Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) az idén április 21-én reggel hat órától másnap reggel hatig tartja a Speedmarathon elnevezésű, 24 órás sebességmérési akciót a kontinensen. Hasonlóan a tavalyi évhez, a magyar rendőrség ismét csatlakozott a kezdeményezéshez, ami nem csoda, mert a statisztikák szerint továbbra is a gyorshajtás a legfőbb baleseti ok.
2015-ben 16 241 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, ezek legnagyobb részét,
30 százalékát gyorshajtás okozta,
igaz, az esetek nagy részében relatív (vagyis a látási és útviszonyokhoz nem alkalmazkodó sebességválasztás) volt a gyorshajtás. Második helyen, 25 százalékkal az elsőbbség meg nem adása áll, a harmadik kiváltó ok pedig a kanyarodási szabályok áthágása (17 százalék).
A rendőrség szerdai budapesti sajtótájékoztatóján megerősítették, hogy a 2016-os Speedmarathon 24 órája alatt
mind a 160 mobil szupertraffipax éjjel-nappal használatban lesz.
A Speedmarathon 2016 mérési helyszínei megyei bontásban
BaranyaEgy eszköz részére hat-hét ellenőrzési helyet jelöltek ki, egy helyszínen folyamatosan legfeljebb 4 órán keresztül ellenőriznek majd. A mobil traffipaxok - amelyek ezen a napon csak sebességet mérnek majd - a fixekkel ellentétben nem radaros, hanem lézeres elven mérnek, ami azért fontos, mert emiatt 100 méter helyett akár egy kilométerre is ellátnak.
A nagyítható térképen az összes budapesti mérési helyszín látható. Ha rákattintanak a kamera ikonokra, a mérések pontos időpontja is kiderül
Kiss Csaba rendőr alezredes szerint összesen
874 helyen lesz sebességmérés.
Természetesen a 134 helyszínre telepített 365 darab fix telepítésű új traffipax is használatban lesz a fokozott ellenőrzés napján, de ez nem újdonság, mivel ezek az eszközök amúgy is éjjel-nappal működnek. Nappal színes, éjjel fekete-fehér képet rögzítenek, a felvétel lehet állókép, sorozatfelvétel (például záróvonal átlépésénél), illetve mozgókép is.
A szupertraffipaxok fényképei után közigazgatási bírságot kell fizetni, ami minimum 30 ezer forint, de sebességtől függően lehet 300 ezer is, sőt, a bírságokat halmozni is lehet, ha valaki például biztonsági öv nélkül hajt gyorsan, vagy átlép egy záróvonalat, esetleg a leálló- vagy buszsávot használja közben.
A kamerák ezeket a szabálysértéseket veszik észre:
A közigazgatási bírságot a jármű tulajdonosán vagy üzembentartóján vasalják be, és nem lehet azzal trükközni, hogy családtag vezetett, akit nem vagyunk kötelesek megnevezni.
Ez az objektív felelősség elve.
A kisebb sebességtúllépésekért csak helyszíni bírságot lehet kiszabni, igaz, ahhoz a helyszínen meg kell állítani a vétkes sofőrt, hiszen utólag ezért nem vonható felelősségre. Bár a rendőrség szerint a Speedmarathon célja a sebességtúllépés veszélyességének tudatosítása, és nem a szankcionálás, a pénzbírságot nem lehet majd megúszni, óriási bevételt szed be egy nap alatt az állam.
A rendőrség felhívására sok, több mint hatszáz állampolgári javaslat érkezett a Speedmarathon sebességméréseinek helyszíneire. A legtöbb ajánlat Budapesttel és Győr-Moson-Sopron megyével kapcsolatban érkezett, az ország többi részén visszafogottabb volt az aktivitás. Ezen jelzések és a helyi adottságok, valamint a közlekedésrendészeti elemző munka ismeretében a megyei rendőr-főkapitányságok jelölték ki az ellenőrzések helyszíneit és az időpontokat.
A fent jelzett helyszíneken és időben biztosan lehet számítani sebességmérésre április 21-én és 22-én. Mindez a hordozható kamerákra vonatkozik, a fixek (365 új és 7 régi) természetesen a helyükön lesznek. Arról, hogy ez pontosan hol van, itt talál térképet.
Azok, akik nem akarnak sárga csekkeket kapni, egy törvénytelen lehetőséggel védekezhetnek. A neten úton-útfélen hirdetett lézerblokkolókkal hatékonyan csaphatók be a sebességmérők, mégpedig úgy, hogy az észleléstől és jelzéstől számítva akár 6-7 másodpercnyi zavarással
hagynak időt a sofőrnek a fékezésre.
Mindegyik eszköz a 904 nm-es hullámhosszt használja, és akár két kilométeres hatótávval is dolgozhat.
Hogy ne szúrja ki igazoltatáskor a rendőr a tiltott eszközt, olyan parkolószenzorként szokták beépíteni, ami aztán "véletlenül" nagyobb tempónál sem kapcsol ki. Tokkal-vonóval egy beépített rendszer 300 ezer forintnál is drágább lehet, és persze hivatalosan nem tartalmazza a tiltott blokkolót.
A blokkolókkal ellentétben az előrejelzők használata legális Magyarországon. Igaz, az első és hátsó rendszám körül 3-3 szenzorból álló, célzott impulzusokat felvevő lézerdetektor önmagában nem sokat ér, mert amikor jelez, általában már nincs esély szabályos tempóra lassítani.
Jobban használható a fix kamerákra figyelmeztető, szélvédőre tapasztható radardetektor, amit már huszon-harmincezer forintért is lehet kapni. Egész hatékonyan jeleznek, de városban a téves riasztásokkal
így is sok készülék megőrjíti a sofőrt
fotocellás ajtók vagy garázskapuk környékén. Nem árt tudni, hogy a detektorok csak előre figyelnek, miközben - részben a motorosok rendszáma miatt - pár traffipax a járművek hátuljára céloz.
A tavalyi egynapos összeurópai Speedmarathon akcióban a legtöbb gyorshajtót Németországban (mintegy 11 ezer) és Olaszországban (5,5 ezer) fogták el, Magyarország a harmadik helyre került ötezer gyorshajtóval, ami kétes dicsőség, főleg az ország méretét figyelembe véve.
Más európai országokkal összehasonlítva a 30 ezer forinttól induló közigazgatási bírságtételek nem számítanak túl alacsonynak, de - a jóval ritkábban kiszabott helyszíni büntetésekkel ellentétben - jelentős sebességtúllépésért csípik nyakon a sofőröket. Lakott területen belül például 50 helyett legalább 65-tel kell hajtani, és ehhez jön még a 3 km/h-s mérési hibahatár.
Ebben a cikkönkben részletesen bemutatjuk, hogy lakó-pihenő övezetben, országúton vagy épp sztrádán pontosan mekkora sebességtől mérnek a traffipaxok. A viszonylag nagy ráhagyások ellenére sokan futnak bele a büntetésekbe, különösen lakott területen vagy korlátozó tábláknál. Szombathelyen és az uniós pénzből felhúzott vásárosnaményi épületben gőzerővel termel a rendőrség bírsággyára.