Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A szakértők szerint a magyarországi közlekedési alapismeretek (KRESZ) képzésnek és vizsgarendszernek hiányosságai vannak, ami a közúti közlekedés biztonságát is veszélyezteti. A jelenlegi képzési rendszer szinte felkínálja a diákoknak a tényleges tananyag megkerülésének lehetőségét, amit a tanulók gyakran ki is használnak: a közkézen forgó vizsgakérdésekből akár egyetlen éjszaka alatt be lehet magolni az összes választ.
Pető Attila közlekedési szakértő szerint a KRESZ-oktatásra beiratkozó tanulók jelentős részét a vizsgán való megfelelés motiválja, ennek érdekében az összetett tanulás helyett a vizsgakérdések megfelelő memorizálása a legfőbb céljuk.
"Az autósiskolák nagy része - alkalmazkodva ehhez az igénytelenséghez - nagyon kevés óraszámban csak azokat az ismeretanyagokat próbálja átadni, amelyek a sikeres vizsgához szükségesek" - mondta Pető. "Az elméleti vizsgán ugyanis évtizedek óta szinte ugyanazok a tesztkérdések kerülnek elő. Jó memóriával a kérdések könnyen bemagolhatóak, az elméletet lelkiismeretesen, mélységében átadni próbáló képzőszervek pedig így egyértelmű hátrányba kerülnek, hiszen ők a nehezebb utat kínálják."
Pető szerint a vizsgára felkészítő oktatásból általában kimarad a hétköznapi járművezető "életre történő nevelése", a tanulók egy része így nem tudja hasznosítani a tanfolyamon tanultakat. A képzésből kimarad az olyan ismeretek megtanítása, mint a közlekedési erkölcs, a közlekedési taktika, vagy a közlekedési gondolkodásmód átadása.
"A képzési-vizsgáztatási rendszer alapjaiban évtizedek óta változatlan, a vizsgán használatos tesztkérdések közel harminc éve változatlanok. A kérdések memorizálhatóak, nem serkentenek önálló, kreatív gondolkodásra. A rendszer lehetőséget ad az egyes témakörök szelektív, nem alapos megtanulására" - vélekedett Pető.
A számítógépes vizsga kb. 95 százalékban egyezik meg a közkézen forgó tesztelési lehetőségekkel. A vizsgafeladatok általában a KRESZ-módosítások kapcsán változnak, és a gyakorlóprogramok erre csak bizonyos késéssel reagálnak. A tanulói visszajelzések alapján mindösszesen csak húsz olyan kérdés van, amely nem forog közkézen.
Tíz pontot lehet veszíteni
A jogosítvány megszerzéséhez a kötelező elméleti képzés a jogszabályok szerint jelenleg két formában történhet: az egyik a hagyományos tantermi oktatás - személygépkocsi-vezetők esetén minimum 28 tanórás tanfolyam keretében -, míg a másik az elektronikus e-learning tanfolyam. A tanulók a közlekedési alapismeretek mellett vezetéselméleti és szerkezeti ismeretekre is szert tesznek, a kötelező tanfolyam után pedig 55 kérdésből álló számítógépes tesztvizsgát szükséges letenniük a továbbhaladáshoz. A kérdésekre 55 perc alatt kell válaszolni, 75 pontból 65 pont elérése szükséges a sikeres teljesítéshez.Pető szerint tanulói képességektől is függ, de gyakorlott, képzésben és vizsgázásban rendszeresen résztvevő személyek - például egyetemisták - akár egyetlen éjszaka alatt be tudják vágni a teljes kérdésbankot. "Egy kicsit változtatott ezen a számítógépes vizsgáztatás, mert a tesztlapokkal ellentétben a számítógépes kérdéssoroknál a kérdésekre adott három válasz felcserélhető. Egyébként nem egy tanuló van, aki a teljes kérdéssort, azaz az 55 kérdést három percen belül képes teljesíteni, de találkoztam már másfél perc alatt hibátlanul kitöltött kérdéssorral is."
A jelenlegi rendeletek alapján a képzésről mindösszesen tíz százaléknyi időt lehet távol maradni, ami 2,8 óra, a többit pótolni kellene. Ennek ellenére rendszeres, hogy a tanulók előbb elmennek az óráról, vagy akár előre jelzik, hogy ezen, vagy azon a képzési foglalkozáson nem tudnak megjelenni. Ugyanakkor sokszor már fix vizsgaidőponttal rendelkeznek, tehát az iskoláknak sem érdeke, hogy például erre külön pótfoglalkozásokat tartson. Ilyenkor a jelenléti íveket manipulálni kell, de ebben jó partner a tanuló is, aki általában azt közli az oktatóval, hogy a kimaradt anyagot majd otthon megtanulja.
"Igazi áttörést akkor tapasztalhatnánk, ha a vizsgáztatás több évtizedes rendszere változna meg. Azonban már azzal is rengeteget lehetne fejleszteni a tanulási morálon, ha a vizsgakérdések száma jelentős mértékben megnövekedne, ezzel ellehetetlenítve a gépies tanulást" - fogalmazott Pető. "Ha a tanuló rájön, hogy sokkal több időt vesz igénybe (vagy akár lehetetlen) memorizálni az eddiginél sokkal nagyobb kérdéshalmazt, illetve egyszerűbb megtanulni becsületesen a szabályrendszert, akkor nyilván az utóbbit választja."
"Mindemellett fontos még a kérdések milyensége, minősége. A jelenlegi számítógépes vizsgáztatási rendszer teljességgel alkalmas arra, hogy jóval több képet, ábrát alkalmazzon, vagy akár ne csak statikus kérdések, rajzolt képek, ábrák jelenjenek meg a vizsgán, mint az elmúlt 30-40 évben. Nagy számban alkalmazott, életszerű feladat, ábrák, fényképek, animációk és filmek esetén már nem lehet magolni, azok megoldásához valódi KRESZ-ismerettel kell rendelkezni. Most sok esetben a tanuló, ha korábban találkozott már az adott kérdéssel, rögtön tudja például, hogy az adott képen a piros autónak van elsőbbsége. Továbbá számos olyan elavult - főleg műszaki - kérdéssel találkozhatunk, melyek a mai világban nem relevánsak."
Ágh Ferenc gyakorlati oktató szerint azonnal látszik, kinek van valós, és kinek bemagolt tudása. "A hozzám kerülő tanulók esetében már az első órákban kiderül, ki az, aki csak a vizsgára készült, és ki az, aki intenzívebben tanult a KRESZ-könyvekből. Több iskolánál is dolgozom, még azt is jól érzékelem, hogy ki, hol, melyik elméleti oktatónál sajátította el az elméleti tananyagot" - mondta Ágh.
"A valós KRESZ-tudás hiánya miatt elsősorban pont a vezetés megtanulására szánt idő egy része veszik kárba, mert kénytelen vagyok félreállni, és bizonyos helyzeteket elmagyarázni. Nem ritkán fordul elő, hogy a kereszteződéseken történő áthaladásnál még a jobbkéz-szabályt sem ismerik fel a tanulók. Ilyenkor teszünk több kört, az egyes helyek előtt vagy után megállunk, és ott mondom el, amit az elméleti oktatáson már rég meg kellett volna tanulnia. Emiatt az órára tervezett gyakorlati feladatokkal nem végzünk, a hiányos tudás a vezetésre fordított órák növekedésével is járhat."
Ágh tapasztalatai szerint tipikus jelenség, hogy a közlekedési táblákat sem ismerik fel a tanulók. "Sokszor menet közben kap a tanuló olyan feladatot, hogy menet közben kell megneveznie a jelzéseket. Azt hinnénk, hogy a sikeres KRESZ-vizsga miatt legalább a táblákat megtanulják, de pont a magolásos tanulási módszert bizonyítja azt, hogy mire kiér a közlekedésbe, el is felejti azokat. De sokszor az is gond, hogyan kell szabályosan parkolni. Mivel több ilyen feladat is van a vizsgán, muszáj nekünk, gyakorlati oktatóknak ismét megtanítani a megállással, várakozással kapcsolatos KRESZ-szabályokat."
"Biztos, hogy könnyebb lenne a dolgunk jobban 'megalapozott' tanulókkal, de az mindig is a gyakorlati oktató feladata lesz, hogy az elméletben megtanultakat átültesse a vezetésre. Hihetetlen energiába telik például megtanítani a tanulókat a helyes sávkövetésre, hiszen az utak, sávok kialakítása az életben egészen más, mint az ideálisan megrajzolt elméleti feladatokban."
