A turbó csak akkor szemétkedik, ha gyilkolják

Minden kategóriában terjednek a kis turbómotorok, és ugyan sokan félnek tőlük, megfelelő használattal elkerülhető a hibák nagy része. Tény viszont, hogy az ígért fogyasztási értékeket többnyire csak laboratóriumi körülmények között teljesítik.

Ma már nemcsak a dízel-, hanem a benzinmotorok is elképzelhetetlenek turbó nélkül. A downsizing-korszakban gyakorlatilag nincs olyan tömeggyártó, amelynek ne lenne kis lökettérfogatú, feltöltővel lélegeztetett motorja amelyeket a spórolásra kihegyezve próbálnak népszerűsíteni. A turbófeltöltő alkalmazásának köszönhetően nemcsak a motor lökettérfogata, hanem a mérete és a tömege is csökken, az pedig már csak hab a tortán, hogy az égéstérbe préselt levegővel a szívó változatnál nagyobb teljesítmény is előcsalogatható.

Hajszárító a motorban - a turbóról röviden

A turbó működési elve alapvetően egyszerű: az égés hatásfokának javításával növeli a teljesítményt. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a mechanikus szerkezetet, amelyet egyfajta ventillátornak kell elképzelni, a motor kipufogógáza hajtja meg, így ahelyett, hogy kárba veszne, plusz lóerőkhöz juttatja a motort, és izgalmas vezetési élményhez a sofőrt. A meghajtott turbinalapát megforgat egy vele egy tengelyen mozgó másik turbinát, az pedig beszívja a külső levegőt, amely hűtve és sűrítve az égéstérbe kerül, ezzel érezhetően fokozva a teljesítményt. Hátránya a turbólyuk, amely a turbónyomás felépülése előtt jelentkezik, ezt változó geometriájú feltöltő vagy egy kicsi és egy nagy turbó beépítésével lehet tompítani.

A változó geometriájú feltöltőknek több változata is van, legelterjedtebb a lapátkoszorús kialakítás. Ezek a berendezések kialakításuknál fogva képesek minden fordulatszám-tartományban szinte a teljes teljesítmény leadásara. Alacsony fordulatszám és terhelés mellett a lapátok zárt állapotban vannak, így csökkentve a turbó bemeneti keresztmetszetét. Ez a turbó tengelyének gyorsabb forgását idézi elő, és segíti a gyorsabb teljesítményleadást is. Nagy fordulatszám tartományban a lapátozás nyitva van, ezzel növelve a belépési keresztmetszetet, és így felvehető a motor megnövekedett kipufogógáz mennyisége is.

A kétlépcsős feltöltésnél mindkét turbót a kipufogógázok hajtják meg, és egy szabályzórendszeren keresztül összedolgozva segítik a motort nagyobb teljesítmény és egyenletesebb nyomaték leadására. Ebben a rendszerben a friss levegő először az első kompresszorba kerül, amely a légköri nyomás két-két és félszeresére sűríti össze. Ez az elősűrített levegő a második kompresszorba jut, amely újabb két-két és félszeresére sűríti össze. Ezután a köztes hűtőben (intercooler) lehűlt levegő a motor szívósorába áramlik. A nyomása négy–ötszöröse a légkörinek, a hőmérséklete pedig megközelítőleg húsz fokkal magasabb, mint a környezeti hőmérséklet. A levegő összesűrítésének ilyen módon történő megosztása azt eredményezi, hogy mindkét kompresszor a legmagasabb hatásfokkal üzemel, az alacsonyabb sűrítési arány pedig kisebb forgási sebességeket eredményez. Ennek eredményeként a csapágyazás, a kompresszorkerék, valamint a turbinalapátozás megbízhatósága is javul.

A turbófeltöltésnek köszönhetően nemcsak nagyobb szívómotorokat lehet kisebbekkel helyettesíteni, a turbómotorok nagyobb nyomatékot is képesek leadni. Ez a nagyobb Nm-érték ráadásul már 1500-2000-es fordulatszámtól rendelkezésre áll, így ezekkel a motorokkal könnyebb dinamikusan autózni és "érzésre" is erősebbnek tűnnek annál, amire a puszta katalógusadatokból számítani lehet.

Nem kell rettegni a turbótól

A turbófeltöltés mára kiforrott technológiává vált, a szervizesek általános tapasztalatai szerint a turbós blokkok nem jelentenek nagyobb kockázatot a szívóknál. "Mindent tönkre lehet tenni, de nem törvényszerű, hogy normál használat mellett rövid időn belül elromoljon" - mondja a turbóról Nagy Domonkos, a DTK turbószerviz vezetője. "Ez is csak egy olyan autóalkatrész, mint a többi. Semmivel sem nagyobb az esélye a meghibásodásnak, mint bármelyik másik, folyamatosan mozgó vagy hőterhelés alatt álló részegységnél, és a javítása sem feltétlenül költségesebb."

Ha rendesen odafigyelünk rájuk, a turbómotorok sem veszélyesebbek a szívóknál Forrás: Opel

"A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezeknek az erőforrásoknak az élettartama hasonló, mint a régi szívómotoroké, persze a turbó és például a nagynyomású befecskendezés növeli a hibalehetőségek számát. Összességében azonban nem jelent nagyobb kockázatot ezeknek a modelleknek a megvétele a használtpiacon" - vélekedik Horváth Zoltán, a Das WeltAuto márkaigazgatója is.

Törődést igényel

"Ezzel együtt tény, hogy ezek a kocsik valamivel érzékenyebbek az átlagnál, de amelyik megkapja a kellő gondozást, azzal nem lehet probléma hosszú távon sem. Fontos, hogy megfelelő időközönként jó minőségű olajat töltsünk a motorba, és hogy dinamikus autózás után adjunk időt a turbó lehűlésére. Minimum fél percig érdemes járatni a motort leállítás előtt, és persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy hidegen nem szabad pörgetni őket. Helytelen használattal néhány ezer kilométer alatt tönkre lehet tenni egy ilyen motort" - figyelmeztet Szabó Csaba, a Fiat Magyarország műszaki szakértője.

"A kis turbómotorok még nem terjedtek el nagyon (de valószínűleg el fognak), ezekről pedig érdemes tudni, hogy eleve nem olyan élettartamra tervezik őket, mint a régieket" - állítja a független autószerelőként dolgozó Rosenkranz Attila. "Ezekben a korai motorhibák általában nem a turbó jelenléte miatt történnek, de olykor szerepet játszik a turbó által nyújtott pluszteljesítmény, illetve igénybevétel. Ezeken a motorokon gyakoriak az úgynevezett kisnyomású turbók, amelyek nem állítanak elő túl nagy nyomást, így az élettartamuk is hosszabb, feltéve, hogy megfelelően használják őket. A hibák nagy része elkerülhetô lenne,ha a tulajdonosok vennék a fáradságot, és rászánnák az időt a járatásra."

Egy kicsit kényesebbek az átlagosnál, használtan lehet lutri egy turbós autó Forrás: Tuba Zoltán - Origo

"Egyelőre sem nálam, sem máshol nem állnak halomban a rossz turbós autók, mivel azonban az elmúlt tíz évben folyamatosan nő a számuk, így egyre több a meghibásodás is. A jó hír, hogy a mostani turbók és kenőanyagok sokkal jobbak, mint régebben, így aki új autót vesz és a szervizelésre odafigyel, valamint megfogadja a használati tanácsokat, annak nagy valószínűség szerint nem kell turbóhibától tartania. A használt autó ebből a szempontból lutri, mert nem tudni, hogy bántak vele korábban."

Mi mehet tönkre és mennyibe kerül?

"A turbó hibái adódhatnak normális kopásból, például ha rengeteget futott autóról van szó, vagy rendellenes kopásból" - folytatja Rosenkranz. " Utóbbiak közé tartozik a rendszertelen olajcsere, gyenge minőségű olaj használata, a kenési rendszer meghibásodása, illetve a nem megfelelô használat. Turbóhiba adódhat még idegen anyag jelenlététől, például ha eltömődött vagy rosszul beszerelt légszűrő miatt beszív valamit."

"Turbós benzineseknél gyakori a tengelytörés a lefújószelep hibájából - későn nyit a szelep, és ha a turbócsôvek nem durrannak el, akkor ez fokozottan igénybe veszi a turbó tengelyét. Adódhatnak szabályzási hibák, például ha a wastegate-szelep elég, beragad, elkormolódik. Változó geometriás turbóknál is elkormolódhat a ház vagy a blende, így megragadhat, akadozhat. Az új turbókra közvetlenül szerelik a szabályzó-elektronikát, amely így olajnak, hőnek, rezonanciának van kitéve. Így elromolhat benne maga az elektronika vagy a kis elektromotor, esetleg a kis műanyag fogaskerekek törnek el. Összességében a turbós benzinesben egyszerűen több drága alkatrész van, ami tönkremehet, igazából csak ettől kockázatosabb."

A Volkswagen-konszern népszerű 1,4-es, 140 lóerős TSI-motorját hasraütésszerűen kiválasztva azzal lehet számolni, hogy a vadonatúj gyári turbó bruttó 225 ezer forintba kerül. Az egyik turbók szerelésére szakosodott szervizben a komplett új középrész bruttó 90 ezer forint, míg a felújításért 35-100 ezer forintot kell fizetni. Az összeg függ attól, hogy sérült-e a turbina- vagy kompresszorház, mert ezek gyakran megrepednek. A szintén népszerű, és az átlagosnál megbízhatóbb 1,9-es, 105 lóerős PD TDI dízelmotorhoz 191 ezer forint a gyári turbó, a középrész 80, míg a felújítás 35-90 ezer forintba kerül.

Turbóval nem könnyű spórolni

Minden jó tulajdonságuk ellenére becsapósak a kis turbómotorok, mert nem könnyű hozni velük a katalógusban ígért fogyasztási értékeket. Tény, hogy ezek a motorok részterhelésnél (leginkább fékpadon és laboratóriumi körülmények között) tényleg keveset fogyasztanak, de a való életben általában pont annyit, ha nem többet, mint egy ugyanolyan erős, de nagyobb szívómotor. A kis turbómotor főleg azoknak éri meg, akik egyáltalán nem szoktak lendületesen autózni, aki oda-odalép neki és kizárólag városban használja, az nem igazán nyer vele.

Kozmetikázott módszerekkel mérik a fogyasztást

A katalógusokban megjelenő, egyre kedvezőbb fogyasztási adatok nemcsak a technikai fejlődésnek köszönhetők, hanem az életszerűtlen, laboratóriumi körülmények között végzett mérési módszereknek is. A jelenlegi szabványok éppen a turbós benzinesek számára a legkedvezőbbek, ezért lehet akár 20-30 százalékos eltérés az ígéret és a valóság között. Az EU-s fogyasztási ciklus szerinti méréseket egy lezárt teremben, fékpadon végzik, ahová már hat órával a vizsgálat előtt beállítják az autót, hogy átvehesse a szabványban meghatározott 20 és 30 Celsius fok közötti hőmérsékletet. A fékpadi mérés közben a hűtőlevegőt ventilátor biztosítja, de az autónak így nincs tényleges, csak egy modell alapján számított, légellenállásból fakadó többletfogyasztása és a kormány sem mozog, ezért a kormányszervo okozta fogyasztás sem rontja le a mérést. A vizsgálat alatt nincs bekapcsolva sem a légkondicionáló, sem a rádió, egyetlen elektromos fogyasztó sem, így erősen kozmetikázott és ebből fakadóan életszerűtlen eredmények kerülnek be a prospektusokba. Erről a témáról itt írtunk bővebben.

Ez a működési elvből logikusan következik: ha padlóig nyomjuk a gázt, a sok levegő mellett még több üzemanyagra van szükség, és oda a kedvező fogyasztás. Turbómotorral spórolni csak odafigyeléssel lehet: a dízelekhez hasonlóan alacsony fordulaton jelentkező, nagy nyomatéknak köszönhetően általában könnyen mozgásba hozható az autó, hamar elérhetjük a folyamatos haladási sebességet. Állandó korai felkapcsolgatásokkal csökkenthető a fogyasztás, de elég néhány hosszabban kipörgetett fokozat, és máris decikkel ugorhat meg a motor étvágya.

Átírásnál sem fizetünk kevesebbet

Magyarországon az átírási szabályok sem segítik a turbókkal való spórolást. Noha a kis lökettérfogatú blokkok éppen a nagyobbak kiváltására születtek meg, az aktuális hazai rendelkezések nem köbcenti, hanem teljesítmény alapján határozzák meg a vagyonszerzési illetéket. Így aztán hiába váltható ki 1,2-es vagy akár egyliteres turbóval egy 1,6-os szívómotor, a nagyjából azonos teljesítmény miatt pontosan ugyanannyit kell fizetni utánuk.