók szerint nem. Mégis belevették a KRESZ-be

Miután az országban egyre több a kerékpáros, és egyre több városban szaporodnak már néhány éve az utakra szaggatott vonallal felfestett úgynevezett nyitott kerékpársávok, januártól végre a KRESZ is foglalkozik vele. Bekerül ugyanis a jogszabályba a fogalma, és a használatának a szabályai. "Az életet és a kialakult magatartásformákat követik a forgalomtechnikai szabályok" - indokolt a minisztérium.