Nem csak a magyar autósok kerülik a márkaszervizeket

Nőtt a független gépjármű-javítóműhelyek szerepe Európában, ezáltal az ár- és szolgáltatásbeli harc is megkezdődött a területen. A kutatást öt európai országban végezték el az európai autógyártók szövetsége (ACEA) megbízásából.

Magyarországon is jellemző, hogy az autósok elpártolnak a drága márkaszervizektől, ugyanakkor jelentős a feketegazdaság aránya is a szerelői szakmában. A Boston Consulting Csoport öt európai országban (Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország, Németország és Lengyelország) végzett kutatása szerint az autófenntartás költségei jelentősen, akár 21 százalékkal csökkentek 2003-2010 között, ez főként annak tulajdonítható, hogy minimális alkatrészár-növekedés mellett javult az alkatrészek minősége és nőtt az élettartama.

A felmérés szerint a vásárlók növekvő mértékben a márkafüggetlen autójavítókat választják a szolgáltatás ár-érték aránya miatt, a márkaszervizek legnagyobb erényének pedig a minőséget tekintik, bár a minőségi munkáról - sokszor indokolatlanul - magasabb árakra asszociálnak. Az öt vizsgált piac teljes volumene megközelítőleg évi 115 milliárd euró volt az utóbbi négy évben.

A független javítók és a márkaszervizek kiegyensúlyozott harcot folytatnak az ügyfelekért: Lengyelországban 70 százalékban, Nagy-Britanniában 66 százalékban, Spanyolországban pedig 62 százalékban a független szervizek uralják a kiskereskedelmi piacot. Ennek legfőbb oka az, hogy ezekben az országokban nincs jelentős alkatrészgyártó, amely ellátná a piacot. Franciaországban és Németországban viszont ez adott, így ott épphogy meghaladja az 50 százalékot a függetlenek részesedése.

Az elemzők emlékeztetnek arra, hogy az autóipar szerviz- és javítói piaca jelentősen átalakult 2011 óta, amióta az európai uniós szabályozások szerint a gépjárműgyártók kötelesek azonos feltételekkel publikussá tenni minden javító számára az általuk gyártott gépkocsikkal kapcsolatos szerelési, diagnosztikai és alkatrész információkat, hogy a független műhelyek ne szenvedjenek versenyhátrányt. A vizsgált országokban jellemző volt, hogy minél bonyolultabb javítás merül fel, annál nagyobb, 50 százalékot is meghaladó arányban viszik a kocsikat a tulajdonosok a márkaszervizbe. A független piaci szereplők egyértelműen uralják viszont a nyolc évnél idősebb autók szegmensét. Ezzel szemben az újautó-tulajdonosok a kocsik első négy évében a garancia nyújtotta előnyöket kihasználva a márkaszervizeket veszik igénybe.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének korábbi kutatása szerint Magyarországon 20-30 százalékkal csökkent a márkaszervizek forgalma az utóbbi 4-5 év során. Ennek legfőbb indoka a szervizvezetők szerint az újautó-értékesítések drasztikus visszaesése. A magyar tapasztalatok szintén azt mutatják, hogy a garanciaidő lejártáig még sokan hordják autóikat márkaszervizbe, azonban utána sokan elpártolnak tőlük. Az elvándorlásokat a márkaszervizek a garanciaidőn túli és idősebb autókra kidolgozott konstrukciókkal próbálják megakadályozni.

Az MGE szerint sajnálatos tény Magyarországon, hogy bár a márkák kötelesek a függetlenek számára is biztosítani az oktatást és a know-how-hoz való hozzáférést, ennek költségeit a független szervizek általában nem vállalják, így felkészültségük sok esetben nem megfelelő. A magyarországi piacon a lengyelhez hasonlóan szintén jelentős a kis szerelőműhelyek száma. Ezek jelentik elsősorban a szerelői szakma feketepiacát, hiszen nem ritka, hogy számla és ezzel garancia nélkül végzik a munkájukat, vagy figyelmen kívül hagyják a környezetvédelmi, munkavédelmi és technológiai előírásokat.

Az elemzők szerint az európai szervizpiacon 2020-ig a jelenlegi helyzet fennmaradása prognosztizálható, mivel a telített nyugat-európai országokban az autóállomány tekintetében nem lesz jelentősebb változás. Az autófenntartási költségek hosszú távon stagnálhatnak vagy minimálisan csökkenhetnek, mivel várhatóan tovább javul az alkatrészek minősége, ami hosszabb élettartamot és szervizintervallumot eredményez.