Tavaly májusban Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére húsz fontos budapesti csomópont lámpáit hangolta át a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Ez nem sok ahhoz képest, hogy összesen 1040 fényjelző készülék működik a fővárosban, mégis sokakat érint, hiszen rendszerint frekventált helyeken történtek a finomhangolások. Ráadásul az akciónak messze nincs vége, még idén újabb nagy kereszteződések lámpáit állítják át (a listát lásd a cikk végén lévő táblázatban), 17 kisebb forgalmúban pedig a jelzőlámpák lebontásának lehetőségét vizsgálják, amennyiben a kísérleti kikapcsolás alatt nem nőnek a baleseti statisztikák.
A BKK a lámpák átprogramozásánál a forgalomszámlálások eredményeit veszi alapul, a periódusidő-módosítási akció egyik célja pedig csökkenteni a megállások számát és a várakozási időt. Ahol kevés a dugó és folyamatosan áramlik a forgalom, ott a szmog is csökken, ezért az áthangolás során a városba bevezető útszakaszokon új zöldhullámokat alakítanak ki. Ám ahogy közeledünk a belváros felé, úgy írják felül a stratégiát további szempontok. Megszaporodnak például a zebrák, így gyakori lámpaváltások kellenek a ritka, de a széles úttest miatt hosszabb ideig tartó gyalogos zöld jelzések helyett.
A sűrűbben lakott területeken értelemszerűen a tömegközlekedési járművek is gyakoribbak, márpedig a jövőben egyre több helyen ezek elsőbbségére hangolják a lámpákat az autóáradat akadálytalan hömpölygése helyett. Ilyesmire készüljenek a 2-es villamos vonalán (a Közvágóhíd és a Petőfi tér között) vagy a Fehérvári úton (Építész utca és Andor utca között) közlekedők, az Alkotás utcán pedig reggelente messze feltorlódó kocsisor jelzi, hogy pár hónapja a Nagyenyed utcából a Déli pályaudvar felé kanyarodó buszok előnyéhez hangolták a lámpát.
A Nagykörúton felemás a siker
A legtöbb vitát a teljes nagykörúti lámpasor áthangolása váltotta ki, ami zömében európai uniós támogatással, közel 45 millió forintos beruházással valósult meg. A tavalyi kísérleti üzem után idén februárban vált véglegessé a programozás, de még zajlanak finomítások és utóvizsgálatok, nemrég pedig az itteni 60 másodperces periódusidőhöz igazították a Nagykörutat keresztező Andrássy úton, Rákóczi úton és Baross utcában is a lámpákat. Minderre azért volt szükség, hogy a kétpercenként járó 4-es 6-os villamosok mindig szabad jelzéshez érkezzenek, vagy ha mégsem jutnának át a kereszteződésen, akkor a második cikluson átférjenek anélkül, hogy feltartanák a következő szerelvényt.
A BKK szerint ezzel a legforgalmasabb villamosvonal kiszámíthatóbb lett, a járatok sűrűbben indulhatnak, a cég "járulékos eredménynek" nevezi a végállomástól végállomásig mért 2-3 perces menetidő csökkenést. Az utasok nagy része azonban helyszíni körkérdésünk alapján nem tapasztalt időmegtakarítást, vagy egyszerűen természetesnek veszi a pozitív változásokat. Annál jobban felháborodott sok autós, különösen a hivatásos sofőrök. Valamennyi megkérdezett taxis, áruterítő vagy motoros futár arról beszél, hogy gyakrabban kap piros lámpát, lassabban jut el úti céljához és feleslegesen eregeti tele kipufogógázzal a környéket.
A környéken lakók és dolgozók szerint kritikus a levegő minősége. Egy könyvesbolti eladónő azt mondta, hogy a kirakatban kétnaponta le szokta takarítani a könyveket, mert megáll rajtuk a por. Egy másik üzlet dolgozója szerint napnyugtakor időnként látszik a szmog, és a villamosok után időnként felhő keletkezik a felvert koszból. Egy zöldséges arról számolt be, hogy 4-5 napi munka után és ki-bejárkálás után rendszeresen kapar a torka. Az autósokkal ellentétben azonban a legtöbb megkérdezett nagykörútinak nem tűnik nagyobbnak a légszennyezés, amióta áthangolták a lámpákat, sőt, úgy látják, évek óta mélyponton van a helyzet.
Nem mindenhol a villamos az első
Rövid lámpaváltási ciklusra a BKK szerint "belvárosban, az átmenő forgalomtól mentes utcákban" van lehetőség. A Ráday utca - Kinizsi utca, vagy a Lónyay utca - Kinizsi utca sarkán például elegendő 45 másodperc, míg a nagy áteresztőképességű csomópontokban, például a Budaörsi út és a Fehérló utca kereszteződésében 120 másodperces periódusidőt programoztak be. Egyértelmű tehát, hogy a nagy átmenő forgalmú Nagykörúton az autósok számára legelőnytelenebb megoldást választották a 90 helyett 60 másodperces ciklussal, és az érvelés, miszerint "többször kell megállni, de rövidebb a várakozási idő és így nem nő jelentősen a menetidő", csúcsidőben mindenképpen sántít. Általános tapasztalat szerint a rövid zöld jelzésre eleve késve indulnak el az elöl állók, még többen próbálják átpasszírozni magukat a piroson és többen ragadnak benn a kereszteződésben.
Vannak ugyanakkor a lámpaáthangolási tervnek olyan részei is, amelyek az egyéni- és tömegközlekedés közötti kompromisszumnak tűnnek. Az Üllői út - Kiskörút útvonalon például a hétvégi és a kisebb forgalmú időszakokban új, a gördülékeny forgalmat jobban kiszolgáló programok működnek, a Vörösvári úton pedig a reggeli csúcsforgalomban zöldhullámmal könnyítik meg az ingázók életét. Ugyanakkor a problémák megoldása sokkal bonyolultabb, mint a jelzőlámpák programozása, felveti például a dugódíj bevezetés, a P+R parkoló építés és a BKV-fejlesztés kérdéseit.
Kinek jó ez az egész?
A Levegő Munkacsoport üdvözlendőnek tartja, hogy a közlekedési lámpák hangolásakor elsőbbséget élvez a közösségi közlekedés, mint ahogy több nyugat-európai nagyvárosban is gyakrolat. A szervezet szerint az útszűkítések, útlezárások eddig sem okoztak a korábbiaknál nagyobb dugókat, amit az Andrássy út, a Bartók Béla út, a Budai Alsó rakpart, a Thököly út vagy a Margit híd alkalmi kieséseinek példáin keresztül is meg lehetett figyelni. Felhívták arra a jelenségre a figyelmet, hogy minél vonzóbbá teszik az autózást, minél több útfelületet biztosítanak a gépkocsiknak, annál nagyobbak a dugók, ami a környezet állapotának romlását eredményezi az egész érintett térségben. Ahol viszont nehezebb célba érni gépjárművel, ott többen indulnak útnak tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy gyalog.
Arról még nincs adata a Levegő Munkacsoportnak, miként befolyásolta a légszennyezetséget a nagykörúti jelzőlámpák áthangolása, és azt pusztán műszeres mérésekkel nem is lehet megállapítani (nem, mintha a közvetlen környéken lennének az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak telepített állomásai). Ahhoz, hogy tendenciáról lehessen beszélni, komoly kutatásra és modellezésre lenne szükség, amely figyelembe veszi a járműállomány számát, összetételét és sebességének változásait is, kiszűrve a gazdasági válság hatásait - például a benzinárak miatt csökkenő autóhasználatot. Forgalomszámlálási adatokkal pedig cikkünk megjelenéséig nem tudott szolgálni a BKK.
Érintett kereszteződések
Helyszín | Állapot | Az áthangolás célja |
II. Budakeszi út | átprogramozva | |
II. Hűvösvölgy út | átprogramozva | |
III. Vörösvári út | átprogramozva | reggeli zöldhullám segítése |
IV. Megyeri út | átprogramozva | |
IV. Külső Szilágyi út | felülvizsgálat | |
IV. Külső-Váci út átprogramozva | átprogramozva | |
V. Apáczai Csere János u (Vigadó utcánál) | tervben a lebontás | |
VII.-VIII. Üllői út - Kiskörút | átprogramozva hétvégén, csúcsidőn kívül | |
IX. Haller utca | felülvizsgálat | |
IX-XIII. Nagykörút (Andrássy út, Rákóczi út, Baross utca) | finomhangolás | BKV-előny |
IX-XX. Soroksári út - Helsinki út - Grassalkovich út | felülvizsgálat | |
IX. Gyáli út (Metró áruháznál) | tervben a lebontás | |
X. Sibrik Miklós út | felülvizsgálat | |
XI. Fehérvári út | átprogramozva | BKV-előny |
XI. Budafoki út | felülvizsgálat | |
XI. Hunyadi utca | felülvizsgálat | |
XII. Alkotás utca, Nagyenyed utca, Böszörményi út | átprogramozva | BKV-előny |
XIII. Béke utca, Pozsonyi utca | felülvizsgálat | |
XIV. Vezér út | átprogramozva | |
XIV. Csömöri út | átprogramozva | |
XIV. Fogarasi út | átprogramozva | |
XIV. Rákosi út | átprogramozva | |
2-es villamos teljes vonala | felülvizsgálat | BKV-előny |