Kiderült, miért nem kötnek cascót a magyar autósok

Balesetben összetört személygépkocsik a 7-es főúton Nagykanizsa közelében

A casco átlagdíja húsz százalékkal alacsonyabb, mint öt évvel korábban, de a járműveknek továbbra is kevesebb mint ötöde rendelkezik casco biztosítással. Egy felmérés kiderítette, hogy miért.

A MABISZ adatai szerint tavaly 821 ezer casco-szerződést tartottak nyilván, ami azt jelenti, hogy a járművek mindössze 18 százaléka rendelkezett ilyen biztosítással. Ez a szám annak ellenére sem nőtt lényegesen, hogy időközben a

casco átlagdíja jelentősen csökkent: immár évek óta 80 ezer forint körül mozog az értéke (havi 6800 forint),

szemben az öt évvel korábbi, 101 ezer forintos szinttel.

Forrás: Union Biztosító

Az Union Biztosító felmérésére adott válaszokból az derül ki, hogy főként az autó idős kora (38%) és a casco magasnak vélt díja (37%) az, ami az autósokat távol tartja a casco megkötésétől. Az adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy

az autósok túlnyomó többsége egyáltalán nincsen tisztában azzal, hogy a casco-átlagdíjak húsz százalékkal alacsonyabbak, mint öt évvel korábban.

A megkérdezettek 57 százaléka szerint az elmúlt fél évtizedben díjemelkedés zajlott, és csak 20 százaléknyian tippeltek úgy, hogy 10 százaléknál nagyobb arányú díjcsökkenés következett be ebben az időszakban.

A cascót kötő autósok 75 százaléka az autó első forgalomba helyezése során szerződik, hat évnél idősebb autóra mindössze hétszázaléknyian kötnek ilyen biztosítást. Aki viszont megkötötte a szerződését, általában hosszú évekig fenn is tartja azt.

A casco esetében jóval kevésbé jellemző a kedvezőbb díjak miatt végrehajtott szerződésváltás, mint a kötelező biztosításnál. Míg a kgfb esetében az autósok többsége már néhány ezer forintnyi különbség miatt szerződést vált, a casco esetében évi tízezer forint alatti spórolás miatt csupán 48 százalékuk nyilatkozott ilyen szándékról. 36 százalékuk a váltásra még 20 ezer forintnyi díjkülönbség esetén sem szánná rá magát.

Forrás: Union Biztosító

A többség töréskártól félti leginkább az autóját (58%), míg a lopás elleni fedezetet 42 százaléknyian helyezték első helyre. A káresemények bekövetkezési aránya szintén a töréskárok túlsúlyát mutatja:

a cascóval térített károk mintegy 40 százaléka töréskár, és csaknem ugyanekkora részt képviselnek a külön nyilvántartott üvegkárok.

A lopáskárok gyakorisága nem éri el a tíz százalékot.

Ugyanakkor a kárkifizetés mértéke ez utóbbi esetben jóval magasabb: míg a töréskároknál átlagosan 400-500 ezer forint a kárösszeg, lopás esetén ennek könnyen a 3-4-szerese is lehet – függően az autó típusától, felszereltségétől és életkorától.