A céges flották új királya lehet - Hyundai i40-teszt

Lassan már megszokhatjuk, hogy az újonnan megjelenő koreai modellek felbolygatják a kategóriájukat. Az új i40-es már nem csak racionális szempontok alapján jó választás, remekül néz ki, miközben szinte tökéletes családi vagy üzleti autó.

Az i40 már nem csak racionális autó, az érzelmekre is hat
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Az utóbbi években csak a vak nem veszi észre, hogy a koreai gyártók egyszerűen szárnyalnak. A Hyundai/Kia konszern a válság idején is növelni tudta eladásait, a modellkínálatuk pedig olyan ütemben fejlődik, hogy a vásárlók csak kapkodhatják a fejüket. Augusztus végén mindjárt négy új modellel bővítette kínálatát a hazai Hyundai importőr: a sportkupé Genesis, a divatautó Veloster, a kompakt limuzin Elantra mellett megérkezett a középkategória új trónkövetelője, az i40. Ez a Hyundai első olyan modellje, amelynek először a kombi változatát mutatták be, azóta már az ötajtósnak kinéző, valójában négyajtós limuzinról is lehullott a lepel.

Méreteit tekintve nem kell szégyenkeznie

Mi ez, és mi benne az újdonság?

Bár nem szeretem ezt a kifejezést, de bizonyos szempontból az i40 jelenleg a Hyundai új zászlóshajója. Nem a méretei miatt, hiszen az ix55 azért összességében nagyobb darab vas, hanem inkább a fontossági sorrendben. Az i40 valószínűleg értékesítési darabszámokban nem fogja megverni az i30-at, de új távlatokat nyithat egy olyan kategóriában, ahol a Sonata eddig csak megtűrt szereplő volt (ráadásul nem is létezett kombi változata). Az biztos, hogy nehéz dolga lesz, hiszen a hazai piacon az értékesítések nagy részét a flottás ügyfelek adják, itt pedig a Ford Mondeo, Volkswagen Passat és Opel Insignia nagyon erős hármasnak néz ki.

	Hyundai i40	Ford Mondeo	VW Passat	Opel Insignia	Skoda Superb	Mazda6	Honda Accord	Toyota Avensis	Peugeot 508	Citroën C5
Hosszúság (mm)	4770	4837	4771	4908	4838	4785	4750	4765	4813	4829
Szélesség (mm)	1815	1886	1820	1856	1817	1795	1840	1810	1853	1860
Magasság (mm)	1470	1472	1516	1520	1510	1490	1470	1480	1487	1483
Tengelytáv (mm)	2770	2850	2712	2737	2761	2725	2705	2700	2817	2815
Csomagtartó mérete (liter)	553-1719	549-1740	603-1731	540-1530	633-1865	519	406	543-1609	560	533-1490

Méreteit tekintve nem kell szégyenkeznie: bár nem a legnagyobb, de tökéletesen illeszkedik a kategóriába. Egy milliméter híján ugyanolyan hosszú, mint a Passat kombi, míg belső méretei már a Skoda Superbet idézik, annál egy kicsivel kisebb. A csomagtartó nagysága az erős középmezőnybe sorolja, de ebbe könnyebb pakolni, mivel alacsonyan van a padló szintje.

A kategória egyik legalacsonyabb kombija, innen kicsit Subarus

Hogy néz ki?

Jó látni, hogy a koreai autógyártók az egyszerű, de mindennapi életre tökéletes igáslovak helyett már olyan autókat akarnak gyártani, amelynek nem csak az ára, hanem a formája miatt is bemennek a vevők a szalonba. Olyan, mintha az utóbbi években egyre fontosabb szerepet szánnának a formatervezőknek, az újabbnál újabb modellek mindig még jobban néznek ki. Jelenleg az i40 a csúcs, nagyon megnyerő külsejébe nem érdemes belekötni. Persze most is hallottam, olvastam olyan megjegyzéseket, hogy erre, meg arra a modellre hasonlít. Igaz. De a mai világban melyik modell nem hasonlít másokra?

Kicsit rövid az orra, de nagyon stílusos a D-oszlop

Az i40-ről egy Mazda6 kombi jut eszembe, amely kicsit mondeós, de BMW-s a kilincse és audis a lámpája. Az i40-re mégis önálló formatervként nézek, összhangban vannak a vonalai. Kicsit rövid orra csak oldalról észrevehető, de az is innen látszik, hogy mennyire agresszíven emelkedik az övvonal, és milyen különleges alakú a D-oszlop. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a Hyundai teljes modellválasztékában nem volt ennyi izgalmas részlet.

Belül már több apróság zavar, de alapvetően ez is igényesebb, mint eddig bármelyik Hyundai. A műszerfal teteje egészen kellemes műanyagból van, azonban a középkonzolon már túl sok a kemény kopogós műanyag, a zongoralakk műanyag borítás pedig egyszerűen nem tetszik. A bajuszkapcsolók már zavaróan egyszerű, kemény anyagból készültek, az i10-ben még elmenne, de egy olyan modellben nem, amelynek a Genfi előzetesében a márka Audi-szintű minőséget emleget. Ettől függetlenül összességében az utastér is megnyert, bár szebb központi kijelzőt, jobb anyagokat megérdemelt volna ez az autó.

A 1,7-es turbódízel nagyon jó motor, de 2000-es fordulat alatt érződik, hogy kicsi

Műszaki tartalom

Technikailag elég magas szintet képvisel az i40, de itt is lehet egy kis hiányérzetünk. Az 1,7 literes turbódízel kiváló paraméterekkel kecsegtet (136 LE, 325 Nm), a hatfokozatú váltó, a négy tárcsafék is rendben van. Az elöl McPherson, hátul többlengőkaros futómű is olyan, amit egy ilyen modelltől elvárunk, az elektromos extrák sora azonban hiányos. Bár a vezetést több nagyszerű elektronika is segítheti (ABS, ESP mellett vészfékasszintens, emelkedőn való elindulást segítő asszisztens, sávtartó, automata parkoló-rendszer, tükörbe integrált tolatókamera), azért a Hyundai is megvillanthatott volna a feláras extrák között holttérfigyelőt, ráfutásgátlót, távolságtartó tempomatot. Persze ezek nélkül is jó autó az i40, de kicsit érthetetlen, hogy ha már az automata parkoló-rendszerrel bíbelődtek, akkor más, mostani extrával miért nem. Szerencsére felárasan a start/stop-rendszer is kérhető, és az autó váltásjelzővel segít a takarékos autózásban.

6,5 liter/100 kilométeres, vegyes átlaggal jártunk vele

Milyen vezetni?

Ha abból indulunk ki, hogy az i40 mennyire dinamikusan néz ki, akkor okkal várhatnánk el, hogy a Hyundai is a Mazdánál már bevált filozófiát teszi magáévá, vagyis a vezetési élmény alá rendelnek sok mindent. Sajnos ilyen szempontból csalódnunk kell, az i40 vezetésében kevés direktséget, érzést lehet felfedezni, még akkor is, ha a vezetését rossznak sem nevezném. Inkább egy csendes, kényelmes utazóautó, kerülték a felhajtást.

Egy kicsivel keményebb futómű jobban illene hozzá

Az i40-hez elvileg kétféle futóművet találtak ki, végül a lágyabb került bele. A lágy sem azt jelenti, hogy olyan hajósan ringatózik, mint egy C5-ös Citroën, de jobban billeg, mint egy Mazda6-os. Ez mégsem hozható fel egyértelmű negatívumként, hiszen a lágyabb futóműve pont a magyar utakra ideális. A féke határozott, a kormányzásból már kicsit hiányzik a visszajelzés, a váltó kapcsolhatósága pedig csak átlagos. A váltások között még olyan hangja is van, mintha két kemény műanyagot egymáshoz vernénk, valószínűleg ez is történik.

A váltó áttételezése amúgy nem rossz, ezt jól mutatja az a tény is, hogy a motor egészen jó fogyasztást produkált. Autópályán, 130 km/óránál, hatodikban 2600-at forog a kis dízel, így ilyen szakaszon kevesebb mint 6 literrel beérte 100 kilométerenként. Érdekes módon városban is csak 6,5 l/100 km-ig futott fel az átlag, ami a feláras start/stop-rendszerrel biztosan tudna még egy-két tized litert javulni, de egy 1,5 tonnás ekkora doboztól nem rossz értékek ezek.

A kormány kevés visszajelzést ad az útról

Adatok alapján kiváló választás a Hyundai 1,7-es turbódízele, amely már 136 lóerős teljesítményre és 325 Nm-es forgatónyomatékra (2000-2500 között folyamatosan) képes. Annak idején, a félig hivatalos bemutatóján ki is emelték, hogy felveszi a versenyt a kétliteres kategóriatársakkal, de ez csak részben igaz. Rengeteg konkurensnek van 140 lóerős kétliteres turbódízele, de ugyanezen márkák általában erősebb 160-170 lóerős változatot is kínálnak. Az 1,7-esnek ezekkel szemben van egy nagy hátránya: alul nyomatékszegény. Kár lenne tagadni, 2000-es fordulatszám alatt kicsit csalódás. 1600-as fordulatszám alatt nagyon vérszegény, hajlamos a lefulladásra, országúton hatodikban gyakorlatilag nem gyorsul. E felett már éledezik, de igazán csak 2000-es fordulattól jön meg az ereje. Ilyenkor már hihető, hogy több mint 130 lóerős, bár a kétezresek előadása meggyőzőbb. Megfelelő váltogatással persze felül lehet kerekedni a problémán, ez a kis hengerűrtartalom hátránya. A hírek szerint a közeljövőben még erősebb dízelváltozat érkezhet: szó volt már duplaturbós 1,7-esről is, de lehet, hogy a kétliteres, 184 lóerős dízelt csak beleteszik ebbe az autóba is.

A következő oldalon kiderül, hogy milyen az i40-ben utazni és az is, hogy mennyire számít jó vételnek a kategóriájában.

Cikkajánló

Búcsú az öthengerestől - Ford Mondeo-menetpróba		Nagy autó kis fenékkel - Skoda Superb-teszt		Végtelen utazásokra - Opel Insignia-teszt