Így élje túl autóban a hőségriadót

Algeria, region of the Sahara, Sahara, Tassili n'Ajjer, stop under an isolated tree during a raid

Sokan jégvermet csinálnak az utastérből, aztán csodálkoznak az arcüreggyulladáson, mások félig kiszáradva, éticsiga-tempójú reakcióidőkkel vezetnek. Eközben a túlfújt gumikkal, fortyogó hűtővízzel az autó is amortizálódik, pedig sok bajt pofonegyszerű lenne megelőzni. Feltesszük és megválaszoljuk a kánikula leggyakoribb kérdéseit.

Úgy jó, hogy jéghidegre tekerem a klímát, aztán lesz valami?

Ha meg akar fázni, vagy ízületi gyulladást szeretne, akkor mindenképpen. Egy napon álló kocsinál eleve gyakran percek kellenek a klímának, amíg jeges fuvallatokat tud fújni, de saját szervezetünk és az autó dolgát is megkönnyítjük, ha még

a parkolóban nyitott ajtókkal átszellőztetünk,

és az első pár kilométeren lehúzott ablakkal csinálunk huzatot. Annyiban stimmel csak a felvetés, hogy ez első kilométereken lehet a későbbre tervezettnél hűvösebb hőfokot választani.

Parkolóban így a legjobb hűsölni, de az ablakon kidugott vagy a műszerfalra feltett lábbal utazni fatális következményeket okozhat karambol esetén Forrás: AFP/Timothy A. Clary

Belső keringetésre kapcsolva a légkondi a belső tér kezelt levegőjével dolgozik. Ez gazdaságosabb és üzemanyag-takarékosabb megoldás – hosszú távon deciket, akár litereket jelenthet. Átmenetileg érdemes használni ezt a funkciót, de tartósan nem, mert még jobban kiszárítja a bőrt, és friss levegő híján könnyebben fárad a sofőr.

Hosszabb utakra hogyan állítsam be a légkondit?

Ha már üzemszerűen működik az automata klíma, 21-22 foknál ne állítsuk hidegebbre. Manuális változatoknál igyekezzünk ne túlságosan hidegre állítani a hőfokszabályzást – sokan nem is tudják, hogy benyomott A/C gombnál középállásban sem langyos, hanem hűvös (csak éppen nem sarkvidéki) levegőt fúj a rendszer. Fontos, hogy sosem magunkra, hanem felfelé állítsuk a légáramot.

Automata üzemmódban a legtöbb klíma úgy keveri a levegőt, hogy a rostélyokon dőljön a hideg. Sokan inkább a szélvédőre irányítják, és a napellenzővel terelik el a homlokukról légáramot Forrás: Photononstop/Sébastien Rabany

Az utasteret azért se hűtsük a külső hőmérsékletnél 8-10 fokkal hidegebbre, mert az emberi szervezet az ennél nagyobb hőmérséklet-különbségeket nehezen viseli el.

Ha a hidegből kiszállunk a meleg levegőre, az szédülést, fáradtságérzetet okozhat.

Ha bűz érkezik a szellőzőkből, ideje pótolni az elmaradt tisztítást (5-10 ezer forint), de a friss levegőhöz rendszeresen cserélt pollenszűrőre is szükség van.

Ha hűtőszekrényt csinálok az autóból, nem kell innom?

Való igaz, klíma nélküli kocsikban senyvedve még fontosabb, hogy pótoljuk a kiizzadt folyadékot, de az kivétel nélkül mindenkire vonatkozik, hogy inni kell, ráadásul hűtött utastérben kevésbe vesszük észre a kiszáradás tüneteit. A sportorvosok szerint normál esetben a napi ajánlott folyadékmennyiség másfél-két liter, de extrém helyzetben akár négy-hat liter folyadékot is veszít a szervezet, amit nem elég sima vízzel pótolni. Ilyenkor már az ásványi sók pótlására is figyelni kell.

Ha van klíma, még nehezebben vehetjük észre a kiszáradás jeleit. A folyadék mellett fontos az ásványi anyagok pótlása is Forrás: PhotoAlto/James Hardy

Ilyen helyzetekre izotóniás italokat ajánlanak a sportolóknak, az átlagembereknek viszont a sima ásványvíz is megfelelő. A hűtött italok csökkentik a szervezet belső hőmérsékletét, a cukros üdítők pedig az éhségérzetet csillapítják – a hordozható hűtőládák vagy klímacsatornás kesztyűtartók korszakában nagy mozgásterünk van a frissítőkkel.

Bizonyos országokban meleg italokat isznak kánikulában, mert ezek a párologtatás erősítésével önhűtő reakciót váltanak ki a szervezetből.

Ahhoz, hogy a bőr pórusai szabadon maradjanak, ne együnk ilyenkor nehéz, zsíros ételeket.

Indulás előtt a langyos vízben tusolás is segít megőrizni a frissességet, egy megnedvesített törülköző vagy frissítőkendő hasznos útravaló.

Mi az oka annak, hogy ilyenkor mindenki megkergül az utakon?

Nagy melegben csökken a vérnyomás, emiatt gyengül a koncentráció, lankad a figyelem. Kánikulában a gyalogosok, kerékpárosok, motorosok is kiszámíthatatlanabbul közlekednek, úgyhogy fokozottabban kell figyelni rájuk. Felmérések igazolják, hogy ilyenkor jobban kifáradnak a sofőrök a hosszú, monoton vezetésnél, érdemes tehát gyakrabban megállni és felfrissülni.

Indiában a legnagyobb hőséget is sokan megpróbálják az autóban átvészelni Forrás: AFP/Sajjad Hussain

Célszerű ilyen időben bő szabású, könnyű, lehetőleg világos színű ruhákat hordani, és ügyelni a jó minőségű, UV-szűrős napszemüvegre, a hunyorgás is fárasztó lehet hosszú távon.

Nagy melegben felgyorsul a szívverés,

ami az izzadás mellett a stresszt is fokozza, ez az oka annak, hogy sokan türelmetlenebbek.

Aki kiszárad, ugyanannyi hibát véthet, mintha ittasan vagy kábítószer hatása alatt ülne kormány mögé, hívják fel a figyelmet az Európai Hidratációs Intézet vezetői, amit kísérlettel is igazoltak: a szomjazó vezetők 101 hibát vétettek ugyanazon a próbaúton, ahol jó kondícióban csak 47-et. Apropó, alkohol: a nyáresti bulikat kánikulában nehezebben tolerálja a szervezet, egy hetvenkilós férfi szervezetéből átlagosan csak tíz óra alatt tud kiürülni a szesz.

Bent maradhat a gyerek, amíg beugrom a trafikba?

Nem! A nemzeti dohányboltok különösen gyakran állítják választás elé a kísérő nélküli szülőket, hiszen 18 év alatti csemetéjüket (elvileg) nem vihetik be magukkal. Maradjon addig a kocsiban, amíg egy füst alatt a lottózóba és a pékhez is beugrok? A válasz határozott NEM!

A gyerekeket is folyamatosan itatni kell, és sosem szabad magukra hagyni őket a kocsiban Forrás: Photononstop/Fabrice Lerouge

Szerdán Szlovákiában, csütörtökön Svájcban halt meg egy autóban felejtett kisgyerek, az Egyesült Államokban hetente fordul elő ilyen eset. Tatán július 17-én egy nyolc hónapos baba ragadt bent, mert megőrült a központi zár, és kulccsal sem lehetett nyitni. Az anyán végül a rendőrök segítettek, betörték az üveget.

Mindenki csak pár pillanatra ugrott el valahova,

ami pont elég ahhoz, hogy 50-60 fokos vagy még forróbb katlanná változzon az utastér, és a kisgyerekek szívrohamot kapjanak.

Rengeteg kutya pusztul el keserves kínok közt autóban, és elvétve vonják felelősségre a tulajdonosokat Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Felix Kästle

Egy amerikai alapítvány kísérletében száz dollárért sem bírtak ki felnőttek tíz percet egy napon álló, felhúzott ablakú autóban – megnyomták a pánikgombot, és menekültek. Ahogy embert, úgy állatot sem lehet szenvedni hagyni napon álló kocsiban – idén a gyerekek kiszabadításán túl volt már itthon több ablakbetörős kutyamentés is.

Érnek valamit a pár száz forintos szélvédő árnyékolók?

Nagyon is, hiszen túl azon, hogy rossz megérinteni a perzselő kormányt vagy váltógombot,

a felforrósodó műanyagok még jobban felfűtik az utasteret,

ráadásul a műanyagok az évek alatt rondán berepedeznek. Árnyékolóból a tapadókorongosoknál kényelmesebbek és masszívabbak a lehajtott napellenzővel rögzíthetők, de vásárlás előtt nem árt centivel lemérni a szélvédő magasságát.

Praktikus az árnyékoló, de fizetőövezetben nem árt elé kitenni a parkolójegyet, különben jön a bírság Forrás: Origo

Jó minőségű, legális fóliával lesötétíthető a B-oszlop mögötti összes üveg, így menet közben sem tűz rá a nap a hátul ülő gyerekekre. Ennek fapadosabb változata a pár száz forintos tapadókorongos napvédő, gyönyörű cicás vagy verdás díszítéssel, de UV-szűrésben ne legyenek nagy reményeink. Szerencsére a gyárilag színezett üvegek is sokat segítenek a védekezésben, a fehér vagy világos fényezésű karosszéria sokkal kevésbé hevül fel.

Hol parkoljak? Fa alatt gyalázatosan néz ki a kocsi

Tetőn koppanó gyümölcsök, ragadós gyanta, rengeteg levél és madárürülék: így állnak bosszút a fák az autókon a szén-dioxid-kibocsátásáért. Ráadásul

a levelek eltömíthetik a szellőzőrendszer szélvédő alatti járatait,

beleérve a vízelvezetőket is, aminek beázó utastér és bűz lehet a vége. Érdemes tehát kétszer is meggondolni, hogy rendszeresen fa alatt parkoljunk-e, de hőségriadóban nincs választás, muszáj. Egy dús lombú fa árnyéka legalább 15 fokkal hűvösebbé teheti a kocsit, mintha napon állna. Csak ne legyen alatta nagy, száraz gaz, mert a forró katalizátor és kipufogó tüzet okozhat.

A Szaharában már csak tudják, mekkora kincs a fehér fényezés, a kis ablakfelületű karosszéria – és a környék egyetlen fája Forrás: hemis.fr/Frumm John

Ilyenkor a bevásárlóközpontok vagy irodaházak mélygarázsai is igazi oázisnak számítanak. Balaton-parti nyaralótulajok régi receptjét követve a kocsi letakargatása is megoldás lehet,

az igazán gondos gazdák még a kerekek elé is kartonlapot tehetnek,

hogy ne szívja ki a nap a gumikat. Gyakori mosással is tehetünk a fényezésért, hogy ne égjenek bele a bogártetemek és a madárürülékek.

Mindig csak téli vezetési tanácsokról hallok. Nyárra nincs tipp?

Dehogynincs! Kánikulában ne töltsük tele a tankot, mert magas hőmérsékleten az üzemanyag térfogata megnő, szivároghat, vagy akár be is gyulladhat. A levegő tágulása miatt a guminyomást se 38 fokban ellenőrizzük, és

a sportos vezetési stílusról is érdemes lemondani.

Hőségben gyorsabban kopik az abroncs (főleg, ha valaki ilyenkor is télit olvaszt hozzá az aszfalthoz), de a fék is könnyebben túlmelegedhet, márpedig a fortyogó fékfolyadék kellemetlen pillanatokat okozhat.

Főleg a korosabb autóknál nem árt egy-egy pillantást venni a hűtőfolyadékra. Csapvíz helyett desztillált vizet töltsünk bele, hogy ne vízkövesedjen Forrás: AFP

Klasszikus, a magyar közgondolkodásban rendszerint a régi Skodákhoz és az érdi emelkedőhöz kötött kellemetlenség a hűtővíz felforrása. Erre fiatalabb autók is hajlamosak, főleg, ha dugóba érve elfogy a menetszél.

Érdemes rendszeresen ellenőrizni a hűtő tömítettségét

és a termosztátot, a szerelők szerint a fagyállót sem árt kétévente lecserélni. Ha vészesen felfelé kúszik a vízfok mutatója, a fűtés bekapcsolásával hőt lehet elvonni a motortól, de ezzel már igazán pokollá lehet tenni egy nyári utazást.