Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Évente több mint 1,2 millió ember veszti életét közúti balesetben, és további 20-50 millióra tehető azok száma, akik maradandó sérülést szereznek. A hertfordshire-i székhelyű Driving Experieces az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2013-as adataiból kiindulva elkészítette a világ legveszélyesebb közútjainak listáját, amelyet egy interaktív térképen tettek közzé.
Minden, a térképen szereplő út mellett található egy szám, az ún. félelemfaktor, amely az adott út veszélyességét hivatott jelezni. Ezt a számot a tengerszint feletti magasság, a biztonsági óvintézkedések mértéke, a korlátok mennyisége, a helyiek vezetési szokásai, a helyi járművek átlagos műszaki állapota, az útburkolat minősége, az adott országban évi átlagban közúti balesetben elhunytak száma és a helyi időjárási jellemzők alapján számolták ki. Az interaktív térképen nemcsak az adott út helye, megnevezése, félelmi faktora és képe látható, de a készítők megjegyzéseket tettek az adott ország közlekedési szabályairól és statisztikáiról is.
A statisztikák alapján a világ legveszélyesebb útja az Észak-Yungas út Bolíviában, amelynek beceneve egyszerűen csak halálút. A mindössze 61 kilométeres, La Paztól Coroicóig vezető hegyi országút a sziklákba vájva kanyarog, 4650 méteres tengerszint feletti magasságról érkezik meg Coroicónál 1200 méterre. Korlát sincs rajta, ami megvédené a leeséstől az utazókat, ha két, egymást előző teherautó mellett már nem jutna hely. Néhol az út szélessége csak három méter, miközben több mint ezerméteres magasságban kanyarog, hatalmas szakadékok fölött. De nemcsak a lokáció miatt nevezhető veszélyesnek, hanem a laza, sáros burkolat, az alacsonyan szálló felhők okozta korlátozott látási viszonyok és a rengeteg vízátfolyás miatt is.
Egy helyi szabály meghatározza, hogy a lefelé ereszkedő sofőröknek soha sincs elsőbbségük, és mindig az út külső szélén kell menniük. A járműveknek a bal oldalon kell haladniuk, szemben a Bolíviában megszokott jobb oldaltól. Ez arra szolgál, hogy a bal kormányos autók sofőrjei jobban lássák a szakadék széle és az autó kereke közt lévő távolságot. Nem csoda, hogy minden évben több százan vesztik életüket rajta, még akkor is, ha az utóbbi időben építettek egy kerülőutat, ami a legveszélyesebb szakaszt kerüli ki. Az Észak-Yungas út félelmi faktora 10/10-es.
A lista második helyét a pakisztáni Fairy Meadows út szerezte meg, amely nagyjából tíz kilométeren fut át a világ 9. legmagasabb hegyén, a 8125 méteres Nanga Parbaton. A kavicsos út meredeken kanyarog végig a szakadék mentén, korlátja nincs, keskenysége okán csak terepjáróval járható. Korlát természetesen itt sincs, így érthető a 9/10-es félelemfaktor.
Harmadik helyen található a listán 8/10 félelemfaktorral az indiai Zoji La-hágó, amely a Himalája második legmagasabban fekvő hágója. Veszélyessége már abból is nyilvánvaló, hogy az utat felborult buszok és roncs autók szegélyezik korlát helyett. Ez az igen magasan fekvő út az erős széllökések és nagy havazások következtében szinte egész télen járhatatlan, de még jó idő esetén is veszélyes. A Zoji La-hágón a nem hivatalos hierarchia a következő: tehenek, teherautók, buszok, autók, robogók, riksák, kerékpárok és gyalogosok. Indiában több mint 100 ezren halnak meg évente az utakon, ezzel a második helyen van a világ legveszélyesebb országait gyűjtő listán.
Holtversenyben a harmadik helyen, szintén 8/10-es félelemi faktorral találjuk a térképen a brazíliai Rodovia da Mortét („a halál országútja”), hivatalos nevén a BR-116-os országutat, amely Fortalezából Jaguarãóba tart, és évente több ezer ember veszi rajta életét. Brazília második leghosszabb útja egész másfajta veszélyeket is hordoz, mint a fent említett hegyi utak: bár a sziklás burkolat, a csapadékos időjárás és a hatalmas szakadékok itt is adottak, azonban nemcsak a természeti adottságokkal, hanem felfegyverkezett rablóbandákkal is fel kell vennie a harcot annak, aki rámerészkedik, rendőrök ugyanis alig járnak rajta.
Negyedik helyen áll a listán a világ leghosszabb autóval járható útja, a Pánamerikai főútvonal (Carretera Panamericana), amely Észak-, Közép- és Dél-Amerikát köti össze. Hivatalosan a Monterey és Buenos Aires közötti szakaszokat sorolják hozzá, de a számtalan leágazással mára gigantikus, 48 ezer kilométeres hálózattá bővült, amelyen Alaszkától egészen Tűzföldig el lehet jutni. Aki bejárná, mint például Hanzelka és Zikmund, többféle éghajlati övezetre, sivatagokra, esőerdei szakaszokra, gleccserekre és magashegyi hágókra készüljön fel, na meg arra is, hogy néhol kompoznia kell, egyes részek csak a száraz évszakban járhatók. A természeti sajátosságok és a déli szakaszokon gyakran előforduló ámokfutó sofőrök miatt a Driving Expericences 6/10-es értékelést adott az interkontinentális óriásútnak.
Európa legveszélyesebb útja a szintén 6/10-es félelmi faktorral rendelkező görögországi Patiopoulo-Perdikaki út, amely legfőképpen azzal adja fel a leckét az autósoknak, hogy laza, murvás burkolatú, de meredek lejtőket és emelkedőket is tartalmaz, amelyeken alig tapad meg a kocsi kereke. Természetesen az út keskeny, és a szakadékoktól itt sem védenek meg korlátok, ráadásul további nehezítés, hogy nemcsak állatokat és gyalogosokat, hanem még hatalmas kátyúkat is kerülgetni kell. Nem meglepő, hogy éjszaka többszörösére emelkedik az út áldozatainak száma. Aki megáll pihenni, jól teszi, ha körültekintően választja meg, hogy hova parkolja le a kocsiját, a görög rendőrség ugyanis a tiltott helyen álló kocsik rendszámtábláját egyszerűen lefoglalhatja.
Egy nemrég még Ukrajnához, de idén tavasztól már Oroszországhoz tartozó út is felkerült a listára, a T0117-es jelzésű, 77 kilométer hosszú Bakhchysarai országút, amely a Fekete-tenger északi partján fekvő Jaltát és Bahcsiszerájt köti össze a Krím-félszigeten. A festői szépségű út több mint 50 hajtűkanyart tartalmaz, és a legnagyobb részéről lélegzetelállító kilátás nyílik a tájra. A kemény orosz télben szinte járhatatlan a hó és a jég miatt: aki elveszíti az autója felett az uralmat, könnyen az út menti árokban, vagy rosszabb esetben egy mély szakadékban végezheti.
Normál esetben 80-90 perc alatt teljesíthető út rossz időjárási körülmények között akár többször ennyi ideig is tarthat. Különösen a szakasz legmagasabb pontja környékén, 1234 méter magasságban kiszámíthatatlan az időjárás, és itt természetesen a hőmérséklet is jóval alacsonyabb, mint a lejjebb fekvő részeken. Nemcsak a természeti, de az emberi tényező is megpróbáltatásokat tartogat: a helyi rendőrség a legváratlanabb helyekről kerül elő, és általában nem riad meg egy kis megvesztegetéstől. A Bahcsiszeráj országút félelemfaktora 6/10-es, amivel az erős középmezőnybe tartozik a listán.
A 7/10-es faktorral rendelkező kenyai Nairobi-Nakuru országút nem a kihívást jelentő vonalvezetés vagy a nehéz időjárási körülmények miatt került fel a listára, hanem a rossz útminőség és a többi közlekedő veszélyessége miatt. Itt mindennapos, hogy az ittas vezetők túllépik a megengedett sebességet, beláthatatlan kanyarokban előznek, de gyakran gyalogosok és nagy testű állatok is tartózkodnak az aszfalton, ami tovább rontja a biztonsági szintet. Tavaly 3055 ember vesztette életét Kenyában közlekedési balesetben, közülük minden kilencedik ennek a Nairobi-Nakuru szakasznak lett az áldozata. Nemrég a helyi kormány drasztikusan megnövelte a közlekedési bírságok alsó határát, de a pesszimisták szerint ez csak arra volt jó, hogy növelje a rendőrségi korrupciót.
Mi a helyzet itthon?
Magyarországon 2014 első negyedévében 13 százalékkal több személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, mint az előző év hasonló időszakában. A halálos balesetek száma 39 százalékkal, a súlyos sérüléssel járóké 20 százalékkal volt több, mint 2013-ban, a könnyű sérüléssel járóké pedig 8,4 százalékkal növekedett. A vizsgált időszakban közel 3900 személy sérült meg közlekedési balesetben, közülük 139-en vesztették életüket, 38-cal többen, mint a bázisidőszakban. A súlyosan sérültek száma meghaladta az 1000 főt, a könnyű sérülteké a 2800 főt. Balesetben 221 gyermek sérült meg, közülük szerencsére egy sem vesztette életét. A balesetek 71 százaléka lakott területen belül történt, az autópályákon 37 százalékkal volt kevesebb a baleset, mint egy évvel korábban. Az M6-os autópályán kétszeresére nőtt a balesetek száma, de a száz kilométerre eső balesetek száma még így is csak 2,9 az összes magyar autópálya 5,3 balesetével szemben. A fajlagos mutató az M3-as autópályán volt a legmagasabb, 9,4, mialatt ugyanannyi baleset történt, mint 2013 első negyedévében. Az M0-s körgyűrűn 17 százalékkal kevesebb baleset történt, mint egy évvel korábban. A főutakon sem rózsás a helyzet, de nem lehet már egyértelműen halálutakról beszélni, csak halálszakaszokról. Ilyen például a 6-oson a Mecsekben vagy a 4-esen Hajdú-Bihar megyében is van.
