"Michelisz egyszerűen jó fej" - interjú Rob Huff-fal

A Túraautó Világbajnokság (WTCC) éllovasával szombat este, a Chevrolet sátrában csevegtünk hirtelen formajavulásáról, Michelisz Norbertről, agresszív csapattársakról, autóhifi-versenyekről, a Forma-1-ről, és még sok minden másról.

Huffy bízott benne, hogy talál előzési pontokat a Hungaroringen, és talált is:
az első versenyen nyolc, a másodikon tíz helyet javított

Rob Huff, azaz "Huffy", ahogy széles körben ismert, a WTCC legelső éve, 2005 óta a Chevrolet brigádjának tagja. Ám, míg eddigi legjobb eredménye az összetettben két 3. helyezés volt, idén váratlanul megtáltosodott, és három futamhétvége alatt négy győzelmet aratott, felkapaszkodva negyediknek az örökranglistán. Jelenleg stílszerűen épp úgy 14 győzelemmel büszkélkedhet mint két csapattársa, Yvan Muller és Alain Menu. Bár a Hungaroringen eltaktikázta az időmérőt, a futamokon a 12. rajtkockából is előreverekedte magát a 2., illetve 4. helyre, így 31 pontos előnnyel továbbra is vezeti a világbajnokságot Muller előtt. A barátságos, közvetlen Huffyval még a versenyek előtt, szombat este ültünk le beszélgetni. A néhány órával korábban elbaltázott időmérő ellenére sem volt harapós kedvében...

Tizenhárom verseny óta ez a legrosszabb edzéseredményed, és a 12. rajtkocka a Hungaroringen, ahol nehéz előzni, különösen nagy hátrány. Mi történt, a Q1-ben megpróbáltál a 10. helyre kerülni, hogy a második futamon tiéd legyen a pole?

Így van. Megpróbáltunk közel kerülni az első rajtsorhoz, de rajtavesztettünk. Brazíliában túlságosan elöl végeztünk, Belgiumban kicsit jobban beletrafáltunk, és az 5. hely lett a miénk, Monzában pedig már kilencedikek voltunk a Q1-ben. Most tulajdonképpen ugyanezt próbáltuk megismételni, csak elvetettük a sulykot. Az autónk gyorsaságához azonban nem fér kétség. Egyszerűen túlságosan lelassítottunk, de annyi baj legyen. Az előző három időmérőnk remekül sikerült. Ha egész évben a 12. rajtkocka marad a legrosszabb eredményünk, boldog ember leszek!

Gyanítom, hogy egy ilyen időmérő után nem a Hungaroring lesz a kedvenc pályád.

Hát, pedig tetszik! Nem a pálya hagyott cserben, én hibáztam. Maga a pálya kellemes. Szerintem tényleg nagyon nehéz lesz előzni itt, és a gumikopás is durvának tűnik, az aszfalt pedig eléggé csúszós. A két utóbbi tényező miatt a beállításokat sem könnyű eltalálni, ez megnehezíti az életünket. Vezetni azonban jó móka itt. Nem nevezném kifejezetten gyorsnak, a kanyarok abban az értelemben mégis gyorsnak érződnek, hogy hirtelen követik egymást, és keskeny a pálya. Egy elsőkerék-hajtású túraautóval nehéz megtalálni hozzá a helyes balanszot.

Gondolod, hogy a versenyen a gumikopás jóvoltából előnyben lesznek a BMW-k?

Szerintem Michelisz még sohasem állt annyira közel a futamgyőzelemhez, mint itt. És fantasztikus lenne, ha a hazai közönsége előtt sikerülne is összehoznia. Minden alkalommal, amikor végigdönget a célegyenesen, őrjöng a tömeg. Ezt nagyon jó látni. Tudom, hogy Magyarországon sokan már régóta szerették volna, ha idejövünk, és még soha, egyetlen WTCC-verseny szombati napján sem láttam ilyen népes közönséget. Ez igazán lenyűgöző. Csodálatos, hogy ennyien érdeklődődnek a sorozat iránt, nyilvánvaló, hogy rengetegen szeretik itt az autósportot. Szép tőlük, hogy vették a fáradságot, és elhozták a barátaikat, a családjukat. Szombaton nem szoktak ilyen sokan lenni a pálya körül.

A kérdésre visszatérve: a BMW-k köridejeit a többiekével összehasonlítva az a baj, hogy míg a mi autónk három kör alatt 1,5 másodpercet lassul, addig a BMW csupán felet, és aztán nem is romlanak tovább a köridejei. A Chevyk versenyzői közül korábban csak Alain (Menu) és Darryl O'Young vezetett ezen a pályán. Meg kell találnunk rajta az előzési pontokat.

Szerinted vannak itt olyanok?

Mindenhol vannak, ha a védekező hibázik! Soha nem lehet tudni. Ez az autósport, bármi megtörténhet. Ha nem hinnék benne, hogy holnap lesz esélyem, ha mégoly csekély is, a győzelemre, nem lenne értelme kimennem a pályára.

Visszanéztél más versenyeket a Hungaroringen, hogy elless néhány trükköt az előzéshez?

Tavaly láttam, ahogy Schumacher majdnem kinyírta Barrichellót! (Nevet.)

Micheliszre visszatérve: mi a véleményed róla?

Tavaly lenyűgözött, nagyon-nagyon mély benyomást tett rám. A gyorsasága kétségkívül adott. A makaói második versenyen ő rajtolt a pole-ból, és fantasztikus munkát végezve nyerni is tudott. Szerintem a tempója az egész szezonban megvolt, de mivel idén új autót kapott, sok mindent újra kell tanulnia. Úgy gondolom, ha most is elsőkerekes autóban ülne, veszélyt jelentene még a világbajnoki címre is. Tavaly sok nagyon apró hibát követett el, amelyekért rendszerint nagy árat kellett fizetnie. Ahhoz azonban kétség sem férhet, hogy gyors. Az pedig különösen örömteli Norberttel kapcsolatban, hogy egyszerűen jó fej. Egy nagyon kedves, mindkét lábával a földön járó, barátságos srác. Jó olyanokat is látni a versenypályán, mint ő.

A most 31 éves Huff egész WTCC-s pályafutását a Chevynél töltötte. Előtte lehúzott egy évet
a Seattal a BTCC-ben, ahol 7. lett, 2001-ben pedig a brit Formula Renault-ban indult

Te erre az évre megtáltosodtál: tavaly az egész szezon alatt három győzelmed volt, most viszont az első hat futamból négyet megnyertél. Honnan jön ez a forma?

Az időmérőből! Éppen abból, amit ma elrontottunk... Mivel a WTCC-versenyek rövidek, és sok pályán nehéz előzni, mert az autók között nagyon csekély a tempókülönbség, a pole, és úgy általában a rajtpozíció, különösen fontos. Ezért minden az időmérőre vezethető vissza. Télen nagyon sokat foglalkoztunk azzal, hogy kihozzuk a maximumot a gumikból és a beállításokból. Nagyon elégedett vagyok, hogy az első három futamon három pole-t szereztem. Ahogy már az előbb is mondtam, ha ebben az évben a mai marad a legrosszabb időmérőm, sikeres szezon vár rám!

De hogyan lehet megtanulni, hogy jobban szerepelj az időmérőkön?

Ez alapvetően mentális kérdés. Nem beszélek róla túl sokat, mert nem szeretném, ha a többiek is tudnának róla! Lényegében arról van szó, hogy változtattunk a mentális felkészülésemen, és ez bevált. Nem is emlékszem rá, hogy korábban bárkinek sikerült volna zsinórban három pole-t szereznie a WTCC-ben.

Tudatosan változtattál a hozzáállásodon?

Így igaz. Télen beszélgettünk arról, hogy a lehető legjobban tudjak összpontosítani, és négyből három alkalommal működött a dolog, tehát elég hatékonynak tűnik a módszer.

Mennyire bízol benne, hogy képes leszel egész évben megtartani ezt a formát?

Teljesen! Tegnap 2. lettem, ma reggel én voltam a leggyorsabb, a második szabadedzést pedig használt gumikon is a 4. helyen fejeztem be, a tempónk tehát adott. Magabiztos és kiegyensúlyozott vagyok, a határon autózva sem követek el hibákat, biztosra veszem, hogy egész évben ilyen formában maradok. Sőt, szeretnék még tovább fejlődni. Remélhetőleg egyre gyorsabb és gyorsabb leszek.

Huffot az előző versenyhétvégén, Monzában nemcsak a képen látható Muller, hanem másik
csapattársa, Menu is meglökte. Nem haragszik rájuk, mert így is mindkétszer nyerni tudott

Gondolod, hogy esetleg az új turbómotor kedvez a vezetési stílusodnak?

Nem. Alainnek és nekem nagyon hasonló a stílusunk, míg Yvané (Muller) teljesen más. A jelek szerint mégis mindegyikünké jól működik az új autóval. Elvégre egyforma autónk van, csak úgy tűnik, pillanatnyilag én tudom kihozni belőle a legtöbbet. Leszámítva persze éppen ezt a napot!

És mennyire más vezetni ezzel a motorral?

Teljesen más. Amíg nem indul be a turbó, nincs semmi ereje. Amikor pedig beindul, nagyon hirtelen, nagyon durván jön meg és éri el a maximumát a teljesítménye. Ezért a gázpedállal rendkívül körültekintően kell bánni. A végsebesség természetesen nagyobb lett, s mivel az autó gyorsabb az egyenesben, a féktávok is változtak a tavalyihoz képest. A gumik hamarabb elkopnak, hiszen nagyobb teljesítményt próbálunk átvinni az aszfaltra. A nyomatékgörbével különösen sokat foglalkoztunk, hogy a motor minél jobban reagáljon, és könnyebben vezethető legyen. A csapat remek munkát végzett ezen a téren. Minden egyes tesztnappal javul a helyzet, mindig a megfelelő irányba sikerült továbblépnünk.

Monzában volt egy kis csörtéd Yvannal, aki előtte Alaint ki is lökte. Nem gondolod, hogy átlépte a korrektség határát?

Az autósportban nehéz meghatározni, hogy mi elfogadható, és mi nem. Elfogadható kiütni valakit a versenyből? Nem. Ilyenkor az a probléma, hogy még, ha a vétkes felet meg is büntetik, aki kiesett, nem nyer vele semmit. Ha valakivel ütközöl, az eredmény százféle lehet. Azon is múlik, hogy akinek nekimész, mennyire tudja kézben tartani az autóját a koccanás után, sikerül-e a pályán maradnia, és megőriznie a pozícióját. Nem könnyű meghúzni a határt. Végeredményben csapattársak vagyunk, nem szabadna összeütköznünk, az igazság azonban az, hogy ha annyira keményen küzdünk egymással, mint a két verseny 24 köre alatt Monzában, óhatatlanul lesznek közöttünk afférok.

Rob Huff idén megtáltosodott: az első három hétvégén három pole-t szerzett.
Télen változtatott a mentális felkészülésén

Oké, de Monzában Yvan neked ütközött... Látványos volt, ahogy sikerült megfognod az autódat!

Hát, azt én is éreztem! Igen, kézben tudtam tartani az irányítást. Az számomra elfogadható, hogy összeütközött velem, mert így is eljutottam a célig, és megnyertem a versenyt. Ha kiestem volna, ha a kavicságyban végzem, akkor viszont nem, nem lett volna elfogadható. Ugyanaz az incidens a következményeitől függően bele is férhet, meg nem is. Itt válik nehézzé meghúzni azt a határt. Csapattársak vagyunk, hát persze, de szabadon versenyezhetünk egymással, ahogy Monzában is láthattuk. Nálunk nincsenek csapatutasítások.

A Chevy főnöke, Eric Néve nemrég azt mondta, így is fog maradni. Egyetértesz vele?

Eric a főnök. Mindennel egyetértek, amit mond! (Nevet.)

És ha te lennél a főnök?

De nem én vagyok! (Nevet.) Nehéz kérdés, mert a szezon ennyire korai szakaszában semmiképpen nem szabad csapatutasításokat foganatosítani. Ha viszont valamelyikünk óriási előnyre tenne szert, akkor igen, mindenképpen érdemes lenne élni velük. Ilyen szoros küzdelemnél azonban nincs értelme. Mindig megkérnek minket, hogy ne ütközzünk össze, de, ahogy Monzában is, ha hosszú körökön át szabadon versenyezhetünk, bármikor történhet valami.

És mi a következménye a csapaton belül, ha történik?

Leülünk beszélgetni róla, aztán vagy egyetértünk, vagy nem. Végső soron nincsenek a világon olyan csapattársak - leszámítva a hosszú távú versenyeket, ahol ugyanazon az autón osztoznak -, akik egymás legjobb barátai. Óhatatlanul lesznek közöttük problémák. Alainnel hat éve versenyzünk együtt, és összesen egy vagy két nézeteltérésünk volt. Amikor azonban ma megérkeztünk ide, örültünk egymásnak, beszélgettünk, mosolyogtunk, érdeklődtünk, hogy jól van-e a másik... Hát persze, útközben vannak összetűzések a csapattársak között, de az is a munkánk része, hogy az esetleg leomlott hidakat újjáépítsük.

Cikkajánló

"Itt mindenki a túlélésért küzd" - interjú Michelisz Norberttel		Az év WTCC-versenye volt a Hungaroringen		A fiatalok és az autó rontják el Schumacher játékát

Azért a személyes viszonyotokra biztosan rányomja a bélyegét az ilyesmi.

Hogyne, de ezt profi módjára kell kezelnünk. A monzai sportfelügyelők úgy ítélték, Yvan kilökte Alaint, ezért megbüntették. Alain nem volt boldog. Yvan sem volt boldog, hiszen sejtette, hogy bajban lesz... Tényleg az a gond, hogy ha ugyanazt az incidenst lejátszanánk egymás után százszor, száz különböző eredmény születne. Ők konkrétan a lehető legrosszabb ponton ütköztek össze, ezért a következményei is a lehető legsúlyosabbak voltak. Ez megesik. Azért fizetnek minket, hogy profik legyünk, tehát ennek megfelelően kell végeznünk a munkánkat is. A munkánk pedig nem az, hogy felbosszantsuk magunkat, és elmenjünk az újságírókhoz nyavalyogni, világgá kürtölve, hogy a csapattársunk egy idióta. Hanem az, hogy leüljünk vele megbeszélni a dolgot, megpróbáljunk dűlőre jutni, aztán továbblépjünk.

Te Monza után leültél beszélgetni Yvannal?

Nem, mert nem voltam rá dühös. Mindkét versenyt megnyertem! Nem érdekelt. Mindketten keményen támadtak, mégis én győztem. Miért lettem volna bosszús? Ha kilöknek, akkor persze haragudtam volna, és leülök beszélni velük.

2005 óta a Chevrolet-nál versenyzel, itt töltötted az egész WTCC-s pályafutásodat. Nincs szükséged levegőváltozásra? Mi motivál?

Meg akarom nyerni ezt a világbajnokságot! A motivációm az autósport szeretetéből táplálkozik. Teljes szívvel rajongok érte, ennyi az egész. Izgalomba hoz, egyszerűen imádom. Múlt hétvégén például magam fizettem azért, hogy megtehessek néhány kört a pályán a veterán MGB-mel. Szóval még mindig perkálok a saját zsebemből is, hogy versenyezhessek. Egy év után most ültem először abba az autóba, a jövő hónapban pedig rajthoz állok vele a veterán bajnokságban is. Tizenegy évvel ezelőtt az volt életemben az első autó, amivel versenyeztem, és még manapság is versenyzek vele. Én fizetem a nevezési díjat, a gumikat, a benzint, mindent. Ez is az autósport iránti rajongásom jele. Úgyhogy éppen eléggé lelkes vagyok, nincs szükségem új motivációra! Enyém a világ legjobb munkája, imádom. Nem is szeretnék máshol lenni.

Jószomszédi viszony: Huff azt mondja, a csapattársak sohasem lesznek igazi cimborák, de tenniük
kell azért, hogy a munkakapcsolatuk működőképes legyen. A kép tavaly, Monzában készült

Honnan ez a rajongás?

Egyszerűen mindig szerettem mindent, aminek kereke van: az autókat, a motorokat, a távirányítású autókat... Bármit. Azt hiszem, ezt a lelkesedést az édesapámtól örököltem, aki világ életében nagy autósport-rajongó volt. Furcsa, mert a családomban előttem soha, senki nem versenyzett. A legtöbb pilótának van olyan rokona - a nagybácsi, a nagypapa, az édesapa, az édesanya, a nővér -, aki maga is versenyző volt. Az én szenvedélyem a sport iránt azonban akkor kelt életre, amikor az apám kisfiú koromban elvitt a pályákra.

Milyen versenyekre?

Mindenfélére: főleg túraautó-futamokra, de az F1-re, néhány GT-re, hosszú távú és veterán versenyekre is. Nem számított, milyenre, mert mindenképpen imádtam ott lenni a pálya mellett, érezni a gumik és a benzin szagát, az adrenalinlöketet, ahogy először pillantom meg az autókat felém száguldani... Ez egyszerűen mindig lekötött. De érdekelt az autók tuningolása is.

Sajátkezűleg?

Persze. Aztán sok autóhifi-versenyen vettem részt, ezt hat évig csináltam. Az autósport azóta elfoglalta a helyét az életemben, de annak idején sok hétvégét és éjszakát töltöttem azzal, hogy bütykölgettem a hifit, az autómat, a motort, mindent. Mondom, egyszerűen imádom az autókat és a motorokat.

Akkor gondolom, manapság is sok sorozatot követsz. El is mész versenyekre?

Hogyne! A brit túraautó-bajnokság (BTCC) sok futamára elmegyek, a betétfutamokon még kommentátor is vagyok, amikor jut rá időm. A Chevrolet-nak is van két autója a BTCC-ben, és ott az egyik versenyző éppen az első csapattársam, Jason Plato, aki jó barátom. Amióta nem vagyunk csapattársak, barátok lettünk! Annak idején sok mindenre megtanított. Nagyszerű a viszonyunk, úgyhogy a helyszínről is szoktam szurkolni neki, s mivel az én tavalyi autómban ül, tudok neki tanácsokat adni például a beállításokkal kapcsolatban, aminek örülök. Emellett a barátnőm unokatestvére egy Caterhammel versenyez, őt is sok helyre elkísérem, hogy segítsek neki beállítani az autóját. Két-három másik barátom pedig Minikkel indul, nekik ugyancsak a helyszínről szurkolok, amikor tehetem.

És a Forma-1?

Azt is szeretem. Jenson Buttont természetesen régóta jól ismerem. Lewis Hamiltont kevésbé, mert ő kicsit fiatalabb nálam, Jenson inkább az én korosztályom. Heikki Kovalainen ellen versenyeztem a brit Formula Renault-ban, a húgom, Karun Chandhok gridgirlje volt az F3-ban, szóval sok sráccal jóban vagyok, úgyhogy szeretek összefutni és beszélgetni velük. Idén nem megyek a Brit Nagydíjra, mert a barátnőmet két nappal előtte műtik, de amikor lehetőségem van rá, mindig kint vagyok.

És mi a véleményed az új szabályokról? Beváltak?

A szabályok? Nem. A gumik? Igen! Szerintem minden, aminek idén tanúi vagyunk a pályán, a sok előzés, és az, hogy az F1 a változatosság kedvéért újra nagyon izgalmas lett, a gumiknak köszönhető. Szerintem ez fantasztikus. A gumik annyira rosszak, hogy a versenyzés ennyire jó lett! Úgy értem, a Pirelli pontosan azt tette, amit kértek tőle. Olyan gumit készítettek, amely nem tartós. Először remekül tapad, de aztán hamar elkopik. Csodálatos munkát végeztek vele, megalkották a tökéletes gumit. Amely persze a versenyzők szemszögéből nézve pocsék, hiszen mi arra vágyunk, hogy a gumi folyamatosan a maximális tapadását nyújtsa, és ne romoljon a teljesítménye, a Pirelli azonban azt tette, amire szükség volt. Rengeteg az előzés, ez nagyon izgalmas. A dönthető hátsó szárny viszont szerintem nem jó semmire. A KERS-nek pedig meg kellene duplázni a teljesítményét.

Úgy hallottam, tegnap megnézted Budapestet a barátnőddel. Hogy tetszett?

Amikor csütörtökön megérkeztünk, bóklásztunk kicsit a városban. Este a folyón, egy állóhajón vacsoráztunk. Nagyon kellemes volt. Ez gyönyörű város, az épületek és a hidak éjszakai kivilágítása csodaszép. De jártam már itt, éppen a brazíliai verseny előtt, amikor forgatni jöttem, és akkor már fölfedeztem magamnak a környéket. Az emberek is nagyon barátságosak. Tetszik.