Autós mozinak jó, filmnek béna

Vitathatatlan gyengeségei ellenére a Need for Speed remek szórakozást nyújt azok számára, akik csak profin végrehajtott autós üldözéseket, szép tájakat, méregdrága kocsikat és egy híres sorozatsztárt akarnak nagy vásznon látni.

Az autós filmek kedvelői mostanában nincsenek elkényeztetve. Igaz, hogy a Szállító és a Halálos iramban sorozatból kétévente kijön egy újabb rész, de az azokban látható, nagyrészt számítógéppel kreált akciójelenetek annyira távol állnak a valóságtól, mint Vin Diesel az Oscar-díjtól. A végsebesség környékén visszaváltásra hatalmasat gyorsuló, a nitróbefecskendezéstől Han Solo Millennium Falconjának sebességét elérő, sík úton is bármikor ugratásra képes autóktól, az automata váltók előválasztó karját állandóan rángató sofőröktől és a Knight Rider-t idéző gyorsított felvételektől ezek a filmek egyszerűen nevetségesek.

A replika McLarent porrá zúzzák, repülnek a csőváz darabjai. Az igazi szénszálból készül Forrás: Dreamworks

Aki olyan autós üldözéseket akart látni, amelyekben kizárólag valódi autókat használtak valódi kaszkadőrökkel, eddig csak pár régebbi film közül választhatott. Közülük is kiemelkedik az 1968-as Bullitt, az 1971-es Száguldás a semmibe, az 1978-as Gengszterek sofőrje, az 1985-ös Rázós futam, az 1998-as Ronin, és a 2011-es Drive - Gázt!. De most az új, 66 millió dollárból készült Need for Speed-ben is minden akciójelentet digitális trükkök (CGI) nélkül vittek vászonra, ami azért meglepő, mert pont egy számítógépes játék alapján készítették.

A film másik erénye, hogy rengeteg utalás található benne az előbb felsorolt klasszikusokra: az autósmoziban épp a Bullitt megy, az utazást aláfestő V8-as motorhang és a főhősök autójának helikopterre kötése a Rázós futam-ot idézi, a sivatagban játszódó jelenetekkel pedig a Száguldás a semmibe előtt tisztelegnek az alkotók. Az 1971-es filmklasszikusra még egy utalás van: a rádiós műsorvezetőt alakító, folyton beszélő Michael Keaton, aki sajnos annyira idegesítő a szerepében, hogy azt kívánjuk, bárcsak kivágták volna mind a 10 percét, és a film még akkor is kétórás lenne.

Pár trükköt maga Aaron Paul, a Breaking Bad Jesse-je hajtott végre Forrás: Dreamworks

Persze nem ő az egyetlen gyenge pont a színészgárdában, a főszerepet játszó kettősön, a Breaking Bad-ből ismert Aaron Paulon és az utasát alakító Imogen Pootson kívül senki sem nyújt értékelhető színészi teljesítményt. Ráadásul a film tele van elcsépelt klisékkel és karakterekkel, a poénosnak szánt jelentek inkább kínosak, néhány szinkronhang kifejezetten idegesítő, a bomba nőnek szánt színésznők pedig olyan átlagosan néznek ki, hogy az utcán senki sem fordulna utánuk. Olyan értelmezhetetlen mondatok is elhangzanak, hogy: „azért, mert a sebességhatár háromszorosával menni képes autókat veszek, Maseratim van, és jól vezetek, még nem ok arra, hogy lenézz engem”, de a fél várost átszelő verseny után azt is fura volt hallani, hogy „a kanyarban húzott el tőlem”. Igen? Mégis melyikben a több száz közül?

Pontatlanságból is van bőven: a 200 ezer dolláros Shelby Mustang 1000 értéke akkor sem érné el a kétmillió dollárt, ha szegény Carroll Shelby hamvaival lenne megtömve a hamutartója, a Lamborghini Sesto Elementóból pedig nem 3, hanem 20 darabot gyártottak. Nagy lódítás az is, amikor a már említett, 900 lóerős Mustang 374 km/h sebességet ér el egy kanyargós versenypálya egyenesében, ekkora tempót csak a Forma-1-es autók tudtak elérni hasonló körülmények között, és azok is csak a Hockenheimring ma már nem használt erdős részén, a hosszú egyenesben. Sajnos a termékelhelyezések is elég feltűnőek: a Ford mint főtámogató nem csak a Shelby Mustangot szerepelteti, de a szerelőcsapat is egy új F-150 pickuppal követi a főhősöket árkon-bokron keresztül, és a film végén a 2015-ös modellévű, új Mustang is felbukkan.

A Shelby Mustangon repülés közben 22-ről 18 colosra mentek össze a kerekek... Forrás: Dreamworks

Pár tipikus autósfilmes hibát is elkövettek az alkotók: magasra ugrat az út menti bokorba hajtó autó, a versenyek résztvevői 10-20 kilométerekkel a rajt után is pár centire haladnak egymástól, a gyorsasági versenyen minden kanyart minden résztvevő erőcsúsztatással vesz be, a felboruló autó pedig azon nyomban lángra kap, amint a kerekei elemelkednek az aszfalttól.

Persze ez mind nem érdekes, ha valaki csak az autós jelentek miatt vált jegyet. Ebből a szempontból szerencsére – az előbb felsorolt hibákat leszámítva – alig okoz csalódást a film, az üldözések látványosak, a hanghatások jók, és a kaszkadőrök is kitesznek magukért, mivel rengeteg gumit égetnek az aszfaltra. Tényleg hihető, hogy nem használtak CGI-trükköket, ami rengeteget dob az élvezeti értéken. Mivel rengeteg a belső kamerás felvétel, a néző tényleg bele tudja képzelni magát a száguldó autókba, amiben persze a 4DX rendszer (lásd az alábbi keretest) is hatékonyan segít.

4DFX-szel az igazi

A Westend mozijában, a speciális 4DFX teremben is meg lehet nézni a Need for Speed-et, ami sokat hozzátesz az élményhez, mivel érezhetően ilyen vetítésre készítették. Finoman remeg a szék, amikor autókat mutatnak, a verseny indulásakor belepréselődünk a háttámlába, kanyarban pedig nem árt kapaszkodni. A repülős jeleneteknél enyhe szédülés lett úrrá rajtam a szék dőlésétől, ha pedig egy álló tárgy mellett száguldanak el a kocsik, levegőt fúj a fülünk mellé az ülés. Mégis, a legjobb az volt, amikor a sínen áthaladva és a váltáskor finoman rántott egyet az ülés. Hatásos az is, amikor az égő autót mutató jelenetben égett gumi szagát érezzük, igaz, más szagot nem tud utánozni a befúvó rendszer. Egyszer megéri kipróbálni a 4DFX-et, még akkor is, ha a jegy (3D-s szemüveggel együtt) több mint 3000 forintba kerül.

Még azt is könnyű szívvel meg lehet bocsátani az alkotóknak, hogy a filmben látott szuper sportautók (Koenigsegg Agera R, Saleen S7, GTA Spano, McLaren P1, Bugatti Veyron Super Sport, Lamborghini Sesto Elemento) nem valódiak, hanem csak az eredetire nagyon hasonlító, külön a film kedvéért készített, egyedi építésű replikák. Kevesen fogják kiszúrni, hogy a Bugatti Veyron Super Sport fényszórói és illesztései csúnyák, a Koenigsegg Agera R hátulja szögletesebb, mint valójában, vagy hogy a McLaren P1 (amely még nem is volt kapható a film forgatásakor) aktív hátsó szárnya és féklámpái sem működnek. A filmben szereplő igazi autók azonban gyönyörűek: az újkori Mustangból nem láttam még szebbet a filmben szereplő szélesített karosszériájú, 22 colos kerekekre ültetett példánynál, de igényesen tuningolt amerikai veterán izomautók (Pontiac GTO, Chevrolet Camaro, Ford Torino) és ritkán látott európai kocsik (Maserati Quattroporte, Mercedes SLR McLaren Roadster, BMW 6-os, Porsche 944) is megjelennek hosszabb-rövidebb ideig.

Három Koenigsegg Agera-replikát is építettek Forrás: Dreamworks

A film második felében tényleg megidézik a Need for Speed játékok hangulatát, mivel a rendőrség is aktívan bekapcsolódik az illegális autóversenybe helikopterekkel és üldöző autókkal, néha szó szerint akadályokat gördítenek a versenyzők elé, akik ezért elég hamar lemorzsolódnak. Olcsó poén, de nem lehetett kihagyni, hogy a szerelőcsapat a szabadidejében a Need for Speed játékkal játszik a Playstationön. Ez a film csak azoknak ajánlható, akik egy adrenalintól túlfűtött, sok pénzből, de jól megvalósított, szépen fényképezett, jó zenéjű autós popcornmozira kíváncsiak, és nem zavarja őket a pocsék színészi játék és a kliséktől hemzsegő forgatókönyv.