Jó autója van? Ne bízza el magát!

Lovas Károly vezetéstechnikai szakember beszélget Mágó Károllyal 2016 július 27-én

A modern autók egyre több balesetet segítenek elkerülni, viszont azok a balesetek, amik bekövetkeznek, egyre súlyosabbak - mondja az Autóklub vezetéstechnikai szakembere. Lovas Károly az Origónak arról is beszél, hogyan kell vezetni a nagy melegben, a viharban, és mit kell tenni az autóval.

Az elmúlt hetekben rendszeresen volt 30 foknál jóval melegebb. Ilyen hőségben mennyivel csökken a sofőrök koncentrációs képessége?

A nagy városokban - főleg Budapesten -,az emberek amúgy is gyakran felfokozott idegállapotban közlekednek, mert dugóból dugóba esnek. Próbálják csökkenteni az utazás költségeit, idejét, ezért tolakodnak. Ha ehhez hozzájárul még valami, ami csökkenti a koncentrációs képességet, akkor képtelen megfelelően uralni az autóját, képtelen megfelelően feldolgozni a közlekedési szituációt. Azt hiszi, hogy egy adott helyre még befér az autó, vagy hogy el fogják engedni, vagy éppen egyszer csak

egy tizedmásodpercre jön a lila köd, és az is elég ahhoz, hogy megtörténjen a baj.

Egy forró időszakban megfigyelhető, ahogy egész egyszerűen többször elbambulnak a sofőrök, az ember izzad, a saját verítéke folyik a szemébe, amitől néha alig lát, minden baja van, próbálja magát valahogyan legyezni/hűteni és nem veszi észre, hogy valahonnan előkerül, mondjuk, egy biciklis. A biciklisekkel kapcsolatban amúgy is sok szabály módosult, olyan helyről is jöhetnek legálisan, ahonnan korábban nem is gondoltunk volna. Jöhet egyirányú utcából szembe, és elég, ha csak fél másodperccel lassul az ember – ugye az autó, ha hatvannal halad, fél másodperc alatt majdnem tíz métert meg tud tenni – és az nagyon komoly balesetekhez vezethet.

Lovas Károly vezetéstechnikai szakember Fotó: Szabó Gábor - Origo

Milyen az ideális klímahasználat?

Ha azt mondom, hogy kint 32 fok van, az autóban pedig a sofőr 18 fokra hűti le a hőmérsékletet, akkor elsősorban az orvosok sikítanak föl. Az nyilván nem egészséges. Van egy ökölszabály, miszerint maximum öt fokkal szabad csökkenteni a benti hőmérsékletet a kintihez képest. Ezt azonban én magam sem mindig tartom be, 32 foknál még hagyján, de volt itt 38 fok is. Ha abból leveszek ötöt, az még mindig 33. Meg kell találni az ideális megoldást. A nagy hőmérséklet-különbség főleg azokra lehet veszélyes, akik gyakran szállnak ki-be az autóba, és így egyfolytában liftezik a szervezetük az extrém forróság és a „jég"hideg között. Ma már sok járművet huzatmentes klímával szereltek föl, de a többség még hagyományossal bír (vagy semmilyennel). Ez utóbbiaknál, ami igazán nagy problémát jelent, ha a klíma, vagy a leengedett ablakon át a huzat folyamatosan a szembe fúj. Akkor ugyanis

a sofőr előbb-utóbb azt fogja észrevenni, hogy könnyezik, és azzal lesz elfoglalva, hogy azt letörölje, ez megint csak elvonja a figyelmet.

De ha már klímáról beszélünk, a helyes használat mellett legalább olyan fontos annak a karbantartása, mivel az, ha tisztítatlanul üzemel, hosszabb távon komoly betegséget okozhat.

Milyen időközönként kell a klímát tisztíttatni?

Ideális esetben minden szezon előtt vagy után.

A klímát egyébként télen is érdemes havonta egyszer rövid időre bekapcsolni, mert egy ősztől tavaszig terjedő időszakban ki tud úgy száradni a csővezeték rendszere, ami miatt előfordulhat, hogy amikor először bekapcsoljuk azt nyáron, már nem hűt rendesen,

mert elillant belőle a gáz.

Mennyibe kerül egy klímatisztítás?

Többféle technika van, én azt látom, hogy egy kellően hatékony tisztítás már 4000-5000 forintért elérhető. Gondolok itt például egy úgynevezett ózonos tisztításra, ami nemcsak a klímarendszerből, de az utastérben is minden baktériumot, gombát kiöl.

Mit tegyen az, akinek nincs klímája?

Valamilyen módon elviselhető mértékű légmozgást kell előidézni, de semmi esetre se úgy, hogy a huzat nagyon erősen, direkt a sofőr szemébe menjen.

Ráadásul, ha a huzat egyenesen a sofőrt éri, azzal bármi (bogár, por) belemehet a sofőr szemébe, ami szintén komoly balesetveszély.

Az első ablakok teljes letekerése helyett érdemes a hátsó ablak részleges leengedésével is szabályozni a benti „széljárást".

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Szinte minden hétre jut egy nagyobb vihar. Hogyan kell vezetés közben egy nagyobb esőre reagálni?

Útjaink jelentős része nincsen olyan állapotban, hogy elvezessenek nagy mennyiségű vizet, ez növeli a balesetveszélyt.

Ha belefutok egy nagy zivatarba, le kell lassítani az ott biztonságos sebességre. De ez sem olyan egyszerű, ha ugyanis beleállok a fékbe, lehet, hogy hátulról nekem jönnek. Ha látom előre az esőfüggönyt, akkor már előtte, fokozatosan lassítok.

Ha már beleszaladtam, és még érzem, túl nagy a tempó, és van rá mód, lehetőleg nem kanyarodok, nem váltok sávot. Abban a pillanatban ugyanis, amikor az autót kibillentem az egyenes futásból, a sokkal kisebb tapadás miatt az nagy eséllyel megcsúszik. Ha pedig fel is ült a jármű a vízre, bekövetkezik az aqua planing, akkor az autó hajóként viselkedik, a sofőr pedig benne csak utasként. Amíg a rendes tapadás vissza nem áll, az autó arra fog menni, amerre a felúszás pillanatában haladt. Ha arra megy az út is, az jó, de ha a korlát, a szembe jövő jármű van arra, az már nagy baj...

Mit kell tenni ilyenkor?

Ilyenkor fölösleges ellenkormányozni, mert nincs meg a kapcsolat a kerekek és az út között. A fékezéssel sem ér túl sokat az ember, szintén az előző ok miatt.

Az autó a vízen csúszva fog szépen lassulni, és amikor lelassult annyira, hogy a kerekek leérnek az aszfaltra, akkor kell/lehet fékezni, ellenkormányozni, irányba állítani a kocsit.

Láttam én már több autót a vízre felúszni. Egyszer például mentem az egyik autópályán, és jött a vihar. Én lelassítottam nyolcvanra, de láttam, hogy mögöttem nagyon gyorsan jön egy autós. Egyszer csak egy olyan helyre értünk, ahol volt egy kis völgy, és ott több víz volt az úton, mint addig. Azt vettem észre, hogy a mellettem elhaladó autó orra és fara elkezdett a belső/külső szalagkorlát felé fordulni. Akkor nem lett belőle nagy baj, de ez csak a szerencsének köszönhető, semmi esetre sem a sofőr tudásának vagy éppen körültekintő vezetésének.

A vezetéstechnikai tréningeken elvileg az ilyen helyzetekre készít föl sofőröket. Mit gondol ezekről a képzésekről?

Ha rajtam múlna, kötelező lenne mindenkinek részt venni ilyen tréningeken. Az emberek, amikor megtanulnak vezetni – papíron a jogosítványhoz 29 órát kell vezetni, valójában ez maximum húszat, ha jelent –, lehet, hogy nem is találkoznak esővel.

Sok olyan autósról hallottam, aki még életében nem parkolt be hátra, mert nem tud, életében nem vezetett sötétben, mert nem mer, vagy nagy esőben.

De, ha véletlenül mégis belekényszerül ilyen körülményekbe, akkor vagy indokolatlanul lassan, vagy éppen gyorsan megy, és ezzel – talán nem is tudja, de – életveszélyt jelent magára, másokra. A vezetéstechnikai tréningen az ember megtanulja azt, hogy mennyire szélsőséges esetei lehetnek a vezetésnek, és hogy mennyivel többet jelent az, hogy jól vezetek, mint az, hogy egyenesben tudom nyomni a gáz. A modern autókban az ABS, az ASR, meg az ESP meg az ESC, és a többi három betűs kütyü kijavítja azokat a hibákat, amiket a sofőr elkövet, úgy, hogy azt már szinte észre sem lehet venni. A jó sofőr tudja, hogy mit csinál az autója, a rossz sofőr meg észre sem veszi, hogy az autója megmentette, és még bátrabb lesz, de egyszer csak az autó már nem tudja megmenteni.

Régen a Ladákkal, Skodákkal nagyon sok kis baleset volt, most a modern autók korában (noha több fut az utakon) jóval kevesebb a baleset, ha viszont megtörténik a baj, az jóval súlyosabb.

Milyen hiányosságokat vesz észre az autókban?

Magyarországon az autópark egyfolytában öregszik, és szerintem az autók egy jelentős részének a műszaki állapota továbbra is nagyon sok kérdést hagy maga után. Külföldről továbbra is öreg autókat hoznak be. Habár az emberek 55-60 százaléka használ télen téli, nyáron nyári gumit, de az már kérdéses, hogy azok milyen állapotban vannak. Az említett vízre való felúszás kimenetele például a sebesség mellett attól is erősen függ, hogy milyen nagy a gumi profilja. Lehet, hogy a KRESZ szerint az még éppen rendben van, de az már koránt sem biztos, hogy az adott körülmények között elégséges is. De

a legjobb gumi is okozhat kellemetlen meglepetést, ha túlságosan fel van fújva, vagy éppen nincs eléggé.

Nagyon sok sofőr nem foglalkozik az ablaktörlőkkel sem. Rengetegszer látom, hogy maszatosan töröl az ablaktörlő, mert tönkrement. Ha valaki ilyet szürkületben-esőben használ, egész egyszerűen alig fog kilátni, csupa csíkot néz majd meg sok fénytörést, de nem a forgalmat meg az utat. A fékről fontos még beszélni. Nagyon sok autóban 40-50 százalékos fékhatáseltérés van a bal és a jobb oldali kerekek között.

Ha kritikus a helyzet, hiába van ABS, rossz fékekkel az autó el fog pördülni, és nem arra megy, nem ott áll meg, ahol a sofőr gondolta/szerette volna.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ha ezek, amiket elmondott, rendben vannak, akkor az autósoknak legközelebb tél előtt kell szervizbe vinni az autójukat?

Az autónak több olyan berendezése van, amely kihat annak megfelelő műszaki állapotára. Ami egy „átlag" sofőrtől elvárható, hogy rendszeresen ellenőrizze a világítást, a kerekek állapotát, a féket, ha a jármű egyébként rendszeresen és előírásszerűen karbantartott, akkor októberig nem kell szervizbe menni. Október végén, november elején köszönthet be a késő őszi, megváltozott időjárás, és merül fel a kérdés, hogy az autóm fel van-e készítve a télre.

Fontos, hogy még a fagy előtt le kell cserélni a nyári ablakmosót, és ha a motor esetleg meg volt bontva, meg kell nézetni a fagyállót.

Ami nagy veszélyt jelent – évszaktól függetlenül –, hogy nagyon sok autót úgy adnak el, hogy az autó műszaki hibáit jelző műszereket, visszajelzőket szándékosan kiiktatják. Ez azért veszélyes, mert ebben az esetben nemcsak hogy rossz az autóm, de nem is tudok róla.