Formatervező-hallgatók, beszállítók és az autóipar képviselői érkeztek a marketinggel vegyített kémiaórára
BASF - honnan ismerős ez a név? Megvan: évekkel ezelőtt a nappali polcáról, az audio- és videokazetták jó részén ez a rövidítés (Badische Anilin- und Sodafabrik) díszelgett. Bár újabb adathordozóit más márkanéven forgalmazza, és így látszólag eltűnt a laikusok látóköréből a cég, mára a világ legnagyobb vegyipari vállalatává nőtte ki magát, tavaly 73,5 milliárd eurós forgalommal. De nem a könyvelők éves jelentései kedvéért mentünk el a cég budapesti sajtótájékoztatójára, hanem a vegyészek előadásaiért az autóipart érintő fejlesztésekről.
Persze nem fehér köpenyes tudósok sürögtek-forogtak gőzölgő kémcsövekkel, hanem öltöny volt a viselet és projektor a szemléltető eszköz, de azért így is alámerültünk a poliuretánok, adalékok és finomkemikáliák világában. Ezek közül kétségtelenül a műanyagok fejlődése és terjedése volt a legizgalmasabb téma, annál is inkább, mert ez az egyik kulcsa a könnyűszerkezetes építésnek, és közvetve a károsanyag-kibocsátás csökkenésének. Az előrejelzések szerint 2020-ra közel 1,2 milliárd autó járja az utakat világszerte, vagyis 300 millióval több, mint idén, így minden megspórolt kilónak jelentősége van.
Szintén BASF-fejlesztés a kecskeméti Mercedes B-osztály lábtérben lévő kárpitjának zajszigetelése
Ha magunk elé képzelünk egy veterán autót, például egy 1300-as Volkswagen Bogarat, azt láthatjuk, hogy jóformán minden alkatrésze, még a lökhárítója, a dísztárcsája és a műszerfala is fémlemezből készült. Ezzel szemben a mai autók egyre nagyobb arányban műanyagból épülnek fel, amin még az sem változtat, hogy a fémipar is kiveszi a részét a diétából nagyszilárdságú acélok és könnyűfémek széleskörű alkalmazásával. Hoztak is mindjárt egy extrém példát a BASF szakértői: míg egy sebességváltó-bölcső alumíniumból két, addig speciális műanyagból mindössze egy kilót nyom.
Mielőtt halálra rémülnének a "régi autókban volt anyag" iskola hívei, eláruljuk, hogy mindig hosszú évek célzott kutatómunkája, modellezése és kísérletezései után kerültek sorozatgyártásba ezek a fejlesztések, sokszor az autógyártók megrendelésére, akik takarékoskodni akarnak a tömeggel (és a költségekkel). Ebből adódik a felhasználási területek sokfélesége is: a Cellasto például összenyomva elasztikussá válik, és a hagyományos guminál jobban bírja a gyűrődést, ezért rugóütközőként és tekercsrugó-szigetelőként ma már minden második új futóműben előfordul.
A harmadik Smart-generációból ad ízelítőt a Forvision. Kevesebb energiát használ a hűtése és fűtése
A többi - többek között Magyarországon is gyártott- poliuretán elem összesen 21-22 kilót tesz ki egy-egy autó tömegéből, ilyen anyagból készülnek az ülések és a hangszigetelés (ezek a BASF-nél Elastoflex termékcsalád néven futnak) vagy a minőségérzetben kulcsfontosságú műszerfal- és ajtóborítások (Elastoskin). Ultramid néven a keményebb igénybevételre tervezett poliamidok készülnek a cégnél, például a 220 fokig hőálló motorburkolatok, rezonátorok vagy a BMW-kben alkalmazott váltóvezérlő-egységek.
Sajnos világkörüli turnéja egyik állomásaként éppen Indiában járt a BASF-innovációk egyik hordozója, a tavalyi Frankfurti Autókiállításon bemutatott Smart Forvision. Ez a tanulmányautó világelsőként műanyag felnit kapott, ebből elhoztak egyet a budapesti rendezvényre is. Furcsa érzés volt megtapintani és fél kézzel felemelni a pehelykönnyű, könnyűfém vetélytársainál 3 kilóval könnyebb keréktárcsát, amely az ígéretek szerint bírni fogja a kátyúkat és a járdára való felállást is.
A lakkozott alufelnivel ellentétben a műanyagnál alapszín a fekete. Három kilót faragtak a tömegen
A nejlon-üvegszálas-polimer felni sorozatgyártásáig azonban még jó néhány évnek kell eltelnie (most éppen a téli tesztek folynak), és így van ezzel a többi jövőbemutató technológia is, beleértve a karbon kemence nélkül, három perc alatt elkészíthető kompozit karosszériaelemeket és a speciális habokból álló szigeteléseket is. Az infravörös polimer filmréteggel bevont üvegek és a fényvisszatükröző fényezés jóvoltából nyáron kevesebbet kell járatni a hűtést, az e-textil nevű hővezető szövettel bevont ülések miatt pedig télen fűtési energiát lehet megspórolni, ami értékes kilométerekkel növelheti az elektromos Smart hatótávolságát.
Megtapogatható jövő
Egy másik, szintén a BASF-fel közösen kifejlesztett koncepcióautó, a Hyundai HED-7 ugyanakkor teljes életnagyságban megjelent a rendezvényen, bele lehetett ülni, meg lehetett tapogatni. Érződött rajta, hogy két és fél év alatt jó néhány kiállítást végigjárt már, karcosra törölgették a takarítók, és minden mozdítható elemet végigbirizgált rajta a közönség. De viseltessége ellenére nem szabad alábecsülni a jelentőségét: ez volt a lépcsős hátú i40 előfutára (igaz, végül először a kombi lett szériaérett), és ebben mutatkozott be a koreaiak első dízel-hibrid hajtáslánca, háromliteresre kalkulált vegyes fogyasztással.
Műanyag habba csomagolva dünnyög a Hyundai 1,7-es dízele - amikor épp nem a villanymotor hajt
Akárcsak a Smart esetében, a Hyundainál is számtalan ötlettel szállt be a BASF a fejlesztésbe, például poliuretán kapszulába csomagolták a motort. Ez nemcsak a kerregést csökkenti, hanem elektromos üzemmódban hajtva is üzemi hőfokon tartja a dízelt, ezzel is csökkentve a fogyasztást. A HED-7 a fékenergián túl a kipufogógáz hőjéből és a tetőre sütő napfényből is áramot nyer vissza, sőt szintén a BASF nevéhez fűződik a karosszéria vízbázisú fényezése, a négy könnyűszerkezetű ülés és a különleges pigment borítású, napon nem felforrósodó műszerfal.
A fröccsöntés rejtelmeiről valószínűleg órákon keresztül tudtak volna beszélni a cég vegyészei, az ebéd előtti utolsó előadás mégis a cég másik fő profiljáról, a kemikáliákról szólt. Lehet, hogy az autógyártók beszerzőinek és a szerelőknek evidens, de én soha az életben nem hallottam arról, hogy a cég üzemanyag-adalékokat, hűtő- és fékfolyadékot és váltóolajat is gyárt nagy tételben, ugyanakkor sokat elárul az autóipar fejlődési irányáról, milyen két új termékben látnak nagy üzletet.
Nyáron nem forrósodik fel a műszerfal infravörös sugarakat elnyelő és visszaverő pigment borítása
Az egyik ilyen a kipufogógáz-tisztító rendszer (különös tekintettel az Euro 6-os dízelek SCR-egységeire), amely termelésének felfuttatásához egy vadonatúj katalizátorgyárat építenek Lengyelországban. Ugyanakkor gőzerővel dolgoznak az akkumulátorok új katódanyagain és elektrolitjain is, amihez máris céget vásároltak, és szintén új üzemet építenek Amerikában. Le sem merem írni, de úgy tűnik, néhány lépésre van már csak a vegyipari óriás attól, hogy beszállítói tevékenysége mellett önállóan is autót gyártson - feltéve, ha megéri.