A rendszám és forgalmi elvételén túl akár 800 ezer forintra is büntetheti a hatóság a külföldi rendszámú autót vezető, Magyarországon bejelentett autósokat, de ennek ellenére továbbra sem állnak sorban az okmányirodákban magyar rendszámért. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) információ szerint összesen 2009 autótulajdonos élt a 2012. január 15-ig érvényben lévő 50 százalékos regisztrációs adókedvezménnyel, és döntött úgy, hogy honosíttatja külföldi rendszámú autóját. Bár a NAV sem tudja pontosan meghatározni, hogy a magyar utakon futó külföldi rendszámú autók közül pontosan mennyi a tényleges adóelkerülő, a - korábbi becslések és a magyar importőrök információi alapján - negyvenezres adathoz képest elenyésző a honosítók száma. Éppen ezért a NAV a rendőrséggel együttműködve március óta nem rajtaütésszerűen, hanem folyamatosan végez közúti ellenőrzéseket.
A NAV tájékoztatása szerint az eddigi ellenőrzéssorozat során országszerte 13 kocsit emeltek ki a forgalomból jogszerűtlenül használt szlovák, német, svájci, osztrák és román rendszámmal, két sofőr esetében már a határozathozatalig is eljutott az ügy, egy észak-magyarországi autóst 200 ezer forintra bírságoltak. Hogy sikeresnek mondható-e az illegális rendszámhasználók elleni küzdelem, arról a NAV így nyilatkozott: "Tekintettel (...) az eltelt rövid időre, nem lehet objektív következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy a NAV ellenőrzései milyen következményekkel jártak, különös tekintettel a preventív jellegre. A kérdést minimum fél év elteltével lesz érdemes megvizsgálni." A március elején indított akció határozatlan ideig folytatódik, így a vám- és pénzügyőrök a napi munkájuk során a külföldi rendszámú autókat is ellenőrzik, hogy jogosan használják-e azonosítójukat.
Járművek honossága | Indult eljárások száma | Ebből határozat hozva |
román | 1 | |
szlovák | 6 | |
német | 2 | 1 |
svájci | 2 | 1 |
osztrák | 2 | |
Összesen | 13 | 2 |
A hazainál kedvezőbb forgalomba helyezési és fenntartási költségekért a becslések szerint megközelítőleg negyvenezer, elsősorban nagy értékű autó tulajdonosa döntött úgy, hogy szlovák, német, román, liechtensteini vagy valamilyen más külföldi rendszámmal használja - többnyire - itthon megvásárolt autóját. Bár ehhez külföldi állampolgárság híján mindig szükség volt egy bejelentett lakcímre, lízing- vagy kölcsönadási szerződésre, esetleg külföldi telephelyű cégre, ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, több erre szakosodott magyar cég is vállalta, hogy a tulajdonosoknak elintézi a szükséges papírmunkát. Mindez jelentős bevételkiesést jelentett az államkasszának, ezért a külföldi rendszámokra vonatkozó jogi szabályozást alaposan megszigorították 2011 szeptemberétől.
Akinek van magyarországi lakcíme, az bajban van A 2011 szeptemberétől szigorított közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint ha valakinek magyarországi lakcíme van, akkor csak magyar hatósági engedéllyel és rendszámmal közlekedhet. Egy esetleges közúti ellenőrzés során a rendőr ellenőrzi, hogy a nem magyar rendszámmal rendelkező jármű vezetőjének - állampolgárságára való tekintet nélkül - van-e magyarországi lakóhelye. Amennyiben a jármű vezetője rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a hatóság felszólítására igazolnia kell, hogy jogosult a külföldi rendszámra. A magyarországi lakóhellyel rendelkezők akkor vezethetnek külföldi rendszámú kocsit, ha: • van bejelentett külföldi tartózkodási helye és ezt igazolni tudja, vagy |
"A mi ügyfélkörünkben (ami főképp külföldi közép- és nagyvállalatok magyarországi kapcsolatait, leányvállalatait jelenti) a külföldi rendszámos autó-használat szigorításának főképp a mellékhatása és nem a fő hatása csapódott le. Értem ezalatt azt, hogy az olyan ügyfeleink, ahol külföldi rendszámú autót használnak eddig sem az adóelkerülés miatt tették ezt, hanem azért mert a valós folyamatok életszerűen ezt kívánták. Például több országban is ügyvezetést ellátó, a nemzetközi cégcsoportban magasabb vezetői beosztást betöltő magyar magánszemélyek használnak a német, osztrák cégvezetés nevén lévő, külföldi rendszámú autókat). Így ez a szigorítás, és az ellenőrzés alaposságának kiszámíthatatlansága némiképp rosszul magyarázható külföldi cégvezetők felé, egy nehezen érthető kockázatnak, végső soron országkockázatnak tűnhet a szemükben. Mindazonáltal volt az ügyfélkörünkben példa arra, hogy a szigorítások kapcsán újra áttekintették a cégcsoporton belüli autóhasználatokat és így derült arra fény, hogy van olyan, az anyavállalat tulajdonában lévő külföldi rendszámú autó, amit már jó ideje igazából többségében, vagy kizárólag Magyarországon használnak. Ezekben az esetekben elindult az autók honosítása" - mondta megkeresésünkre Kardos Péter, az adótanácsadással foglalkozó ABT Treuhand üzletágvezetője.
Aki lebukik, arra az adóhatóság is rászállhat
Ha egy közúti ellenőrzés során valaki nem tudja a helyszínen igazolni, hogy jogosan vezette a külföldi rendszámos autót, jogsértés követ el, így a rendőrség - átvételi elismervény ellenében - elveheti a jármű hatósági engedélyét (forgalmi engedély), rendszámtábláit és az elkövetővel szemben közigazgatási eljárást kezdeményez. Ezután felhívják az üzemben tartót, hogy a járművet helyeztesse belföldön forgalomba, amely során be kell fizetni a regisztrációs adót. Némileg árnyalja a képet, ha új gépjárműről van szó (tehát az első forgalomba helyezés óta nem telt el 6 hónap, vagy a megtett km kevesebb, mint 6000), akkor áfát is fizetni kell. A külföldi rendszámú autó belföldi üzemeltetésére és használatára vonatkozó szabályok megsértéséért elvileg 10000-800000 forintig terjedő bírság is kiszabható, de további jogszabály adta finomság, hogy "a Kkt. 25/B. § (6) bekezdése szerint az ellenőrző hatóság a jogsértés megállapítása után a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító- és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is. Tehát jó eséllyel adóellenőrzésre is számítani lehet.
Ideiglenes rendszámmal is lehet trükközni
A P kezdőbetűjű ideiglenes rendszámot hivatalosan olyan járműgyártó és -javító cég, közlekedési kutatóintézet, valamint egyéb olyan vállalkozás vagy intézmény kaphatja meg, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett, vagy a forgalomból ideiglenesen kivont, de javítás alatt álló jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban. Magánember elvileg hivatalos úton nem juthat hozzá, nem hivatalosan azonban napi párezer forintért bárki tud bérelni, de vásárolni is könnyen lehet, ehhez elég átböngészni néhány nagyobb hirdetési weboldalt. Az ideiglenes rendszám megszerzése után a jogosult bármikor bármilyen autójára felteheti ezt, vagyis a rendszám 250 ezres díjával megspórolható a legális forgalomba helyezés összes költsége.
Az E-s rendszám annyiban különbözik a P-stől, hogy ezt magánszemély is könnyedén megszerezheti, de itt már az autónak át kell mennie a műszaki vizsgán. Abban az esetben adják ki, ha az autó származási ellenőrzése, illetve a regisztrációs adó befizetése még nem történt meg. E-s rendszámmal felszerelt autóval már lehet személyeket szállítani, és menetlevelet sem kell tölteni, de az országot ezzel sem lehet elhagyni. A rendszám kiváltása, a műszaki vizsga és a biztosítás együttes költsége nem haladja meg a 150 ezer forintot, cserébe fél évig korlátozások nélkül járhatunk az autónkkal. A korábbi gyakorlatban egy autóra többször is kiadtak ilyen rendszámot, tehát évekig különösebb megkötések nélkül lehetett használni.