Sajnos nem ismeri a tréfát - Volkswagen Golf GTI-teszt

A GTI még akkor is GTI, azaz fogalom, ha élmények szempontjából éppenséggel nem minden generációja állta a sarat a konkurenciával szemben. Az első két kiadás megteremtette a legendát, az utána következő kettő rombolt egy kiadósat a nimbuszon, az előző két generációval pedig, amely lényegében egynek tekinthető, újra helyet követelt magának a Volkswagen a félig-meddig megfizethető wow-effektust kínáló kompaktok között. De mi van a hetessel?

Félreismerhetetlenül GTI, diszkrét, mégis sportosságot sugárzó a karosszériacsomag. A képekre kattintva galéria nyílik! Forrás: Origo

Mennyire lehet érdekesnek tartani a "Golf-formát"? Én személy szerint mindegyiket kiegyensúlyozott, szép autónak látom, főleg, ha valami erősebb, azaz gyárilag dögösebb köntösben érkezik. Sokan vannak persze, akik szerint a Golf maga a megtestesült unalom, de talán még ők is elismerik, hogy az aktuális GTI ízléses gyári átalakításon ment keresztül. A recept szinte negyven éve változatlan: a jelzésértékű légterelő az ötödik ajtón, a dupla kipufogó, a méhsejtrácsos hűtőmaszk és a gyönyörű egyedi felnik visszafogottan, ízlésesen, de egyértelműen emelik az átlag-Golf fölé az alapváltozatnál majdnem kétszer drágább GTI-t.

A hetes verzió esetében a hűtőrács alján, a lápatestekben folytatódóan végigfutó piros csík, valamint a határozottabb, karakteresebb, vízszintes osztású légbeömlőkkel is ellátott első lökhárító, és a diffúzort imitáló hátsó betét jelenti a sorozaton belüli különlegességet. A kerekek külön említést érdemelnek: emlékezetesen jól néztek ki az ötös sorozat felnijei, a hetes darabjai pedig követik az örökséget. Pont annyit változtak, amennyit az autó formanyelve is, a körök helyett éleket találunk, a jellegzetes sötét és világos szín maradt. Kár, hogy felárasak, 174 ezer forintot kell értük az asztalra tenni, ami nem kevés, mégis kötelező eleme a konfigurációnak.

A csodálatos felnik még az ötös széria örökségei, csak annyit változtattak rajtuk, amennyit kellett Forrás: Origo

Az utastér kötelező kellékei között megtalálhatóak a kockás ülések. Egyszerű húzás, mégis azonnal otthonosnak érződik tőle az egyébként eléggé szikár Golf-világ. Mivel a tesztautó automata volt, hiányzott belőle a golflabda-váltógomb, a másik jellegzetes GTI-védjegy. A szériában kínált, tökéletes oldaltartású sportülésekre semmi panaszunk nem lehet, a piros cérnával varrt, lapított aljú sportkormány jó fogású, eltalált méretű. Ergonómiáról írni Volkswagen esetében pont annyira nem bonyolult feladat, mint elsőre bármit megtalálni az autó menüjében vagy gombjai között. Az érintőképernyő beköltözésével amúgy a tökéletesen is csiszoltak még egyet. A helykínálat bőséges, a minőségre nem lehet panasz, illesztések, anyagok, hanghatások, tapintás, minden pont olyan, amilyennek magunktól megálmodnánk.

Az extralista szinte semmit nem nélkülöz azokból a tételekből, amelyeket egy vérbeli prémiumtermékhez kötelező kínálni. Nem csupán ebben a kategóriában számít bőségesnek a felsorolás, hanem még két kategóriával feljebb sem vallanának szégyent vele. Gyakorlatilag az összes jelenleg létező vezetést támogató asszisztenst megkaphatjuk az autóhoz, távolságtartó tempomattal, fáradtságfigyelővel, sávtartóval, ráfutásos balesetet megakadályozó szenzorral, önálló fékezési funkcióval. Valami rejtélyes okból kifolyólag a holttérfigyelő rendszert nem kérhetjük a Golfhoz.

Remekül tartanak az ülések, a GTI-örökség kockás kárpit egyből otthonossá teszi az utasteret Forrás: Origo

Ez eddig mind szép és jó, a Golfról - mint autóról - nehéz bármi rosszat írni. Minden porcikája a végletekig van csiszolva, tökéletesítve, minősége példás, ahogyan mindennapi használhatósága is. Értéktartása legendás, megbízhatósága is jó, használati értéke kimagasló. Ennek szellemében egy GTI nem lehet más, mint maga a megtestesült álom, a tökéleteshez igen közeli kompromisszum, a még elérhető, de már nagy élvezetet jelentő überautó a szürke hétköznapok színesítésére.

A gond az, hogy a németek általában viccelni is csak komolyan tudnak, valami ilyesmi történt a mostani szériánál is. A GTI ugyanis mindent jól csinál papíron és a való életben is, de valahogy mégsem ébresztett bennem birtoklási vágyat, és az egész teszthét alatt arra próbáltam rájönni, hogy miért nem. Golf, tehát alapértelmezettként kellene, nekem legalábbis. Erős, jól kanyarodik, pazarul felszerelt, nem fogyaszt sokat, nem cipel magával a kelleténél több jóléti hájat, de az egész valahogy nem ütött. Nem volt benne az, amit az egy évtizeddel ezelőtti gép tudott.

Tökéletes összeszerelés, szinte prémiumhangulat, de a golflabda-váltógomb azért hiányzik Forrás: Origo

A kormány érzékeny, de nem eléggé, forszírozott menetben meg főleg nem. A teljesen nem kikapcsolható menetstabilizáló és a diffit helyettesítő, ívbelső kereket fékezgető XDS rendszer folyamatosan belepofázott az élvezetbe, a hajtási befolyásoktól messze nem mentes kormány, karöltve az elektronika "kattogásával" és a játékosságot a bolondbiztosság oltárán hátba szúró futóművel együtt egyszerűen pont azt nem hagyták kibontakozni, amiért voltaképpen született ez az autó. Nincs mosoly az arcon, csak egyre kétségbeesettebb küzdelem, hogy megmagyarázzuk magunknak, hogy márpedig mi most éppen nagyon jól érezzük magunkat egy nagyon jó autóval. Közben pedig igyekszünk kinevelni magunkból is a játékosságot, mert ha az nincs, és komolyan vesszük magunkat, akkor a GTI valóban a mi autónk. Fáj ezt leírni, de ha kifejezetten szórakozni szeretnénk, felszabadultan, könnyeden, viccesen, akkor vannak ennél jobb ötletek a kategóriában. Autóként egytől egyig elvéreznének a Golf mellett, mókamesterként viszont tanítanának.

Aki ennek ellenére a GTI-re vágyik, azt is meg tudom érteni: 6,5 másodperc alatt gyorsulni százra, 240 feletti végsebességgel hasítani a német autópályákon, és élvezni a kanyargós szakaszokat is, ha épp az dobja elénk az élet, erről szól ez az autó. A motor ugyanis bőven el van látva nyomatékkal és lóerővel, a duplakuplungos váltó gyors, mint a villám, a futómű pedig, főleg ha megrendeljük az adaptív lengéscsillapítókat (300 ezer forintért), széles skálán tud játszani a meglepően komfortostól a sportosan keményig. Ha már a konfigurátor környékén vagyunk, érdemes egy komolyabb pillantást vetni a "sky" fantázianevű csomagra, amely a panorámatető mellett olyan hasznos dolgokat is tartalmaz, mint a telefonelőkészítés, B oszloptól sötétített üvegek, SD-kártya olvasó, 311 ezer forintért abszolút értékarányosnak tűnik.

A kétliteres turbómotor alapból is pont elég, de a Performance csomaggal lehet még rajta tekerni egy keveset Forrás: Origo

A Performance csomaggal is érdemes szemezni, plusz tíz lóerő és nagyobb teljesítményű fékrendszer jár vele, nagyjából az előbbihez hasonló áron. A LED-es nappali fénnyel ellátott, elképesztően jól világító, intelligensen vezérelt fényszórók nem éppen olcsók közel négyszázezerért, mégsem hagynám ki ezt a tételt sem. Ha meg már lúd, hát legyen kövér, 100 ezer forintért elfér még az autóban a távolságtartó tempomat. Cserébe lemondanék a kissé középszerű 190 ezer forintos Dynaudio hangrendszerről. Ilyen tételekkel gyorsan tizenegy millió fölé tekerhetjük az árát az alapból is majdnem 9,7 millióba kerülő DSG-s verziónak, de egy Golf sosem volt olcsó autó. Cserébe komoly. Jelen esetben túlzottan is.

Műszaki adatok - Volkswagen Golf GTI

Motor, erőátvitel, fékek
Hengerűrtartalom: 1984 cm³. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Teljesítmény: 162 kW (220 LE)/4500-6200. Nyomaték: 350 Nm/1500-4400. Erőátvitel: elsőkerék-hajtás, hatfokozatú duplakuplungos automata váltó. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/tárcsa.
Méretek, tömegek
Hosszúság/szélesség/magasság: 4361/1799/1442 mm. Tengelytáv: 2631 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1538/1516 mm. Tömeg: 1370 kg. Össztömeg: 1840 kg. Csomagtartó térfogata: 380-1270 l. Üzemanyagtartály térfogata: 50 l.

Menetteljesítmények, fogyasztás
Gyorsulás (0-100 km/óra): 6,5 s. Végsebesség: 244 km/h. Szabványos átlagfogyasztás: 6,4 l/100 km. Szén-dioxid-kibocsátás: 148 g/km. Tesztfogyasztás: 9,0 l/100 km.

Költségek

Listaár: 9 687 000 Ft.