A látás rosszabbodása esetén önkéntesen kell felkeresni az orvost
"Nem kell ezzel megkülönböztetni, kirekeszteni vagy hátrányos helyzetbe hozni a cukorbetegeket, de az utakon nem csak saját magunkért tartozunk felelősséggel, hanem másokért is" - így kommentálta egy cukorbeteg az [origo]-nak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) rendeletmódosítását. A 34 éves férfi hozzátette: "ha őszinte akarok lenni, akkor azt kell mondjam, hogy jogosnak találom".
A nem hivatásos járművezetők esetében 40 év alatt tízévente, 40 és 60 éves kor között ötévente, 70 éves korig háromévente, míg efelett kétévente kell időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni. Ez a szabály egészült ki januártól azzal, hogy a tablettás vagy inzulinos kezelésben részesülő cukorbeteg sofőrök legfeljebb öt évre kaphatnak egészségügyi alkalmassági igazolást, míg az alacsony vércukorszint miatt gyógyszeres kezelés alatt állóknál ez az idő legfeljebb három év lehet.
Rosszullétkor lehet lassítani
Elméletben több százezer cukorbeteget is érinthet a változás, de leginkább a 40 év alatti jogosítványosoknál hozza a legnagyobb változást a módosítás, amelyet uniós jogharmonizációval magyarázott a tárca. Emellett azt írták megkeresésünkre: "olyan személyek üljenek autóba, akiknek az egészségi állapota alkalmassá teszi őket a biztonságos járművezetésre, a saját, valamint mások életének, testi épségének, egészségének megóvására".
Az általunk megkérdezett 40 év alatti betegek ugyan támogatják a változást, mégis azt mondták, hogy nem befolyásolja őket a vezetésben a betegségük. "Az alacsony vércukorszint miatti rosszullétek sosem egyik pillanatról a másikra következnek be, tehát elméletileg lehet lassítani, félre lehet húzódni, és helyrehozni a vércukorszintünket, de úgy gondolom, ebben azért vannak kockázatok" - fogalmazott egyikük. A másik beteg szerint viszont nincs nagy jelentősége a módosításnak, mert "úgyis járok szakorvoshoz".
Mennyi rosszullét okoz balesetet? Vajon baleseti statisztikákkal is alátámasztható ez a szigorítás? Egyáltalán: mennyi cukorbeteg sofőr okoz balesetet Magyarországon a betegsége miatt? - kérdeztük a minisztériumtól. "Nem áll rendelkezésünkre statisztikai adat (a betegjogok nem teszik lehetővé)" - reagált a tárca. A betegségek okaira a rendőrség sem gyűjt adatokat, összesített számaik viszont vannak. Tehát az alábbi adatok az összes betegségből következő rosszullétet tartalmazzák. Az évi több tízezer kisebb-nagyobb közúti balesethez képest igen csekély számokat mutató táblázatból tehát nem derül ki, hogy mennyi köthető a cukorbetegséghez. A járművezető rosszulléte miatt bekövetkezett balesetek száma 2005-2010
*2010. jan-nov. |
Nem tudni, hogyan alakul az egészség
Nem egyeztetett előzetesen a módosításról a Magyar Cukorbetegek Szövetségével a tárca, Kincses János elnök szerint - aki egy betegtársától hallott a jogszabályról - mégis jó dolog ez. A szövetségnek még nincs hivatalos állásfoglalása, habár szétküldték a tagjaik között a szöveget, de nem érkeztek még vissza a reakciók.
Kincses szerint egyébként a 860 ezer és 1,1 millió közé becsült magyar cukorbetegből szinte biztosan 50 ezer alatt van a 40 év alattiak száma. Ennek ellenére támogatja a módosítást a fiatalabb sofőrök esetén is, mégpedig azért, mert tíz év alatt - ameddig az egészséges 40 alattiaknak hosszabbítják a papírt - nem lehet tudni, hogy alakul az egészségük.
A szövődmény hatással lehet a képességekre
"Talán jobb lett volna nem kötelező jelleggel, hanem ajánlásban kiadni az orvosoknak, hogy szűkíthetik az alkalmassági érvényességét. Hiszen mi ismerjük a betegeinket" - ezt már Tichy-Rács Csaba háziorvos mondta az [origo]-nak. Szerinte egy jól beállított vércukorszintnél ugyanis nemigen lehet probléma a vezetés.
Az általunk megkérdezett cukorbetegek is egyetértenek a módosítással
Ha viszont nincs rendben ez, akkor tényleg súlyos következményekkel járhat a betegség. Alacsony vércukorszint esetén a beteg állapota átmehet dühöngésbe, majd aluszékonyság és kóma is beállhat a háziorvos szerint. Amennyiben magas a szint, tudatzavar, sőt ájulás is bekövetkezhet, mondta Tichy-Rács. Annyit tett ehhez hozzá az egyik beteg, hogy ha a betegség nem is zavarja vezetés közben, az annak szövődményeként fellépő látásromlás már hatással van a képességeire.
Nem lehet titkolni a betegséget
A fentieken kívül abban is változott a jogszabály, hogy a sofőröknek több esetben előírja a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton való kötelező megjelenést. Például, ha eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt, ha "látásélességében szemüveggel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állott be", ha súlyos hipoglikémia fordult elő (a vércukorszint hirtelen leesése okozta rosszullét, ami például izomrengéssel, homályos látással is járhat. - a szerk.).
Nagyon jónak tartja ezt a rendelkezést Tichy-Rács, aki szintén a fiatalok tízévenkénti vizsgamegújítását hozta fel példaként. Ha valakinél mondjuk epilepszia alakul ki ebben az évtizedben - mondta a háziorvos -, akkor igenis meg kell ennek jelennie az alkalmassági vizsgára járás sűrűségében is.
Nagy kérdés, ki és hogyan kényszeríti rá az önkéntes, soron kívüli vizsgálatra a fenti kategóriába tartozókat. A minisztérium szerint a krónikusan betegek a gyógyszerfelírások alkalmával rendszeresen találkoznak az orvosukkal, így utóbbinak értesülnie kell az állapotváltozásokról, esetleges rosszullétekről. Márpedig ha az orvosnak tudomása van olyan dologról, ami befolyásolja páciensének járművezetői képességeit, akkor lépnie kell.
Ha a beteg sofőr eltitkolja orvosa elől az információt, közölte a tárca, a felelősség őt terheli. Ugyanezt mondta Tichy-Rács: "aki eltitkolja betegségét, majd ennek következtében balesetet okoz, az számon kérhető" - fogalmazott a háziorvos.