Egyelőre tanulmányként, az érdeklődő kezektől két méter távolságban tartott 918 Spyder erejét és gyorsaságát egy V8-as benzinmotor, valamint az első és a hátsó tengelyhez épített egy-egy villanymotor adja. Előbbi 500 lóerős (ismerős például a Panamera Turbóból), míg a sportkocsit hibriddé alakító villanymotorok teljesítménye 218 lóerő. Ez még rendben is van, de ezen gyári adatok mellett van olyan is, amire összerándul a szemöldök, és hitetlenkedve csóválja a fejét az ember.
Nem meglepő a 3,2 másodperces százas gyorsulás, és a 320 km/óra fölötti végsebesség sem a Carrera GT utódának - és emiatt annál gyorsabbnak - szánt autó esetében. Az 1490 kilogrammos tömeg több mint általában a szupersportkocsik össztömege, de az elektromotorok és az ülések mögé épített lítium ion akkumulátorok súlya miatt ez nem is olyan rossz adat. Hihető, hogy a hibrid-Porsche kizárólag villanyautóként, azaz környezetszennyezés nélkül is képes 25 kilométert megtenni, de a megadott 3 liternyi átlagfogyasztás száz kilométeren (károsanyag-kibocsátás 70g/km) még a Toyota Priust is üti. Ez a hisszük, ha látjuk kategória.
Még annyit a hajtásláncról, hogy konnektorról is tölthető, de természetesen az autó maga is képes tölteni az akksikat. A vezető elektromos, hibrid és versenybeállítás közül választhat, utóbbi esetében a V8-as mellett az elektromotorok is a maximális teljesítményüket adják. A Porsche szerint a 918 Spyder így gyorsabb a Carrera GT-nél, állítólag 7 perc 30 másodperc alatt képes egy körre a Nordschleifén, ami még mindig rosszabb, mint a Nissan GT-R ideje.
Testközelből az autó valóban emlékeztet a nagyhírű elődre, habár kívülről zömökebb benyomást kelt. A belső terében azonban visszatér a magasan húzott, nyílegyenes középkonzol, amely egyértelműen beazonosítható teszi az utódot.
Mellette állították ki a sárga-fehér 911 GT3 versenyautó hibrid változatát, ebben az anyósülés helyére tették a Williams F1-es csapatától származó lendkerekes KERS-rendszert. Kicsit úgy nézett ki, mintha egy apró atomreaktor lenne a vezető mellett. A kinetikus energiavisszanyerő rendszer az első kerekekhez beépített, 160 lóerős elektromotort hajtja meg, összkerékhajtásúvá téve így a versenygépet. Elképzelhető, hogy már az idei nürburgringi 24 órás versenyen bevetik.