2014 nyarán még úgy tűnt, Magyarország nem lesz sokáig a kamu ötvenes és lopott kismotorok paradicsoma: ősszel a parlament elé terjesztettek volna egy törvényjavaslatot a rendszám bevezetéséről.
A formátum már rég létezik, ilyet kapnak a mopedautók is,
de aztán a tervezetet mégis elhalasztották. Kiderült ugyanis, hogy motoronként legalább 15 ezer forintba került volna a hatósági vizsgálat és a műszaki paraméterek megállapítása, plusz ugyanennyit kellett volna fizetni magáért a forgalomba helyezésért.
Még drágább lett volna a mulatság, ha nincsenek meg a kismotor származási papírjai, márpedig az állomány óriási hányadára ez jellemző. Természetesen, ha kiderül, hogy egy robogó 70, 100, 125 vagy még több köbcenti, akkor még drágább lett volna a nagymotor-besorolás. A költsége miatt most a javaslat lekerült napirendről, erősítette meg kérdésünkre a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Természetesen a pluszkiadásoknak és a bürokratikus buktatóknak nem örült volna a legtöbb tulajdonos, de a hatástanulmányok kimutatták, hogy rendszám nélkül magasabb a szabálytalanságok aránya, több a lopás, és kötelező vizsgáztatás hiányában a többi járműkategóriához képest
sokszor rosszabb a műszaki állapot.
Másrészt viszont átírási költségek, hatósági ellenőrzések, járműadó nélkül épp a mopedek és a robogók fenntartása a legolcsóbb, csak adásvételi szerződést és biztosítást kell kötni.
A hatósági jelzések rendszerében más változások sem lesznek,
letettek a területi rendszámok bevezetéséről is,
közölte az NFM, így marad az 1990 augusztusában bevezetett, alapvetően három betű, három szám kombinációs azonosító. Bár a használt autók óriásira növekedett importja miatt felpörögtek a kiadások, az N kezdőbetűnél járó rendszerben bőven vannak még tartalékok. A magyar rendszámok történetéről és a speciális változatokról ebben a cikkünkben olvashat.