Én vagyok a turbó

A motortérben általában jól eldugják, de ha egy csigaházra hasonlító valamit látunk, akkor jó eséllyel megtaláltuk. Bemutatjuk, miért van ott, és hogyan működik.

A dízelmotorok már évtizedek óta elképzelhetetlenek turbófeltöltés nélkül, de a benzinesek között csak az utóbbi években kezd általánosan elterjedni ez a fajta technikai megoldás, legalábbis itt Európában. Ennek viszonylag egyszerű oka van: az unióban a motorokat alapvetően a szén-dioxid-kibocsátásuk alapján osztályozzák és sorolják különböző környezetvédelmi kategóriákba, ezért az itt tevékenykedő gyártók arra álltak rá, hogy ezt a paramétert szorítsák a lehető legkisebbre. Az, hogy ez mennyire torzítja a fejlesztések irányát, és mennyire nincs köszönőviszonyban a katalógusokban megadott fogyasztás (és ezzel együtt a károsanyag-kibocsátás) a valóságban tapasztaltakkal, most nem témája e cikknek, az alábbiakban csupán – meglehetősen leegyszerűsítve – bemutatjuk a turbófeltöltő működési elvét.

Ha egy ilyen csigaházszerű valamit látunk a motortérben, megtaláltuk a turbófeltöltőt. Mostanában egyre gyakrabban találkozni vele, mert segítségével kisebb motorokból is könnyebb nagyobb fajlagos teljesítményt előcsalni Forrás: Garett

Számos módszerrel lehet elérni, hogy egy motor ne pufogjon ki annyi káros anyagot, amelyek közül az egyik legkézenfekvőbb, ha csökkentik a lökettérfogatát, azaz a méretét. Igen, ám, de a vevők elvárásai és az autók méretei folyamatosan nőnek, így egy kisebb motorból is legalább akkora, ha nem nagyobb teljesítményt kell kisajtolni, mint a korábbi, nagyobb erőforrásokból, és itt jön a képbe a turbó.

A turbó működési elvét úgy lehet a legegyszerűbben megérteni, ha elképzeljük, hogy valaki ráfúj az épphogy pislákoló parázsra, ami hirtelen fellángol az extra oxigéntől. A turbó is ezt teszi: hideg levegőt juttat nagy nyomással az égéstérbe, ami javít az égés és ezáltal a motor működési hatásfokán, így kisebb lökettérfogatból több lóerőt és nagyobb nyomatékot lehet kinyerni.

A turbófeltöltés alapvető működési elvét remekül bemutatja az alábbi videó, de aki nem akar két percet erre áldozni az életéből, annak itt van leegyszerűsítve a lényeg: a kipufogógáz alapesetben szabadon elszelel, a turbófeltöltős autókban viszont kihasználják ezt a fajta értékes légáramlást, és ezzel hajtják meg a turbó egyik lapátját. Ez a kis ventilátor – egy tengelyen keresztül – egy másik ventilátort forgat meg, ami már azt a külső levegőt terelgeti, ami a hengerekbe kerül, némi hűtés után. Mivel az egész rendszert a kipufogógáz hajtja, ebből adódik, hogy elindulás után kell egy kis idő, amíg felépül a turbónyomás, ami különösen a dízelautóknál lehet látványos, ahogy ezerötszázas fordulat környékén hirtelen megtáltosodik az addig csak alibiző motor, és elkezd „tolni”.

Az alsóbb fordulatszámban tapasztalt erőtlenséget nevezik turbólyuknak, és nem meglepő módon a gyártók vért izzadnak azért, hogy ezt ne tapasztaljuk, tehát a lehető leggyorsabban és egyenletesebben épüljön fel a teljesítmény. Ezért találták ki a változó geometriájú turbófeltöltőket, illetve a többturbós megoldásokat, a BMW például már három feltöltőt is használ bizonyos motorjainál. Ez azért jó, mert több turbó esetében különböző méretű turbinákat használhatnak, egy kisebb turbófeltöltő lapátja hamarabb felpörög és tolja a friss levegőt a motorba, ami még hamarabb erőre kap, így gyorsabb lesz kifelé is a gázáramlás, és ekkor kapcsolódik be a nagyobb turbó is a buliba.

Sokan félnek a turbómotoroktól, ami különösen a használtautó-vásárlókat tudja elbizonytalanítani, mert horror-történetek keringenek a javítás költségeiről, de az a nagy helyzet, hogy a turbó is csupán egy alkatrész a sok közül, ami bármikor tönkremehet, viszont megfelelő karbantartás mellett elvileg nem számít kockázati tényezőnek, pontosabban nem kéne, hogy annak számítson. A megfelelő karbantartás alatt a pontosan betartott olajcseréket és a megfelelő minőségű kenőanyagok alkalmazását kell érteni, ugyanis a nagy fordulaton pörgő turbófeltöltő halálát a legtöbbször a rossz kenés okozza, illetve az, hogy nem tud kellően visszahűlni.