Belehajtott egy autós a kútba, ezért javították
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
"Tudna adni egyet az alagútbiztonsági szórólapból?" - kérdezem tankolás közben a kutast. "Igen" - jön kis gondolkodás után a válasz. A most átadott M6-os autópálya Dunaújváros alatti, északi szakaszán még javában csinosítgatják az OMV kút épületét, szó szerint a fejünk fölött csavarozzák a munkások a bejárat fölé a színes neont, amikor az állványzat mellett belépünk. Odabent harmadrészt még üres a tér, de nem csak az újságok egy része és a melegszendvics hiányzik. A kért szórólapért az összes szekrényt kinyitják az alkalmazottak. "Nem találjuk." "Petit hívtad?" "Akkor nincs." - hangzik a párbeszéd, majd közlik, hogy az autópálya túloldalán lévő testvérkútjukon lehetnek a papírok.
Belehajtottak az OMV-kútba Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk az OMV-tól, amelyben az alábbiak közzé tételét kérték. Az általunk említett, és a fenti fotón is látható Dunaújvároshoz közeli benzinkút épületén ott jártunkkor nem azért végeztek szerelési munkálatokat, mert a kút nem készült el az autópálya átadásával egy időben, hanem mert pár nappal korábban, "március 30-án kora este egy autó belehajtott az épületbe, és megrongálta azt. Ezt követően 48 órán belül az épületet helyreállították, ügyelve arra, hogy a vásárlók mindvégig teljes biztonságban legyenek, továbbá a javítási munkák mellett a személyzet igyekezett minden lehető szolgáltatást megadni". Az OMV levele még hozzáteszi: az autópálya megnyitásával egyidejűleg valóban nyíltak új OMV töltőállomások, "amelyek a nyitásra teljes mértékben elkészültek, és az autópályák melletti pihenőkön üzemelő benzinkutakhoz méltó magas színvonalú szolgáltatásokkal (...) várják az utasokat." |
Ezzel csak az a probléma, hogy az autósok a gyorsforgalmi útnak a dél felé tartó oldalán haladnak az alagutak irányába, ezért itt lenne értelme a tájékoztatásnak. Mivel Magyarországon most először találkozhatnak autópályán az emberek alagutakkal, s mindjárt néggyel, ráadásul több kilométer hosszan, a működtető cég több millióért kampányt készített elő. Százezer szórólapot nyomtattak, amelyeket a közlésük szerint az alagutak szűkebb és tágabb környékén lévő hatvan benzinkútnál (OMV, Shell, Mol) lehet felvenni, a pihenőkbe pedig - azt mondták - nagyméretű információs táblákat raktak ki.
Egy rövid szakasz híján autópályán közelíthető meg a főváros felől Pécs
Két konzorcium nagyjából két év alatt építette meg a most átadott két szakaszt az M6-M60-as autópályán. A Dunaújváros és Szekszárd közötti 65,1 kilométeres rész ára 118,6 milliárd forint, míg a Szekszárd és Pécs közötti 80 kilométeré 266,1 milliárd. Mindkettő úgynevezett PPP-konstrukcióban épült, azaz magántőke bevonásával valósult meg a beruházás. Az építők (most már működtetők) tavalyelőtt 30 éves, azaz 2038-ig szóló szerződést kötöttek a gazdasági minisztériummal, ennek megfelelően fizet az állam havi rendszerességgel úgynevezett rendelkezésre állási díjat. A kisebb szakasz esetében ez idén mintegy havi egymilliárd forint.
Autóval az aszfaltcsíkon haladva egyértelműen a hegyekkel teli déli szakasz az izgalmasabb. Százhússzal-százharminccal autózva nem húzogattuk a rubrikákat a jegyzetfüzetbe, de az építő szerint nem kevesebb mint 87 kisebb-nagyobb hidat építettek fel a nyolcvan kilométeren. Ebből 37 vasbeton alapú felüljáró, 28 vasbeton aluljáró, de felhúztak 12 darab acél hullámlemez-szerkezetet, és egy közműhídat is. Kétség kívül a legjelentősebb építészeti alkotás ezek közül a 866 méteres Szebényi völgyhíd, amely az ország második leghosszabb viaduktja.
Eddig nem volt ilyen látvány autópályán. Az új szakaszon négy alagút is van
Igazából nem különös élmény áthaladni rajta. Az acélkorlát miatt sajnos a kilátásban sem nagyon lehet gyönyörködni, a hazai rekorder Kőröshegyi völgyhíddal összehasonlítva viszont itt legalább van leállósáv. A többi hidat sok esetben csak abból vettük észre, hogy jóval masszívabb acélkorlát húzódott mellettünk.
Előírás: le a napszemüveggel!
Az autópálya mellett mindenütt friss földmunkák nyomai látszódnak, de nincs az az érzés az emberben, hogy a kampányra időzített átadóra nem készült volna el száz százalékig a beruházás, ez már nem egy Schamschula-féle akció volt 1994-ből (akkor több új útszakaszt nem éppen tökéletes állapotban adtak át a forgalomnak a választás előtti hetekben). Itt-ott azért még furcsa munkagépek pihennek, az egyik felüljáró felületét pedig fényvisszaverő mellényes munkások takarították, amikor elsuhantunk alattuk. Csütörtökön napközben - az autópálya első teljes napján - kis forgalmat tapasztaltunk, volt, hogy se előttünk, se mögöttünk nem láttunk járművet. Az aszfalt simasága kifogástalan, őrült gyorshajtást annak ellenére sem láttunk, hogy traffipaxot csak egyetlen felüljárón észleltünk.
Tartson velünk az M6-os autópálya új szakaszán, hidakon és alagutakon át!
Rendszeres távolságonként kisebb pihenőkben lehet átmozgatni a végtagokat. Az egyik ilyenben a frissen döngölt föld felületére nemrég szórhatták a kertészek a fűmagot, megfoganásához méretes eső kellene, mert különben szétfújja a szél. Szimpatikusak a mozgássérültek számára könnyű bejutás engedélyező széles WC-ajtók, habár a rugójuk elég erős. Nyilvánvalóan nem tetszett viszont, hogy a kagylók már most tele voltak papírral, aminek az oka az első öblítéskor lett egyértelmű: erőtlen az öblítés, a legkevésbé sem viszi le a papírt. Ha ez így marad, és nem tisztítja ki senki rendszeresen, a szép új autópályánk WC-iben hamarosan bokáig ér majd a szaros papír.
Hiányoltuk a "nagyméretű információs táblák"-at is az alagutak felé haladva - hiába gurultunk be a legtöbb pihenőbe, sehol sem láttunk ilyeneket. Az utolsó kútnál (OMV) kérésünkre, egy pult alól - nem kirakva jól látható helyre - csak előkerült a százezer szórólap egyike. "Az alagút biztonságos használata" a címe az egyébként jól használható néhány oldalas kis papírosnak, amelyen az összes utasítás németül és angolul is olvasható.
Pontokba szedve találjuk, hogy "az alagúthoz közeledve" mit kell tennünk. Ellenőrizze az üzemanyagszintet, vegye le a napszemüvegét, kapcsolja be a tompított fényszórót, hangolja át rádióját a KRESZ-táblán feltüntetett rádióadóra, amelyen forgalmi információkat kaphat, tartsa be a változtatható jelzésképű tábla jelzéseit, figyelje a forgalomirányító jelzőlámpa jelzéseit (itt ismerteti a lehetőségeket), tartsa be a sebességkorlátozást, tartson biztonságos követési távolságot, ne forduljon meg és ne tolasson, vészhelyzet kivételével ne álljon meg!
A zöld felülethez kell még néhány nagyobb eső
Célszerű mindezt még a kútnál memorizálni, mert az alagút előtt több táblán számos információ követel figyelmet az autóstól. A korrekt kiadvány ezek mellett tömören ismerteti teendőinket arra az esetre, ha az előttünk álló négy alagút valamelyikében elromlik a kocsink, torlódás, baleset, vagy ne adj isten tűz üt ki. Végül az alagutak biztonsági berendezéseit sorolja a színes füzet. Hát akkor, irány a föld mélye: a fiatal kutas közli, hogy az előttünk magasodó hegyek közé kanyarodó pályán már csak pár száz méter, és ott az első, a legnagyobb alagút.
Van bőven pánikgomb
És valóban: előttünk Magyarország leghosszabb autós alagútjának bejárata. A szinte tíz-húszméterenként sorjázó táblák 90 kilométer/órás maximális sebességre és százméteres követési távolságra utasítanak, a beállítandó rádióadókat (Neo vagy Kossuth) mutató tábla felirata azonban szinte olvashatatlan, ezen változtatni kell. Lassítok, leveszem a napszemüveget és a Neóra kapcsolok, amikor is a rádió kijelzőjén villogni kezd a Traffic felirat.
Hiába autópálya, az alagútban 90-es sebességkorlátozás van
Az alagútban 80-90 között haladva nem is gondolja az ember, mennyire sokrétű biztonsági rendszer védi és figyeli éjjel-nappal. Még az indulásunk előtt részletezte ezeket kérdésünkre Szemeti Gábor, az építő (ma már működtető) konzorcium munkatársa. Ami jól látható menet közben is (megállni, indokolatlanul lassítani ugye nem szabad), hogy 150 méterenként kétoldalú kommunikációra képes segélyhívó fülkék találhatók, míg 50 méterenként nyomógombos segélyhívók (és tűzjelzők) sorjáznak. Ezeket "pánikgombnak" nevezte Szemeti, valójában három gombról van szó "állomásonként", az egyikkel tűzet, a másikkal műszaki hibát lehet jelezni, míg a harmadik általános segítségkérésre szolgál.
Mind a négy alagútban (a leghosszabb 1331 méter, ezen kívül 865, 418 és 399 méteresek) kamerarendszer figyel a nap 24 órájában. Sőt, ha valaki megnyomja bármelyik pánikgombot, a legközelebbi kamerák automatikusan ráfókuszálnak, így a bátaszéki központban a monitorokat figyelők azonnal látják, mi a helyzet. Az alagutakban szöveges üzeneteket közlő táblákat és hangosbeszélőket is elhelyeztek, de ha probléma van, akkor a Neo és a Kossuth adását "elnyomják", és minden ezeket hallgató autós a saját rádióján kaphat információkat. Ezért célszerű átkapcsolni rájuk.
Nem büntet a sebességmérő hurok
Ha baleset történt, vagy tűz keletkezett, akkor jön elő annak az előnye, hogy a szembehaladó két-két sávot mind a négy alagútban külön vezetik, ugyanis a két hosszabb alagútban vészátjárókat alakítottak ki. Ez azt jelenti, hogy képesek az egyik csőből a másikba, a szembejövők alagútjába vezetni a forgalmat, így elkerülendő a dugót, és megkönnyítve a mentést. Mentés esetére kidolgozott riadólánc létezik, négy környékbeli település még új tűzoltóautókat is kapott, közülük Véménden önálló tűzoltóőrs létesült.
Külön alagútban futnak az útpályák. Vész esetén a másikba terelhetik a forgalmat
Érdekes, hogy a belső világítását a kinti fényviszonyokhoz tudják igazítani, de alapesetben igaz, hogy a be- és kijáratoknál mindig erősebb a lámpák fénye, hogy könnyebben átálljon a szemünk. Az alagutak aszfaltjába forgalomszámláló és sebességmérő hurkokat építettek. Ezeknek az a célja, hogy ha lassul a forgalom az alagútban, akkor a változó jelzésképű táblák gyorsításra hívják fel a figyelmet, másrészt az alagúthoz közeledőket lassításra, és fokozott figyelemre ösztönzik.
A Neón és Kossuthon informálhatják az autósokat, ha szükséges
Az alagutakban nem nehéz túllépni a 90-es korlátozást. Kérdésünkre, hogy a műszerrel lefülelt száguldozókat meg lehet-e büntetni, Szemeti azt felelte, hogy "a legjobb tudomásom szerint erre nem használhatók, mert ezek ilyenformán nem hitelesített mérők".
Egysávos autópálya
A halálos balesetek, tolvajlás és alagútbeszakadás jellemezte kétéves építési folyamatot végig kísérte egy vissza-visszatérő kérdés: vajon valóban alagutat kellett fúrni ezekbe a hegyekbe, vagy meg lehetett volna oldani olcsóbban is ezt? Nem vagyunk építőmérnökök, csak egyszerű autósként figyeltük hárman is a domborzatot, és arra jutottunk, hogy valószínűleg ezekbe a hegyekbe még lehetett volna ívet vágni, de akár az is lehet, hogy drágább és lassabb lett volna. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, mennyivel drágább az új szakaszokon az alagút kilométere, mint a sík autópályáé. "Nem áll rendelkezésünkre összehasonlító adat" - kaptuk az írásos választ.
Az alagutak utáni új M6/M60-as már nem nagy izgalom, de egy kellemetlen meglepetés még hátra volt. Pécs felé haladva egyszer csak tábla jelezte az autópálya végét. Az út egysávosra szűkült, értetlenül néztünk egymásra, hiszen úgy gondoltuk, a város még arrébb van. Mint kiderült, csak körülbelül egy kilométert kellett így autóztunk, majd ráfordultunk egy újabb autópálya szakaszra. Hogy a 387,4 milliárdból miért nem sikerült megszakítás nélkül megoldani végig a kétszer két sávot, az az egyszerű autós számára rejtély.