Inkább a hülyeséget kéne büntetni

Bár a KRESZ nem rendelkezik külön erről, a fejlesztési miniszter szerint mégis büntethető az az autós, aki túlságosan hangosan hallgat zenét, és így "szándékosan megsérti a vezetésre képes állapotban történő járművezetés követelményeit". Szakemberek szerint a hangos zene csak egy figyelemelterelő tényező a sok közül, ennek alapján a vezetés közbeni dohányzást és sminkelést is büntetni lehetne.

Indokolt esetben szabálysértési eljárás kezdeményezhető azok ellen az autósok ellen, akik túl hangosan hallgatnak zenét vezetés közben - derült ki Németh Lászlóné Zakó Lászlónak adott parlamenti válaszából. A nemzeti fejlesztési miniszterhez még december végén nyújtott be kérdést az országgyűlési képviselő "Miért tűri a KRESZ a bömbölve zenét hallgató gépkocsivezetőket az utakon?" címmel. A büntethetőség jogi alapjaként Némethné a KRESZ negyedik paragrafusára hivatkozik, amely a járművezetés személyi feltételeiről rendelkezik. E szerint az vezethet, aki "a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, valamint a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol".

A KRESZ nem tér ki egyéb, a vezetési képességeket hátrányosan befolyásoló tényezőkre, de a miniszteri válasz szerint "a járműben elhelyezett, hangkibocsátásra alkalmas elektrotechnikai eszközök - adott hangnyomásszint felett - befolyásolhatják a járművezető vezetésre képes állapotát". Ezért a rendőrség szabálysértési eljárást kezdeményezhet "a vezetésre képes állapotban történő járművezetés követelményének szándékos megsértése miatt". Egyszerűbben fogalmazva, a fejlesztési miniszter szerint - indokolt esetben - büntethető, aki hangosan hallgat zenét az autójában. Ellentmondásos, hogy Némethné a válaszában kitért arra is, a túlzott hangerő a közúti közlekedési szabályok oldaláról nem rögzíthető, ezért szerinte a KRESZ kiegészítése nem is indokolt ez ügyben. Az ORFK egyelőre nem küldött választ arra a kérdésünkre, eddig hány szabálysértési eljárás indult a túl hangos autósok ellen, és hogy mi számít egyáltalán túl hangosnak.

Megkérdeztünk a szerkesztőség közelében dolgozó közterület-felügyelőket is a témáról. Egyikük sem hallott olyanról, hogy közteresek büntettek volna már parkoló autóst hangos zenehallgatásért, "mivel az autó magánterületnek minősül". Olyan esetről azonban tudnak, amikor egy olyan kerékpárost bírságolt meg csendháborításért egyik kollégájuk, aki hangosan hallgatta a csomagtartójára rögzített magnót.

A járművezetés személyi feltételei (a KRESZ 4. paragrafusa)

4. § (1) Járművet az vezethet, aki
a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs;
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
(2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

Felróható a balesetben rész vevőnek, ha a roncsban bömböl a hifi

Kovács Kázmér ügyvéd kérdésünkre elmondta, a miniszteri válasznak legfeljebb az első felével ért egyet, azzal is csak fenntartásokkal, a második felével egyáltalán nem. A miniszteri válaszban megemlített KRESZ-szabály megszegését legfeljebb kiterjesztő értelmezéssel lehet szerinte ráhúzni arra, aki olyan hangosan hallgatja a kocsiban a rádiót, hogy emiatt a környezeti zajokat nem tudja érzékelni.

A szakértő ügyvéd azzal egyáltalán nem értett egyet, hogy emiatt a gyakorlatban a rendőr sikeres szabálysértési eljárást kezdeményezhetne, ezt ugyanis csak elvi lehetőségnek tartja. Hiszen egyrészt a rendőr közeledésére tekintettel a berendezés egy mozdulattal lehalkítható, másrészt egyébként is nehezen bizonyítható az autós tagadásával szemben, hogy mikor még megfelelő és mikor túl hangos a rádió. Az ilyen szabály megszegését a gyakorlatban ténylegesen csak akkor tudják az elkövetőnek felróni (de nem ezt tartja a szabályozás hiányosságának), ha baleset is történik, és a járművezető például a sérülése folytán már nem tudja lehalkítani a berendezést. Ennek vizsgálata a gyakorlatban nemegyszer előfordult már a praxisában. Ilyenkor az egyéb KRESZ-szabályszegések mellett valóban megpróbálják felróni a járművezetőnek a KRESZ 4. §-ának megszegését is.

Kovács Kázmér végső soron ugyanakkor egyetértett a képviselői felvetés mögötti gondolattal, hiszen pontosabb lenne a KRESZ szövege, ha nem a járművezető állapotára, hanem a járművezetéshez szükséges figyelem feltételeinek kötelező követelményére utalna a jogszabály. Az egyrészt pontosabb lenne, így nem igényelné a KRESZ szövegének kiterjesztő értelmezését, másrészt abba már nemcsak a túl hangos zene hallgatásának tilalma, hanem mindazon berendezések vezetés közbeni használatának korlátai is beleérthetőek lennének, amelyek a hangos zene mellett ugyancsak alkalmasak lehetnek a vezető figyelmének elvonására (GPS, fedélzeti számítógép használata,stb.), és amelyek csak az utóbbi években kerültek a gépkocsikba, ezért az 1975 óta hatályos - és ezen a téren nem módosított - KRESZ rendelkezéseiből (szemben a kézben tartott mobiltelefon használatának tilalmával) ugyancsak valóban hiányoznak.

Zakó: A sofőr/utas DJ-imitációja miatt haltak meg már emberek

Megkerestük az ügyet felvető Zakó Lászlót is, hogy a járművezető képességeinek romlása vagy a zajszennyezés miatt aggódik valójában. "A feltűnési viszketegségből fakadó utcai hangerőverseny járókelőkre, lakókra gyakorolt rendkívül idegesítő hatása, illetve a közúti közlekedésben részt vevők testi épségének veszélyeztetése közügynek tekinthető. Erre vonatkozó statisztikai adatok hiányában is állítom, hogy - elsősorban buliból jövet, kivagyiságból, vagy a sofőr/utas DJ-imitációja miatt - haltak már meg emberek a külvilág minden egyéb jelzését felülíró hangerő-feltekerés miatt. A fenti rossz gyakorlat jogi úton történő megakadályozása felől érdeklődtem írásbeli választ igénylő kérdésem felvetésekor" - írta válaszában a jobbikos képviselő, akinek nem ez az első, a hangoskodással kapcsolatos felvetése, tavaly szeptemberben a közterületi rendezvények törvény szabta zajszintje után érdeklődött az Országgyűlés elnökénél.

Megcsappant a kereslet az autóhifik iránt

"Ha hét-nyolc éve kérdeztek volna arról, mennyire problémás a hangos zene az autókban, még talán azt mondom, jogos ezen a jelenségen elgondolkodni, de mára nagyon megváltoztak az igények. Már nem a hangerő, hanem a hang minősége és az extra szolgáltatások a legfontosabb kritériumok" - mondta Kuznyák Miklós, egy autóhifiket is forgalmazó és beépítő cég értékesítője. "Igazából nem is nagyon értem a kérdés lényegét, hiszen nemcsak a hangos zene, de egy érdekfeszítő rádióműsor, kihangosított telefonbeszélgetés vagy egy cigaretta meggyújtása ugyanúgy el tudja vonni a sofőr figyelmét. Viszont ha már a hifi lett kikiáltva ellenségnek, akkor nem a hangerőt, inkább a részegységek megfelelő minőségű beépítését ellenőriztetném. A kalaptartóba rosszul beépített hangszóró, vagy gyengén rögzített mélynyomó láda komoly sérüléseket okozhat egy ütközés során." Kuznyák nem fél attól, hogy az elvi büntethetőség miatt megcsappanna a kereslet az utólag beépített nagy teljesítményű autóhifik iránt, mert "ezek eladása amúgy is drasztikusan visszaesett az utóbbi években, ma már nem divat a faltól falig tartó mélynyomó".

"Egyénenként rettenetesen nagy eltérések lehetnek, hogy adott zene az adott hangerővel hogy befolyásolhatja a járművezetési képességeket" - véli Tóth Zoltán, a Driving Experience oktatója, aki szerint az is tény, hogy a hangos - különösen profi hangszórókkal és mélynyomóval bömböltetett - zene hamis döntési helyzeteket adhat a sofőrnek, arról nem is beszélve, hogy ez a külvilág számára is zavaró. "Mindezektől függetlenül jó lenne, ha egy jogosítvánnyal rendelkező felnőttet felnőttként is kezelnék, hiszen egy közúti ellenőrzés során a rendőr nem tudhatja megállapítani - nem is feladata ez -, hogy ki milyen zenét hallgat, és ez mennyire van negatív hatással a vezetési képességeire" - mondta megkeresésünkre a vezetéstechnikai instruktor, aki nem is a zenehallgatásban, hanem a kézben tartott mobil használatában és a vezetés közbeni cigarettázásban látja a nagyobb veszélyforrást.

A taxis szerint a hülyeséget kéne büntetni

Nem a hangos zenét kéne büntetni, hanem az emberi hülyeséget - véli három évtizednyi fővárosi taxizással a háta mögött Gyula, aki meg van róla győződve, hogy a zenehallgatás elhanyagolható tényező a vezetés közben űzött veszélyes sportok között. "Minél lassabb a forgalom, annál inkább foglalkoznak a vezetésen kívül minden mással. Az utóbbi években mindenki a telefonját vagy a navigációját nyomkodja, őket már messziről meg lehet ismerni, ahogy sávon belül csalinkáznak, de szerintem a cigarettát is ugyanúgy a büntetendő dolgok közé kéne venni. Akinek már esett parázs vezetés közben az ölébe, az tudja, miről beszélek. A reggeli órákban rengeteg hölgy próbálja sminkeléssel hasznossá tenni a vezetéssel elfecsérelt időt, kedvencem a kormányra terített újság, de sokszor látok olyat is, hogy a gazdi öléből figyeli a forgalmat egy-egy kutya. Igazából bármi, amit a vezetés közben elkezdünk csinálni, már bajt okozhat, így ezzel az erővel a vezetés közbeni evést is büntetni lehetne és kéne, mert már nekem is volt ezzel gondom. Hátulról nekem koccantak, és amikor mindketten kiszálltunk, először rosszul lettem, hogy szétroncsolódott az arca a srácnak, pedig csak egy hamburger maradványai voltak. Mint utóbb kiderült, könyökkel próbált vezetni."

Mennyire veszélyes a telefonálás? Megmértük

Korábbi cikkünkben biztonságos körülmények között, mérésekkel vizsgáltuk, mennyivel növeli a reakcióidőt és csökkenti a vezetési képességeket a telefonálás.

Három vizsgálatot végeztünk el. Az elsőn, a reflexidőmérésen tesztelőinknek harminckét kérdéses feladatot kellett elvégezniük, telefon nélkül, majd mobillal a kézben, egy kollégával beszélgetve. A második feladatnál arra voltunk kíváncsiak, alanyaink mennyire pontosan és gyorsan mennek végig egy előre betanult pályán - mintha valaki mindig ugyanarra menne haza - telefonnal vagy nélküle. Utolsó vizsgálatunkon váratlan szituációra kellett reagálniuk a tesztelőknek: a tanpálya rántópadja oldalra lökte az autó hátulját valamelyik irányba, majd akadályokat szimuláló véletlenszerű vízfalakat kellett kikerülniük a kocsival.

A hangos zene az autó saját zajait is elnyomja

Győrfi Csaba, az egyik fővárosi autósiskola oktatója több évtizedes rutinnal a háta mögött úgy véli, a vezetés közben a telefonálás a legveszélyesebb, mert "valamiért sokkal jobban elvonja a sofőr figyelmét, mintha az utasaival beszélgetne". Ha már mindenképpen telefonálni kell, a kihangosítót javasolja, mivel a kézben tartott telefon esetében az külön veszélyforrás, hogy egy kézzel fogjuk a kormánykereket, illetve amikor sebességet váltunk, eggyel sem. Győrfi látott már olyan hölgyet, aki a kézben fogott telefon miatt nem tudott bevenni egy kanyart, és felugratott a járdára.

A hangos zenehallgatást a vezetésoktató is veszélyesnek tartja, mégpedig két okból. Egyfelől a sofőr így nem hallja meg a megkülönböztető jelzést használó járművek (tűzoltó-, mentő-, rendőrautó stb.) hangját, így akadályozhatja azok előre jutását, rosszabb esetben ütközhet is velük. Másrészt azt is figyelembe kell venni Győrfi szerint, hogy a hangos zene miatt a sofőr saját autójának a mechanikai zajait sem hallja, emiatt később vehet észre egy defektet, vagy a motor meghibásodását. Ezek a szükségesnél jóval nagyobb anyagi ráfordítással járó javíttatással, rosszabb esetben balesettel is járhatnak.

A vezetés közbeni cigarettázást ugyanakkor nem ítéli el az oktató, mivel az "ember nem robot, aki beül az autóba, és csak bambán néz kifelé az ablakon". Bár a telefonálásnál kevésbé tartja veszélyesnek a dohányzást, azért ő is azt javasolja a tanulóinak, hogy hosszabb utakon ne a kocsiban cigarettázzanak, hanem az amúgy is szükséges, kétóránként beiktatott 5-10 perces pihenők alatt. Győrfi szerint egyébként nem új tiltásokat kellene bevezetni, elég lenne a meglévő szabályokat betartatni.

Különösen az irányjelző használatát.