Így készül a magyar Mercedes

A kecskeméti Mercedes-gyár megnyitóján megtudtuk, hogyan készül az első magyar gyártású Mercedes, és hogy mi lesz a második. Kiderült az is, hogy Dieter Zetsche, a Daimler AG igazgatója már megtanult három szót magyarul, Orbán Viktort a B-osztály csomagtartója jobban érdekli, mint az utastere. Az első legyártott autót a Rolling Stones Start Me Up című számára vezette be a nyitóünnepségre a gyár igazgatója.

50 futballpályányi területen fekszik, 2,5 millió köbméter földet mozgattak meg az építésekor, és öt Eiffel-toronynak megfelelő mennyiségű (35 ezer tonna) acélt építettek bele, 800 millió eurót költöttek rá. Ezek a számok jól jellemzik, hogy a Mercedes egy igazi tömeggyártásra alkalmas üzemet hozott létre Kecskeméten, ahol évente 100-120 ezer autót terveznek gyártani háromezer alkalmazottal.

A kapacitásbővítésre azért volt szüksége a Mercedesnek, mert az utóbbi években megugrott a kisebb méretű prémiumautókra a kereslet. Ezt alátámasztja, hogy a szeptemberi bemutatása óta már 100 ezer megrendelést kaptak csak a B-osztályra. Az előrejelzések szerint tíz év múlva évente négymillióval több fogy majd az ilyen autókból, mint most, a kecskeméti üzem jövője tehát hosszú távon biztosítottnak látszik.

Annak idején a Suzuki-gyár azért került Magyarországra, mert a japánok jó piacot láttak a rendszerváltás utáni országunkban. Ez a Mercedesnél aligha lehetett szempont, mert nálunk tavaly 45 ezer új autó fogyott, és ebből csak 3000 volt ún. prémiumautó, amely kategóriába a csillagos márka is tartozik. Évi pár száz darabnál többet aligha szív majd fel a piacunk a 6,93 millió forintos alapárú B-osztályból, és árcsökkenésre sem lehet számítani a magyar gyártás beindulása miatt.

Piros, fehér, zöld B-osztályos Mercedesek fogadtak a kapunál Made in Hungary felirattal (Galériánkért kattintson!)

A második magyar Mercedes

Már régóta tudjuk, hogy az első, Magyarországon gyártott Mercedes-típus a márka új kompakt modellcsaládjának a családi használatra szánt legtágasabb tagja, az új B-osztály. Az azonban csak a megnyitó napján derült ki, hogy az ősztől próbagyártásba kerülő, 2013-tól pedig már szériagyártásban készülő második magyar Mercedes egy kis négyajtós limuzin lesz. Dr. Dieter Zetsche szerint egy "négyajtós kupéra" lehet számítani, tehát más szavakkal a CLS kistestvérét köszönthetjük majd benne. A várhatóan CLA néven érkező, elsőkerék-hajtású sportszedán valószínűleg nem lesz hosszabb 4,3 méternél, Zetsche azt is elárulta, hogy szériaközeli formában három hét múlva, a Pekingi Autószalonon mutatják majd be elsőként. A Mercedes új, MFA padlólemezre épülő modellcsaládjából már ismerjük az A- és a B-osztályt, a négyajtós kupén kívül lesz még szabadidő-autó, és talán egy kabrió is. Zetsche az [origo] kérdésére a sajtótájékoztatón elárulta, hogy a B-osztály elektromos és hibrid változatait a kisebb kereslet miatt nem Kecskeméten, hanem kizárólag egy másik helyszínen (tehát valószínűleg Rastattban - a szerk.) gyártják majd.

Nézze meg a helyszínen készült videónkat!

Csütörtök reggel szép számban gyülekeztek az újságírók a gyár főbejáratához beállított piros, fehér és zöld színű Mercedes B-osztályok mellett, mivel délelőtt két csarnokban körbevezették a sajtót. A hatalmas kockaépületek közös jellemzője volt a sok helyen kifüggesztett SOS rövidítés, ami nem vészjelzést takar, hanem a német Sicherheit, Ordnung, Sauberkeit (biztonság, rend, tisztaság) kifejezések rövidítését. Minden, amit láttunk, messzemenően megfelelt a jelmondat céljainak.

A karosszériaüzembe védőruha nélkül nem mehettünk le. 500-an dolgoznak lent (Galériánkért kattintson!)

Elsőként a karosszériaüzemet (Rohbau) néztük meg, de csak magasból, a galériáról, mivel védőfelszerelést nem biztosítottak. Itt a gyár munkaerejének az ötöde dolgozik, a dolgozóknak csak a 10-15 százaléka német. Kalauzunk, Petik Zoltán üzemmérnök elárulta, hogy 640 Kuka márkájú narancssárga hegesztőrobot dolgozik a részlegén, amely saját présüzemmel is rendelkezik. Ettől függetlenül sok karosszériaelemet már készen kapnak Rastattból, Németországból, de a motorok is így érkeznek a szintén németországi Kölledából a tavaly kiépített kelet-nyugati vasúti összeköttetés segítségével.

A németországi Mercedes-gyárakban sem szigorúbb a minőségellenőrzés (Galériánkért kattintson!)

A karosszériaüzemben elsőként a padlólemezt építik meg, aztán jön az oldalfal és a tető rögzítése, harmadik állomásként pedig az ajtókat is felszerelik és beállítják. Hibának nincs helye, minden autót tetőtől talpig ellenőriznek lézeres mérőműszerekkel, ha eltérést találnak, azonnal leáll a szalag. Petiktől megtudtuk, hogy autónként 5300 ponthegesztést végeznek el a robotok, de 120 méternyi ragasztásos varratra is szükség van, az ajtókon még lézerhegesztést is végeznek.

A kis sárga kocka az autó tetején azt jelenti, hogy hibát találtak rajta (Galériánkért kattintson!)

Látogatói szemmel sokkal érdekesebb volt az összeszerelő üzem, amely 130 munkaállomást tartalmaz a szerelőszalag mellett. A függőpályáról (conveyor) lelógatott autók mindenhol szigorúan két percet töltenek el, ezalatt mindbe összesen 3500 alkatrészt építenek be. Egy dolgozó átlagosan 8-10 feladathoz ért, forgás pár naponta van, hogy változatosabb legyen a munka, no meg hogy kíméljék azokat, akiknek felfelé nyújtózkodva kell szerelniük. Az új dolgozókat ún. tanulószigeteken tanítják be, itt gyakorlásra fenntartott autókon sajátíthatják el a fogásokat, ha ez már megy, még akkor is csak felügyelet mellett dolgozhatnak 3-4 napig a valódi szerelőszalagnál. Ha a dolgozó valamit nem tud megoldani, vagy hibázik, meg kell húznia egy színes madzagot, mire megjön a zöld ruhás vezetőcsapat. Ilyenkor vagy segítenek neki a probléma megoldásában, vagy teljesen átveszik tőle a munkafázist.

Fém nem érintkezhet a lakkozással, a karórákra is védőhuzat kell (Galériánkért kattintson!)

Wachter István osztályvezető elárulta, a hatalmas csarnokban csak öt robot dolgozik, Rastattban ennél jóval magasabb fokú az automatizáltság az összeszerelő üzemben. Ennek oka természetesen az, hogy Németországban ott a magyar munkabérnek több mint a háromszorosát kapják a dolgozók, így ott ahol lehet, spórolnak az emberi munkaerőn. Nálunk erre nincs szükség, mivel a munkabéreket Frank Klein, a gyár igazgatója szerint a helyi átlaghoz igazították.