Zöld utat kívánunk - hirdeti a kikanyarodó autósoknak egy Főgáz-tábla az M1-M7-kivezető melletti Agip-kúton, ahol nemrég megkezdődött a sűrített földgáz (CNG vagy metán) forgalmazása. Ám éppen ez a töltőállomás az egyik legjobb iskolapéldája annak, milyen rögös út vezet Magyarországon az alternatív üzemanyagok elterjedéséhez. Itt még forgalmazzák ugyan a bioetanolt (E85), de amióta megemelték a jövedéki adóját, alig nyúl valaki a töltőpisztoly után. Egy másik oszlopnál LPG-t (propán-bután autógázt) lehet tankolni, ám most ennél sincs nagy tülekedés - nem csoda, hiszen tavaly erre is megemelték az adót, úgyhogy megállt az átalakítások korábbi lendülete.
Egyedül a CNG-töltőpontnál van sorban állás, egy furgon után sárgára matricázott VW Touran következik. Mint a kútkezelő elmondja, az ügyfelek 70 százaléka taxis, akik közül sokan váltanak dízelről gázos autóra - ezt a Budapest Taxi ötvendarabos Opel Zafira flottája is bizonyítja. A márka itthoni kínálatában egy ideje a Combo és a Zafira Tourer is elérhető gyári CNG-üzemű változatban, a hasonló teljesítményű benzineseknél 750 ezer forinttal drágábban, míg a Volkswagen Caddynél 840 ezer forint a felár. A többi importőr (például a Mercedes és a Fiat) nem, vagy csak külön rendelésre árusítja földgázos modelljeit, de becslések szerint így is 1500 gázos autó fut a fővárosban.
Használtan tucatjával érkeznek az országba a gyárilag földgáz-benzin üzemű autók, mindenekelőtt Olaszországból és Németországból, utóbbiban már bő százezer fut belőlük az utakon. Az egyik legkedveltebb és legolcsóbb típus a megosztó formatervű, de eredeti és praktikus Fiat Multipla, amelyből a legolcsóbbakat magyar rendszámmal már 650 ezer forinttól meg lehet vásárolni. Néhány nepper kifejezetten erre a típusra szakosodott, és akár 2-300 ezer forinttal többet is elkér a gázos változatokért, mint a sima benzinesekért, amelyek így a dízelekhez hasonló árszinten mozognak. Ám ezeknél kisebb a drága javítások esélye, és a tulajok meggyőződése szerint még takarékosabbak.
Mónika és Gergő két évvel ezelőtt, egy jánoshalmi kereskedőnél vásárolta a fekete Multipla Bipowert, és rajonganak őrült formájáért, tágasságáért és 3+3 üléses elrendezéséért. Összesen 30 ezer kilométert tettek bele itthon és külföldön, és éppen a csehországi, illetve szlovén önkiszolgáló tankolásról mesélnek, amikor sorra kerülnek a budai Agip kútnál. Mivel nálunk csak kútkezelői vizsgás személyzet végezheti a műveletet, egy kapucnis gázkutas emeli le az oszlopról a töltőpisztolyt, majd tompa szisszenéssel megindul a gáz a három darab hengeres tartályba. Ezek a többi gyári CNG-s autóhoz hasonlóan alulról van rögzítve a Multipla padlólemezéhez, vagyis az utólagos beépítetéssel (3-500 ezer forint) ellentétben nem rabolnak helyet a csomagtartóból.
Miközben pörögnek a számok a kút kijelzőjén, áttérünk a matematikára. Száz kilométerenként átlagosan nyolc litert fogyaszt benzinből a Fiat, ami az itteni jelenlegi 421 forintos átlagáron számolva 3368 forintba kerülne, míg ugyanekkora távon a 345 forintos földgázból 5,5 kiló szokott elfogyni, ami 1897 forintnak felel meg. Ez 20 ezer kilométer alatt közel 300 ezer forint megtakarítást jelent, tehát mára bőven behozta a felárát a CNG-s Multipla (az online kalkulátorokkal bárki kiszámolhatja saját autójára is a megtérülési időt). A tulajdonosok beszámolói szerint sokféleképpen reagálnak az egyes típus motorjai a gázüzemre váltva, némelyik megtáltosodik és csendesebb lesz, Gergő szerint azonban a Multipla nem előnyére változik: gázüzemben ellustul, és ingadozik az alapjárata, ami sajnos típushiba.
A nagy megtakarításért cserébe ez nem tűnik vállalhatatlan áldozatnak, kényelmetlenebb viszont a gáztartályok háromévente esedékes kötelező nyomáspróbája, ami 12 ezer forintba kerül, ehhez jönnek átvizsgálásnál a ki- és beszerelések költségei. Cserébe a benzinmotorok elvileg kevésbé kopnak CNG-üzemben (csak a szelepek kenésére kell ügyelni), és a régi aranyszabály szerint kilóban annyit fogyasztanak gázból, mint amennyit literben megenne a típushoz kapható dízel – viszont olcsóbb üzemanyagból, és jóval tisztább üzem mellett. A szén-dioxid-kibocsátás ugyanis átlagosan 25 százalékkal csökken, és minimális a szilárdrészecske-, illetve a nitrogén-oxid-emisszió.
Akad azonban egy kerékkötője a sűrített földgáz elterjedésének: Magyarországon CNG-t mindössze négy nyilvános töltőállomáson lehet tankolni. Ezek közül kettő a fővárosban működik (a Budaörsi és a Kőbányai úton), egy-egy pedig Győrben, illetve Szegeden. Régen a vidéki kutak sokkal olcsóbbak voltak a budapestieknél, mára viszont a legkisebb energiasűrűségű szegedi gáz ára is kilónként 288 forint, amit azzal indokol az üzemeltető, hogy ki kell termelnie a beruházás költségeit. Még így is bőven megéri azoknak, aki a közelében laknak – ám Mónika és Gergő esetében más a helyzet. Ők nemrég leköltöztek Budapestről a Balatonhoz, ahol közel s távol egyetlen gázkút sincs, így a Multipla újabban főleg benzinnel jár. Még szerencse, hogy nem 14 literes a tankja, mint a metános Zafiráké.
A gyér kúthálózathoz képest egyáltalán nem ritkák a CNG-s autók, még az ország legeldugottabb szegleteiben is felbukkannak. Ennek ez az oka, hogy sokan házilag, a vezetékes hálózatból fejtik át a földgázt, amihez meglepő módon egy sportág kínál könnyen megvásárolható eszközöket: a búvárkodás. A legolcsóbb (egymillió forint alatti), palacktöltésre alkalmas készülékek némi átalakítás után 200 bar nyomásúra komprimálják, és lassú töltéssel az autó tartályaiba juttatják a földgázt, de vannak, akik a többórás procedúrán erősebb, belső égésű motoros kompresszorral próbálnak meg rövidíteni. Sokat lehet ugyan spórolni a háztáji tankolással, de túl azon, hogy robbanásveszélyes lehet, illegális: nem működhet a töltőállomás lakóházak közelében, és szakképesítés kell a töltéshez.
Szerencsére létezik egy legális kiskapu, bár magánszemélyek nem élhetnek vele, csak vállalkozások: megfelelő engedélyekkel (többek között adóraktári nyilvántartással) lehet saját telephelyre CNG-töltőállomást építeni. Erre a jövedéki adóbevallás miatt van szükség, igaz, a földgáznak van egy óriási előnye az LPG-hez és a többi üzemanyaghoz képest: 0 forint jövedéki adót kell fizetni utána, és az uniós előírások miatt ez így is lesz még legalább 2018-ig. Általában amelyik cég kiépít egy ilyen állomást, gázos autóflottában és nagyteljesítményű kompresszoros, puffertartályos rendszerben gondolkodik, így egy-egy tankolással pár perc alatt végezni lehet, akárcsak itt, az Agip kútnál.
A szolgáltatók közül az ÉGÁZ-DÉGÁZ már 1993 óta tankol saját autóiba földgázt, és évekkel ezelőtt követte példáját a Tisza Volán is: először az Ikarus 200-as sorozat példányait alakíttatta át CNG-üzeműre, ma pedig már több mint 40 darab gázbusszal rendelkezik. Ezek a járművek sokkal csendesebbek, és akár 24-40 százalékkal olcsóbban üzemeltethetők dízelmotoros társaiknál, és ami a legfontosabb, sokkal kevesebb rákkeltő káros anyagot bocsátanak ki. Egy ideje a Zala Volán is gázosít, tavasszal pedig a BKV is forgalomba helyezte az első, 37 darabos használt VanHool flottát. Ezzel egy időben az állami támogatás is megjelent a környezetbarát CNG-buszok beszerzésére.
Sajnos ettől még az olyan magánvásárlók ügye, mint Mónika és Gergely, nem javul, hiszen a legtöbb nagyfogyasztó állomásai nem nyilvánosak. Ahhoz, hogy valódi alternatíva lehessen a CNG, négynél sokkal több kútra lenne szükség, ehhez viszont a beruházók nagyságrendekkel több földgázos autót szeretnének látni az utakon. Akár a CNG-s személyautókra kiterjesztett állami támogatással, akár a már kiépített privát telepek megnyitásra ösztönzésével ideje lenne feloldani ezt a patthelyzetet - különben visszatérhetnek a kilencvenes évek szokásai, amikor az emberek tömegesen fejtettek át PB-palackból gázt a Ladákba és az öreg nyugati autókba. Bármilyen áron.