Tényleg megéri a német használtautó-paradicsom?

Sufniszervizelés helyett gondos és precíz karbantartás, valós (és lehetőleg nem túl magas) kilométeróra-állás, a mieinknél jobb utak, üzemanyagok és talán alkatrészek: a német használt autót a magyar piacon főnyereménynek tartják. Valóban sok kocsi remek kondiban van, de az ilyen kint sem olcsó ám, úgyhogy kétszer is meg kell gondolni, miért éri meg kimenni. Várkonyi Gábor használtautó-szakértő mesél arról, hogy nem minden arany, ami fénylik, főleg, mire hazaér. Szerencsére vannak kivételes esetek is. 

Általános vélekedés, hogy Németországba azért éri meg kimenni használt autóért, mert ott olcsó. Csakhogy Várkonyi Gábor szerint ez már nem nagyon igaz, ha a legnépszerűbb német használtautós oldal, a Mobile.de hirdetéseit nézzük. Ez a portál mértékadónak tekinthető,

lényegében egész Európa ezt figyeli.

A kisebb oldalakon fent lévő autók mind megjelennek a kínálatában, a Mobilén lévő autók viszont nem mindig vannak fönt kisebb oldalakon.

Várkonyi Gábor autóvásárlási tanácsadó Fotó: Mudra László - Origo

Aki autóvásárlásban gondolkodik, annak az ezen az oldalon látható árak alapvetően jó közelítéssel adják meg a keresett típus átlagárát, korrigálva az adott vevő felszereltségi és motorizációs igényeivel. Pontosan, 4-500 euróra lebontva lehet látni, hogy egyik autó miért drágább a másiknál, az internet előtti korban ez bizony sokkal nehezebb volt.

Persze a kínálat legolcsóbb 10-15 százaléka nem tekinthető komoly ajánlatnak,

ha ezen autók kereskedőit felhívjuk, nem ritkán azt tudhatjuk meg, hogy a jármű eredetileg nem németországi volt, hanem olyan, amit a kereskedő összeszedett innen-onnan Európából” – hangsúlyozza a szakértő. Még a jobbik eset, ha bevallja ezt a kereskedő, bár persze a papírokból úgyis kiderülne annak, aki valamennyire járatos a német közigazgatás adminisztrációjában.

Nem olyan fontos, hogy újrafényezett-e

A német piacról szólva meg kell jegyezni, hogy az újrafényezett karosszériaelemekkel elég lazán bánnak, ami azt jelenti, hogy a kereskedő nem feltétlenül köteles jelenteni, hogy ha pár elemet fújtak már az autón, amennyiben ez nem komoly törésből fakadt. A német vásárlók nem úgy járkálnak autót nézni, mint a magyarok, hogy ott van a zsebükben a rétegvastagság-mérő.

Kint is működik ugyan néhány területen az uram-bátyám módszer, ismerősökkel elintézhető néhány csalás, de ez jóval kevésbé jellemző, mint Magyarországon.

Az öreg használt autók piaca azonban ott is már a szerb, magyar, török stb. kereskedők kezében van,

ők pedig nem a teljes körű tájékoztatásról híresek.

A latin származású kocsi nem ajánlott

„Viszonylag sok francia és spanyol autó van Németországban, aki egy ilyet nézett ki magának, annak fokozott óvatosságot javasolok, vagy inkább mondjon le az üzletről” – hangsúlyozza Várkonyi. Lehet, hogy olyan szörnyen lelakott kocsikba futunk bele, mint amilyenek a Németországba kivitt magyar Ford Focus rendőrautók voltak.

Elsősorban esztétikailag nem ütik meg az átlagos németországi autók szintjét, és a múltjukat is nehéz ellenőrizni. Ugyan Franciaországban is lehetnek olyan régiók, ahonnét érdemes autót hozni, a flottakezelők ott is kínálnak minősített autókat, de a tapasztalatok szerint a német használt autók alapvetően jobbak, igaz, drágábbak is.

Az olaszországi használt autók szintén nem túl szépek a sok parkolási sérülés miatt, de nagyobb baj, hogy

a taljánok a szervizkönyv kérdését lazán értelmezik.

Még alvázszám alapján sem könnyű alapvető információkhoz jutni, akár márkaszervizen keresztül sem, pedig ez a rendszer a legtöbb uniós országban tökéletesen működik.

Itthon hiánycikk egy csomó kategória

Ha az ár miatt nem is, a kínálat miatt feltétlenül érdemes kimenni Németországba, különösen akkor, ha valakinek különleges igényei vannak, akár motorizáltság, akár felszereltség terén. Ez persze nem neonzöld veterán Ferrarit jelent, hanem például egy kétmillió forint környékén megvehető benzines egyterűt, ami szinte ismeretlen autótípus a magyar piacon. Ilyen eset volt kollégánk tanulságos berlini Grand Scénic-vásárlása is, a motiváció pedig – még a magasabb fogyasztás árán is – a bonyolult dízelek drága javításaitól való félelem, egyáltalán nem alaptalanul.

Sokan hoznak be 1,6-os benzines Renault Scénicet, amiből itthon szinte nincs Forrás: Renault

Ha netán felbukkan itthon eladó benzines buszlimuzin, az már rendszerint kereskedő által, külföldről behozott autó, talán valamilyen turpissággal vonzóvá téve. Egyébként

Magyarországon még a dízel egyterűekből sincs nagy kínálat,

mert ilyeneket magánvásárlók szoktak venni, abból meg, mint tudjuk, 2008 óta alig van a magyar újautó-piacon.

Hasonlóan „extrém igény” lehet egy elérhető árú hobbiautó is, például a sportkocsik népautója, a Mazda MX-5, amiből rengeteg példány özönlik be az országba, hiszen itthon ez újonnan nem volt elterjedt. Aztán ott vannak a luxusautók, amelyekből ugyan itthon is kínálnak párat, de ha valakinek konkrét elképzelései vannak a belső térről, a színekről és extrákról, az jó eséllyel csak kint találja meg álmai négykerekűjét.

A Mazda MX-5 második generációja elérhető árú és megbízható, ideális hobbiautó Forrás: Mazda

Szintén hiányoznak a magyar piacról a viszonylag fiatal, benzines, japán autók.

Ez pedig egyre fontosabb kategória, ugyanis – látván a modern autók csillagászati összegekbe kerülő szervizigényét – a vásárlók közül egyre többen fordulnak turbósok helyett a viszonylag egyszerű, szívó benzinmotoros autók felé, ami már nagyon is érezhető a használtpiacon” – mondja Várkonyi.

Ha valami olcsó kint, annak oka van

Vannak tőkeerős kereskedők, akik nagy tételben vásárolnak használt autót, és náluk előfordulhat, hogy egy-egy jó példányt is behoznak Magyarországra, de amikor kevésbé tőkeerős, egyszerű nepperek csak egy-két autót importálnak, akkor az ő céljuk nem az, hogy a végső vásárló járjon jól. Nem hülyék a németek, ha valami olcsóbb náluk, annak megvan az oka. Biztos lehet egy-egy véletlen folytán gyöngyszemekhez jutni olcsón, de nem ez a jellemző.

Akkor lehet kint árelőnyhöz jutni, ha privát eladótól veszünk autót,

de ez nagy rizikóval jár, mert ekkor semmiféle garancia nincs. Jellemzően az öreg autókat szokták ilyen forrásból beszerezni a vásárlók. Ha viszont kereskedőtől veszik az öreg használtat, akkor az itthon megszokott trükközésekre is fel kell készülni, mint például az óratekerés vagy a törött autók összegányolása. Ezek ugyanúgy jellemzők a németeknél, mint nálunk, persze összességében azért valamivel tisztább a piac.

Más a vizsga és a karbantartás

Sokan nem az ár, nem is a választék, hanem a gondosabb karbantartás miatt keresik a használt autójukat Németországban. De ez a közvélekedés sem feltétlenül igaz, ami sokakat meglepetésként érhet. Sok olyan németországi autóval találkozom, amikben például lecserélték az olajat, de a régi olajszűrőt gond nélkül visszateszik a helyére, és a pollenszűrő is legalább hároméves.

Persze általánosságban gondozottabb az autóállomány, és

kint a műszaki vizsgát is nehezebb meghekkelni,

mint nálunk, de az sem példa nélküli. Elmondható, hogy egy friss kinti vizsgás autóval azért kicsi az esélye egy kellemetlen meglepetésnek: légzsák nélküli, megroggyant nyúlványú, porózus fékcsővel rendelkező autó biztosan nem megy át a németeknél.

Festékvastagságot mérnek egy autó alvázszámánál Forrás: MTI/Balaton József

Persze a szigorú műszaki vizsga megléte nem jelenti azt, hogy ne kellene akár egy rakás pénzt azonnal rákölteni az autó kopóalkatrészeire.

Az emberek fejében a műszaki vizsga és a karbantartás valamiért még mindig összetartozó fogalmak,

pedig ezeket külön kéne választani, mert előbbi csak azt nézi, hogy megfelel-e a közlekedésbiztonsági követelményeknek. Egy vezérléscserét például akkor is el kell végezni, ha friss vizsgája van a kocsinak.

Használt autóra is lehet garancia

A magyar használtautó-vásárló nagyon meg akarja valósítani önmagát a választással, de a lelkesedés csak addig szokott tartani, amíg meg nem pillantja az első szervizszámlát az olcsón megvett prémiumautójához.

Éppen ezért azoknak a magánvásárlóknak, aki fiatal használt autót keresnek, a gyári használtautó-programokat (Audi Gebrauchtwagen Plus, BMW Premium Selection, Mercedes Junge Sterne, Weltauto stb.) ajánlja szakértőnk, mert az ezekben értékesített használt autókra, alvázszám alapján, Magyarországon is érvényesíthető garancia jár.

Több mint 21 ezer autó van a Mercedes gyári használtautós programjában Forrás: Junge Sterne

Ez akár több év is lehet, az Audinál például öt évet vagy 150 ezer km-t adnak a szolgálati kocsikra, teljeskörűen. Nyilván nem a vásárlástól, hanem a gyártástól számítják az öt évet, vagyis egy kétéves Audira még további három év garancia jár, ha ez alatt kizárólag márkaszervizbe viszik. Ezek a Gebrauchtwagen Plus által kínált Audik egyébként jellemzően szolgálati autóként funkcionáltak, amíg be nem kerültek a programba.

Fontos tudni, hogy a gyári használtautó-programokban is

csak akkor jár a garancia, ha magánszemély, bruttó áron vette a kocsit.

Amennyiben az adott autót jó magyar szokás szerint egy cég nevére, nettó áron vásárolják, akkor nincs jótállás, mert az csak a végfelhasználónak jár. A gyári használtprogramok az átvizsgált, ellenőrzött, minősített autókat külön felületeken hirdetik, könnyű megtalálni őket. Persze azzal is szembesülni fog a vevő, hogy ezeket a kocsikat igen drágán kínálják.

Amúgy minden kereskedésből, magánember által vett használt autóra jár garancia, nem csak a gyári programokból kikerültekre. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezt nagyon nehéz Magyarországról érvényesíteni.