Karl felesége, Bertha Benz volt a történelem első szoknyás sofőrje 1888-as utazásával Mannheimtól Pforzheimig. Az első szabadalmazott autómobilt, a Benz-Patent-Motorwagent két fiával vitte el a világ első (106 kilométeres) távolsági autóútjára, a férje tudta nélkül, és útközben Wiesloch gyógyszertárában vásárolt be petróleumot - ez volt az első alkalom, hogy gépkocsit tankoltak.
Az amerikai Joan Newton Cuneo nevét 1905-ben ismerte meg a világ: több ezer mérföldes túraversenyeken indult, férfiakkal párbajozott, és a szervezők, na meg az American Automobile Association állandó gáncsoskodása ellenére fanatikus kitartással versenyzett.
Sohasem nyert (egyszer második volt a félelmetes hírű Ralph de Palma mögött), de szereplése elég volt ahhoz, hogy a sajtó felfigyeljen rá, és hírességet faragjon belőle, ezután már a két szervezet is kénytelen volt elismerni az érdemeit.
Ezzel szinte egy időben, 1909. június 9-én indult útjára Alice Ramsey 22 éves háziasszony. Nem kevesebbet vállalt, mint hogy zöld Maxwell 30-asán átszeli Amerikát New Yorktól San Franciscóig. Az 5767 km-es expedícióra két sógornője és barátnője kísérte el, akik nemhogy vezetni nem tudtak, de addig autót is csak messziről láttak. 59 napig mentek, többször eltévedtek, beragadtak a sárba, javították a Maxwell-t, és egy indiántámadást is átéltek, de Friscóba nemzeti hősökként vonultak be.
A nők a 20-as, 30-as évekbeli teljesítményeikkel is magasra tették a lécet: Luella Bates, a wisconsini Four Wheel Drive Auto Co. teherautógyár tesztvezetője és demonstrátora 1920-ban megkapta kamionosjogosítványát, ezzel ő lett a világ első hivatásos női teherautó-sofőrje.
Európában sem volt hiány mindenre elszánt asszonyokból: 24 éves korában aratta első győzelmét, 1927-re már 17 diadalt gyűjtött be, és a kontinens egyik legsikeresebb női versenyzője lett a német Clarenore Stinnes, aki az év május 25-én nagy fába vágta a fejszéjét: a föld körbeautózására indult.
A 47 000 km-t egy utcai Adler Standard 6-ossal tette meg, egy kísérő kocsin utazó két szerelővel és az indulás előtt két nappal megismert svéd barátjával. Több mint két évvel később, 1929. június 24-én érkeztek vissza Berlinbe.
Hellé Nice francia manöken és táncosnő szabadidejében a lenge jelmezeket olajos overallra cserélte, hogy Európa és az USA legkeményebb Gran Prix-jein száguldozzon. Ettore Bugatti hamarosan bevette világverő gyári csapatába, és legütősebb versenygépébe, egy világoskékre fényezett (a Bugatti versenyszíne sötétkék volt) T35-ösbe ültette bele.
Remekül ment, de sosem győzött, hiszen olyan sztárokkal csatázott, mint Nuvolari, Caracciola, Wimille, Veyron vagy Rosemeyer. Szomorúan végződött a pályafutása: Louis Chiron szintén világhírű versenyző megvádolta, hogy a háború alatt Gestapo-besúgó volt, ami, mint később kiderült, nem volt igaz, de Hellét ezután már nem látták szívesen a versenyeken.
A legfényesebb pályát talán Betty Skelton futotta be: 16 évesen már pilótaengedéllyel rendelkezett, műrepülő lett, közben négy női szárazföldi sebességi világrekordot állított fel, és megdöntött egy 40 éves transzkontinentálist is.
Ő volt az első hölgy, aki sugárhajtású autót vezetett (több mint 480 km/órával). 1956-tól a Chevrolet szóvivője és a Corvette- reklámkampány arca lett, 1959-ben teljesítette a Mercury-program űrhajósainak kitalált kőkemény fizikai-pszichológiai tesztsorozatot, és NASA-tanácsadóvá nevezték ki.