Vannak, akik évek óta, minden éjszaka elrejtenek egy bekapcsolt mobilt az autójukban. A telefon feladata, hogy lopás esetén az autójához vezesse a tulajdonost, amire persze csak akkor van esély, ha a tolvaj nem találja meg és nem kapcsolja ki a készüléket.
Ez a módszer pár évvel ezelőtt még nagyon fapadosnak számított, mert nem nagyon volt arra esély (és most sincs), hogy a rendőrség csak úgy, bemondásra – a szolgáltatótól adatokat kikérve – bemérje egy adott mobilszám pontos földrajzi helyét. De még ha a lehető legpozitívabb hozzáállást is feltételezzük minden érintett részéről, egy ilyen akcióhoz akkor is órák kellenek, ami pont elég ahhoz, hogy az utolsó csavarig szétszedjenek egy autót.
A GPS chippel is felszerelt okostelefonok terjedésével, de főleg a Find My iPhone és a hozzá hasonló, androidos alkalmazások, valamint a Google-féle Android eszközkezelő bemutatkozásával kapott új lendületet a módszer, amelyet érthetően nem nagyon reklámoznak az autóriasztók beszerelésével foglalkozó vállalkozások. Ennek oka részben az, hogy egy magára valamit is adó biztonságtechnikai szakember soha nem alapozna védelmi stratégiát egy hétköznapi mobiltelefonra és egy nem professzionális célú felhasználásra írt alkalmazásra, másrészt a több tízezer forintos, GPS-es autóriasztó modulokat sem tudnák rásózni az autósokra, ha a rejtett mobilos rablásgátlás nagyszerűsége mellett állnának ki.
A Find My iPhone és a hozzá hasonló programok használata pofonegyszerű: csak be kell kapcsolni a telefonon az alkalmazást, és a program számítógépes párjával (ami általában egy bármilyen platformról elérhető weboldal, az iPhone-nál az icloud.com, Androidnál az Eszközkezelő – előbbi használatához pár percig tartó Apple ID-, utóbbihoz Google-fiók-regisztráció szükséges) könnyedén megtalálható a készülék, ha szükség van rá. A GPS bekapcsolására nincs szükség, mobilcellás helymeghatározással is működnek, bár utóbbi pontatlanabb eredményt ad. Fontos tudni, hogy a Find My iPhone alapból csak az iPhone 4-től felfelé ingyenes szolgáltatás, de egy kis trükkel a pár ezer forintért megszerezhető 3G és 3GS készülékeken is aktiválható. Ahogy minden hasonló módszernél, itt is fontos hangsúlyozni: száz százalékig tolvajbiztos megoldás nem létezik, és ha valaki nagyon el akar lopni egy autót, el is viszi. Minden GSM- és GPS-alapú berendezés könnyedén blokkolható megfelelő eszközökkel, és ha az elkövetőnél van ilyen, az elrejtett mobil ugyanúgy nem vezet nyomra, mint bármilyen profi SMS-küldő és nyomkövető lopásgátló eszköz.
Az alkalmi tolvajok ellen viszont nagyon is hatásos lehet a megoldás, pláne, ha nem is számítanak arra, hogy elrejtett telefon lehet az autóban. Jó példa erre egy brit eset: az amatőr besurranó tolvaj egy iPhone-t, egy laptopot és a garázsban álló Audi A6-os kulcsát emelte el, és mivel annyi esze nem volt, hogy azonnal kikapcsolja a frissen lopott mobilt, az arra telepített alkalmazás segítségével pillanatok alatt megtalálta a rendőrség – az autóval együtt. És ebben az esetben még csak el sem volt rejtve a telefon.
A rejtett mobilos lopásgátlással kapcsolatban az általunk megkeresett szervizek közül senki nem vállalta névvel a nyilatkozatot, megtudtuk viszont, hogy a módszer népszerűsége miatt a tolvajok is óvatosabbak lettek. Így ha valaki úgy dönt, hogy bevállalja a mobilos módszert, valóban nagyon jól el kell rejtenie a telefont, a tipikus dugihelyeket ugyanis a bűnözők jól ismerik, és köszönik szépen, ha az autó mellé egy telefont is találnak ajándékba.
Az alapos elrejtés időigényes és könnyen kifigyelhető, így mindenki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a módszer valóban csak az alkalmi tolvajok ellen véd. A szakemberek általában nem javasolnak rejtekhelyet, mert mindig az a legjobb dugirekesz, amiről csak a telefon elrejtője tud, egyébként azt tanácsolják, hogy aki egy okostelefon esetleges elvesztését nem sajnálja, ne spórolja meg egy pár ezer forintos rejtett kapcsoló beszerelését sem. Ebben az esetben jó eséllyel elvinni sem tudják az autót, és nem kell amiatt izgulni, hogy a nyomkövetés tényleg működik-e.
A tolvajok felkészültek arra is, hogy valaki esetleg valóban az ellopott autója után indul. A kocsikat ezért egy-két napra bevásárlóközpontok parkolóiban teszik le, és távolról figyelik, hogy keresi-e valaki a lopott járművet. Ha egy ideig nincs mozgás (márpedig ez általában az első néhány órában várható), már viszik is tovább. Így próbálják elkerülni, hogy egy lelkes autóvadász – esetleg a rendőrség társaságában – a telepre is rátaláljon a saját autójával együtt.
A módszert egy iPhone 4-gyel teszteltük, a rejtekhelyen nem gondolkoztunk sokáig. Egy hétköznapi autóba bárhova rejthetjük a telefont, nem kell amiatt aggódni, hogy a karosszéria esetleg árnyékolja a jeleket. A játék kedvéért a csomagtartó padlókárpitja alá, a pótkerékbe rejtettük a szemétre való olajos rongynak álcázott telefont, a netes jelszóerősség-mérők mintájára ezért a helyért gyenge és közepes közötti osztályzat járhat.
Fix recept nincs az autótolvajokkal kapcsolatban, de a bevásárlóközpontok mellett gyakran parkoltatják a lopott autókat a tetthelytől mindössze néhány utcányira. A lakástól pár száz méterre volt tavaly az a Fiesta is, amelyet gazdái egy facebookos akcióval találtak meg.
Ezt a módszert szimulálva loptuk el a saját autónkat, és játszottuk el a telefonról mit sem tudó tolvaj szerepét. A játék egész biztosan csak nagy vonalakban szimulálhat egy tényleges lopást, de az iCloudra belépve, a Saját telefon megkeresése menüpontra bökve a térkép rögtön jelezte, hogy a telefon (pontosabban az autó) egy félreeső földes utcában, a vasúti töltés mellett elrejtve várakozik a továbbszállításra.