LED-es helyzetjelzőt kaptak a jobban felszerelt kivitelek
(Még több kép a galériában, kattintson a képre!)
Jól sikerült darab lett a 2006-ban bemutatott S-Max, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy még ma sem hat elavultnak a formája, pedig alig változtattak valamit rajta a legutóbbi ráncfelvarrás során. Bár a Ford új modellként emlegeti az átdolgozott S-Maxot, azért láthatóan nem történt forradalom: új éleket vasaltak a motorháztetőbe, trapéz alakú hűtőmaszkot vágtak az elejére, a gazdagabban felszerelt modellek LED-es helyzetjelzőt kaptak, ám a jellegzetes lámpakialakítás szerencsére nem változott, így szemből továbbra is messziről ki lehet szúrni az S-Maxokat.
Oldalnézetből az ablakprofil keretén végigfutó krómcsík az egyetlen újdonság, amit felfedezhetünk, hátul pedig kicsit más formájú lett az ajtó, amelyen helyet kapott a dombornyomott új S-Max-embléma is. Természetesen nem hagyták érintetlenül a hátsó lámpát és a lökhárítót sem, előbbit látványos fénycsíkok dobják fel, míg az utóbbinak picit átrajzolták a formáját.
Hátulról csak az új formájú lámpák és a felirat árulkodik a ráncfelvarrásról
Az utastérben szintén csak a kötelező köröket futották le a frissítés során, új kárpitok, dekorelemek, színek és természetesen extrák jelentek meg a kínálatban. Tesztautónk bőven kapott a feláras tételekből: az amúgy is gazdag Titanium felszereltségen felül egyebek mellett metálfényt (157 ezer forint), xenon lámpákat (235 ezer forint), Windsor fantázianevű bőrkárpitot (755 ezer forint), fűthető-hűthető üléseket (160 ezer forint), érintőképernyős navigációt (505 ezer forint), panoráma napfénytetőt (245 ezer forint) is kapott, amelyeknek köszönhetően a vételár 12 723 000 forintra kúszott a kiindulási alapot jelentő 9 792 000 forintról.
Ezekből a számokból nagyjából már sejthető a Ford azon igyekezete, hogy a prémium szegmens felé lökdösse fel az S-Maxot, ami egyfelől érthető, hiszen így lehet sok pénzt keresni, másfelől viszont nem hiszem, hogy akár Nyugat-Európában is sokan vennének egy ennyire kistafírozott családi batárt. Jól áll ugyan az S-Maxnak a hűthető-fűthető bőrfotel garnitúra, ám ebbe az autóba inkább a gyerekülés való, ami furcsán néz ki a bőrkárpiton.
A számos új extrák egyike a hűthető-fűthető ülések
Sajnos a pazar bőrülés és a technikai arzenál mellett volt azért egy-két részlet, ami visszavett a "prémiumérzésből", például a műszerfal és az ajtók alumíniumnak tűnő, de valójában fényezett műanyag díszítése, amely apró kis karcok formájában konzerválja az autó használatát. Szintén kényes felületnek bizonyult a középkonzol fényes lakkfekete borítása, amelyen minden porszem és ujjlenyomat meglátszott, ennek - a bűnügyi helyszínelőket leszámítva - gondolom, nem sokan örülnek majd.
Az utastér helykínálata továbbra is parádés, ezért elsőrandis autónak gyakorlatilag alkalmatlan az S-Max; ha nem vagyunk aktív balett-táncosok, nem sok esélyünk van egy váratlan csókkal meglepni a távoli anyósülés utasát. Ez természetesen csak az első üléssora igaz, hátul három teljes értékű fotel kapott helyet, mind a fejtér, mind a lábtér bőséges, ráadásul az üléseket különállóan is tudjuk tologatni előre-hátra.
A hátsó ülések előre-hátra tologathatóak és a támla dőlészöge is állítható
A ráncfelvarrás során számos új technikai fejlesztést is kapott az S-Max: a holttér-figyelő rendszer, a sebességhatárolóval is ellátott tempomat és tolatókamera mellett a legfontosabb újdonság kétségtelenül az új, kétliteres benzines turbómotor, amely kifinomult és bivalyerős, egyetlen nagy hátránya, hogy mifelénk aranyáron mérik hozzá az üzemanyagot, azt pedig nagyon szereti. Városban nem kell túlságosan nyomni, hogy egy nyomasztó 14 literes szám jelenjen meg a fedélzeti komputer kijelzőjén, amit csak vért izzadva lehet tíz alá tornászni városon kívüli furikázással.
Persze ha azt nézzük, hogy mekkora autóról van szó és, hogy 203 egészséges lóerő feszül az S-Max elejében, máris barátinak tűnhet a 11 liter körüli átlagfogyasztás, de ezt nyilván csak ott fogják értékelni, ahol olcsó a benzin, tehát nem Európában. Kár ezért a turbómotorért, mert úgy repked vele a nagy test, mintha sugárhajtású lenne, jól passzol hozzá a szintén új fejlesztésű, PowerShift nevű duplakuplungos, hatfokozatú automata, amely nem olyan gyors és kifinomult ugyan, mint a Volkswagen DSG-váltói, ám a korábbi, "bólogatós" automataváltókhoz képest így is nagy előrelépés.
Nem rossz a benzines turbóval, de nálunk továbbra is dízellel lesz nyerő
Az S-Max futóműve olyan jól sikerült konstrukció, hogy vígan megbirkózik az EcoBoost nevű turbómotor ülésbe süppesztő erejével, így nem csak az egyenesekben, hanem a kanyarokban is a frászt hozhatjuk a család több tagjára. Nem tudom, hogy hozták össze a Ford mérnökei, de ahogy elindulunk az S-Maxszal, elkezdenek leperegni róla a kilók, és pillanatokon belül elfeledjük, hogy valójában egy 1,7 tonnás, közel öt méter hosszú családi batárban ülünk, sokkal inkább egy sportosabb kompakt benyomását kelti menet közben. Persze egy sportosabb kompaktból nem láthatjuk úgy át a forgalmat felülről, ahogy az S-Max fedélzetéről, ami szintén egy nagyon értékelendő tulajdonsága az egyterűeknek.
Cikkajánló |
Ezzel az új benzines turbómotorral jelenleg 9 792 000 forint az S-Max indulóára, amiért a gazdagabbik, Titanium felszereltséget és a már korábban is emlegetett duplakuplungos automata váltót is megkapjuk, kézi váltóval ugyanis nem társítható az EcoBoost erőforrás. Őszintén szólva nem hiszem, hogy nagy sorban állás lesz majd nálunk ezért a konfigurációért, mert akármennyire is jó motor ez a 203 lóerős turbó, egyszerűen nem éri meg a fenntartása egy dízelhez képest, ráadásul az S-Max dízelmotorjai is mindent tudnak, ami egy ekkora családi batártól elvárható, de ez már csak a következő oldalon derül ki.
Műszaki adatok |