A kilencvenes évek eleje óta népszerűek az utólagos propán-bután autógázas átalakítások (LPG-üzem), és komoly infrastruktúra épült ki hozzá Magyarországon. Csakhogy az autógyártók inkább a sűrített földgázos kiviteleket (CNG) ajánlják, és Nyugat-Európában is ehhez jelent meg komolyabb kúthálózat.
Míg LPG-s új kocsit alig lehet nálunk kapni, egyre több importőr kínálatában megjelentek a CNG-s kivitelek, és használtan is sok érkezik belőlük az országba (elsősorban Fiat Multipla, Volkswagen Caddy és Opel Zafira). Erősen korlátozza viszont a használhatóságukat, hogy egészen a közelmúltig két fővárosi és három vidéki, vagyis mindössze öt kúton lehet CNG-t tankolni.
Ma is csak nyolc állomás működik az országban.
Nemsokára fordul a kocka, a következő két évben 39 sűrített földgázos töltőállomás épül, jelentette be Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter (MGKK) elnöke. A Rajna-Duna, a kelet-mediterrán, valamint a mediterrán folyosó mentén kezdik a hálózat kiépítését, az Európai Unió tagállami küldötteiből álló bizottsága támogatta egyebek mellett ezt a projektet is.
Tízmillió eurót (3,13 milliárd forintot) nyert Magyarország a kutak kivitelezésére,
az uniós irányelvek szerint 2025-ig kell megfelelős sűrűségű hálózatot kiépíteni a gerincutak mentén.
A CNG 200 bar nyomásra sűrített metán, amely lehet földgáz vagy megújuló forrásból származó kísérőgáz is. Molekulaszerkezete miatt
az égésekor sokkal kevesebb káros anyag fejlődik,
mint más hajtóanyagok esetében. A CNG-meghajtású járművek szén-dioxid-kibocsátása a dízelmotorokénál mintegy 10 százalékkal, a benzinmotorokénál mintegy 25 százalékkal alacsonyabb. Nem véletlenül szereznek be egyre több városban ilyen meghajtású autóbuszokat, a régi Ikarus 200-asok mellett MAN-ekből és Van Hoolokból is van ilyen flotta.