Hosszú évek javulása után 2010 óta egye rosszabb képet mutatnak a statisztikák, az idén pedig már naponta átlagosan húsz autót lopnak el Magyarországon. A többségüket illegális bontókban ízeire szedik, és elemenként kiárusítják, szerelőknek vagy az interneten mit sem sejtve keresgélő vásárlóknak. Hiába próbálnak egy lépéssel előrébb járni az autógyárak és a védelmi rendszerek fejlesztői, a tolvajok idővel mindenre megtalálják a megoldást – újabban már okostelefonnal is meg tudják hekkelni a fedélzeti elektronikát.
Rontaná persze az alkatrészbizniszt, ha a vesztőhelyre vezető úton nagy lenne a lebukás veszélye, ez azonban közel sincs így: hiába vannak az utak mentén traffipaxok, illetve forgalomfigyelő és útdíjellenőrző kamerák, ezek alkalmatlanok arra, hogy kiszűrjék a lopott járműveket, az önkormányzati rendszámfelismerő rendszerek pedig lassan terjednek. Nem csoda, hogy egyre több civil érzi úgy, tennie kell valamit. Most végre megnyílt a lehetősége a tömeges felderítésnek, mégpedig ugyanazzal az eszközzel, amit a tolvajok is előszeretettel használnak: az okostelefonnal.
Három magyar cég is kínál olyan applikációt, amit telepítve bárki maga is vadászatra indulhat. Valamennyi program működési elve egyszerű: a telefon a kamerájával „ránéz” egy-egy autóra, egy algoritmussal felismeri a rendszámát, és azt egy online adatbázissal összevetve megállapítja, körözik-e a kocsit. Ha igen, máris lehet értesíteni a rendőrséget, és ha jutalmat tűzött ki rá a tulajdonos, akkor az a megtalálót illeti. Ez a jövedelemkiegészítési lehetőség sokaknak motivációt adhat, amire az egyik szoftverfejlesztő cég üzleti modellt alapozott.
A Matrix-Camera program ugyan 149 900 forintos áron lenne kapható, de online alkalmazása azonban bárkinek teljesen ingyenes, csak az adatbázisok használatáért kell majd a jövő évtől havi 2000 forintot fizetni, mondta megkeresésünkre Ladányi Gyula, a Birdorg Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a mobilos alkalmazás jóvoltából az ország legtávolabbi szegletében is felbukkanhatnak a detektívek. Ők most körülbelül háromszázan vannak, és ha lassan is, de napról napra nő a számuk, nyomravezetői jutalmat pedig már többször is kifizettek 100–500 ezer forint közötti értékben.
A program minden androidos készüléken fut, a fejlődés irányát pedig meghatározzák a nagy tudású készülékek (például a Samsung Camera), amelyek már 100 méterről is képesek a mozgó jármű rendszámát azonosítani, és kiválthatják az önkéntes egyesületek által eddig használt drága, nehézkesen áthelyezhető és helyigényes laptop-kamera egységeket. Amúgy – saját hordozható eszközök híján – a rendőrség is ezeket használja, azaz csak egy-egy helyi polgárőrség segítségével és készülékeivel tudja megoldani a lopott autók kiszűrését. Ez a gyakorlat nagyot változhat, ha tálcán kínálják fel civilek a rendőrségnek a lopott autókat, így a felderítés fáradságát megspórolva a hatóságnak csak elkapnia kell a tolvajokat.
Ladányi Gyula elmondása szerint cége nyilvántartásában 89 745 autó szerepel, ezek zömét a hazai rendőrség által körözött autók teszik ki. De sok olyan jármű is belekerül, amelyet lízingcég vagy bank kerestet, mert használóik (vagy tulajdonosaik) a türelmi idő lejártán túl sem fizetik utána a havidíjat, visszaadni viszont nem akarják. Ezeket elő kell keríteni valahogy, más kocsikat pedig ügyvédi irodák, magánszemélyek vagy biztosítótársaságok próbálnak becserkészni, rendszerint valamilyen csalás miatt. Fontos tudni, hogy megfelelő optikával a telefonok használhatók mozgó autók mozgó autóból való azonosítására is, miután egy tapadókorongos konzollal a szélvédőhöz rögzítik őket. Az állványon kívül fontos kiegészítő a szivargyújtótöltő és a teleobjektív, amely elsősorban a Galaxy II-nél könnyíti meg a távolabbi autók azonosítását.
Azoknak, akik később sem szeretnének fizetni a rendszám-azonosító alkalmazás használatáért, jóval egyszerűbb, de teljesen ingyenes alternatívát nyújt a Traffic Club. Ez nem kifejezetten autódetektív program, hanem egy meglévő, elsősorban közúti forgalmi eseményeket (dugókat, útlezárásokat, baleseteket és traffipaxokat) figyelő közösségi rendszer új funkciója, Google Maps-alapokon, Facebook-integrációval. Az androidos program működéséhez nemcsak mobilinternet-kapcsolatra, hanem folyamatos műholdas összeköttetésre is szükség van, hiszen a GPS-jelek alapján kapja meg a felhasználó a környékén lévő ellopott autók listáját.
Ezeket a klubtagok töltik fel a rendszerbe, de természetesen senki sem ül úgy reggelente kormány mögé, hogy az összes adatot bemagolja. Ezért itt is a szélvédőre kell rögzíteni a telefont, és miután a beépített kamera képét azonosítja a rendszámfelismerő algoritmus, jöhet az összevetés a lopott járművek saját, állítólag 8000 tételt tartalmazó adatbázisával. Sajnos videó helyett képkockákat elemez a rendszer, ezért csakis álló helyzetben lehetséges a lopott járművek keresése – így lényegében csak lámpánál megállva vagy parkolóban használhatják a Traffic Clubot az önkéntes detektívek. Viszont ha véletlenül horogra akad valami, őket is megilleti az autókra kitűzött jutalom.
A profi mozgóképes rendszer csúcsán a ZsaruCar Camera áll, amely szintén a mozgókép alapján azonosít, akár napi 8-10 ezer autót is. Ez a rendszer is felhasználja a GPS-koordinátákat, mégpedig ahhoz, hogy utólag naplózza a megfigyeléseket, találat esetén pedig Beethoven Örömódájával riasztja kezelőjét. Nappal, jó fényviszonyok között megfelelő beállítással autópálya-tempónál is használható, aminek nyitja – az összes hasonló eszköznél alapfeltételnek számító jó processzor mellett – a profi kamera. Nem véletlen, hogy itt is a 21-szeres zoomos Samsung GC100 Camera okostelefonra épül a rendszer, amely a magyar és külföldi rendszámok mellett alvázszámok azonosítására is alkalmas. Magáért a rendszerért (készülékkel és minden kiegészítővel együtt) bruttó 390 ezer forintot kell fizetni, az üzemeltetése körülbelül havi ötezer forintba kerül.
Szoftver- és hardveroldalról tehát egy néhány évvel ezelőtti mobillabor tudását hozzák ezek a zsebben hordozható eszközök, használhatóságuknak azonban van egy igen komoly kerékkötője: az a lopottjármű-adatbázis, amiből dolgoznak. Vig Attila, a Sigmoid Kft. vezetője például elmondta, hogy két szintje van a hozzáférésnek: a Közszolgáltatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának adatbázisát (KEKKH) kizárólag rendőrök érhetik el, míg a napi körözési adatbázis a polgárőrök számára is hozzáférhető. Civil felhasználó sajnos egyikről sem álmodhat, csakis olyan listából gazdálkodhat, amelyen a felhasználók maguk teszik közzé adataikat.
Erre a Nemzetközi Autóvadász Egyesület honlapja nyújtja a legjobb lehetőséget, ahová Vezda László egyesületi elnök elmondása szerint átlagosan napi négy bejelentés érkezik – vagyis az összes ellopott autó egyötöde megjelenik. A lista nemcsak számítógépről, hanem telefonos alkalmazásként is elérhető, ám egyelőre hiányzik hozzá a rendszámfelismerő szoftver. Ezt adományként örömmel fogadnák az autóvadászok, megvásárlás esetén ugyanis fizetőssé kellene tenniük a rendszert, amivel odaveszne legfőbb előnye, a korlátlan hozzáférés.
Vezda nem győzi felhívni a figyelmet arra, hogy bármilyen készüléket és rendszert is használ az önkéntes, esze ágába ne jusson leszorítani az autótolvajt, mert megsérülhet, vagy közúti veszélyeztetés miatt könnyen bíróság előtt találhatja magát. Másik járművet követnie azonban alkotmányos joga mindenkinek, lehetőleg úgy, hogy a rendőrséget is értesíti a fogásról.
Az autóvadászok és a fejlesztők egyetértenek abban, hogy az okostelefonok gyorsan kiszoríthatják a laptopos-kamerás rendszereket, a lakossági felhasználásról azonban megoszlanak a vélemények. Sigmoid ZsaruCar eszközzel járni földi halandóként kicsit olyan, mint ágyúval lőni verébre, hiszen a KEKKH adatbázisa nélkül kicsi a használati értéke. Persze nonszensz lenne, ha bárki hozzáférhetne a teljes rendszerhez, amiből lekérdezhető, ki egy-egy jármű konkrét tulajdonosa, mikor jár le a műszaki vizsga, illetve be van-e fizetve rá az adó. Ugyanakkor az érthetetlen, miért kell eltitkolni a körözött járművek napi adatbázisát – amikor nyilván sokan besegíthetnének a rendőrségnek nehezére eső felderítésbe. Így a laikusoknak marad a Traffic Club felhasználói vagy a Matrix saját lopottautó-listája, és a bizalom az ismeretlenben.
Az autóvadászat amolyan polgárőrségi hobbinak indult a kétezres évek elején, de hamar professzionális szakmává vált, aminek az egyik legismertebb alakja Sánta László, aki időközben rendőri állományba került. Szintén a szakma jól ismert neve a Nemzetközi Autóvadász Közhasznú Egyesületet alapító Vezda László, aki egy naprakész, lopott autókat tartalmazó adatbázist és online lopásbejelentőt is működtet.
Az autóvadászathoz a közelmúltig egy laptopra és kamerára volt szükség, de az egyre fejlettebb optikával rendelkező okostelefonoknak és rendszámfelismerő szoftvereknek köszönhetően hamarosan önkéntes autóvadászok tömegei lephetik el az utakat. Bár a most bemutatott szoftverek kezelhetősége még nem mindig tökéletes, valamint a rendelkezésükre álló adatbázisok mérete is kicsi, ez a következő néhány évben várhatóan rohamosan fejlődni fog – így nem kell sok ahhoz, hogy egy műszerfalra rakott telefonnal bárki kiszúrhassa majd a körözött autókat.