Dőlnek a melegrekordok, jócskán harminc fok fölé emelkedett a nappali csúcshőmérséklet, de a héten akár a 40 fokos értékig is felkúszhat a hőmérő higanyszála. Az ilyen rekkenő hőségben
a járművezetők bágyadtabban, ugyanakkor türelmetlenebben viselkednek,
aminek élettani okai vannak: nagy melegben a szív gyorsabban ver, ennek következményeként fokozódik az izzadás és erősödik a stressz.
Már közepes meleg esetén (27-28 fok) is átlagosan 6 százalékkal nő a balesetek száma. Ha 32 fok van, akkor ez az emelkedés 13 százalékos,
37 fokban pedig már harmadával több baleset történik.
Mindez elsősorban azokra a járművekre igaz, amelyekben nincs klímaberendezés, vagy nem használják őket, de még a működő klímával rendelkező autóban sem olyan frissek az utasok, mint egy átlagos tavaszi napon.
Hőségben a hosszú, monoton vezetés is balesetveszélyes, mert csökken a vérnyomás, tompul a koncentráció, és elálmosodik az ember. A modern autók fáradtságjelző asszisztens rendszerei életet is menthetnek ilyenkor, de a sofőrnek magától is oda kell figyelnie a jelekre. Ha leragadnak a szemei, akkor álljon meg pihenni, felfrissülni, amire a legjobb hely az autópályán egy légkondicionált benzinkúti shop.
Mindig legyen az autóban elegendő folyadék, hogy pótolni tudjuk az izzadással elveszített vizet. Normál esetben a napi ajánlott folyadékmennyiség 2 liter, de extrém helyzetben
akár 5-6 liter folyadékot is veszíthet a szervezet,
amit nem mindig elég sima csapvízzel pótolni. Ekkora folyadékvesztésnél már az ásványi sók pótlására is figyelni kell, amire az izotóniás italok és az ásványvizek a megfelelőek.
A hűtött italok csökkentik a szervezet belső hőmérsékletét, a cukros üdítők pedig az éhségérzetet csillapítják, de a szomjúságot kevésbé. Egyre több autóban vannak hűtött kesztyűtartók, rekeszek, de nagyobb befogadóképessége miatt egy 10 ezer forintos, szivargyújtóra köthető elektromos hűtőtáska még jobb megoldást jelent, főleg hosszú úton. Bizonyos országokban meleg teát fogyasztanak a kánikulában, mert ez a bőr pórusainak kitágításával, a párologtatás erősítésével önhűtő reakciót vált ki a szervezetből.
A folyadékpótláson túl egyszerű trükkökkel is enyhíthetjük a hőség hatását. Pamutból vagy lenből készült világos színű, bő szabású ruhákat ajánlott viselni, a szellős öltözék kevésbé veszi át a meleget. Egy megnedvesített törülköző vagy nedves frissítőkendő hasznos útravaló lehet.
Sokakat bánt az erős napsugárzás, emiatt idegesebbek, a hunyorgás miatt figyelmetlenebbek lehetnek. Érdemes venni és egy jó minőségű, megfelelő UV-védelmet biztosító napszemüveget, kabrióban pedig ilyenkor kötelező a baseball sapka, de még jobb, ha erős napsütésben felhúzzuk a tetőt és bekapcsoljuk a klímát.
Az Eumet magyarázta el, hogy forró napsütéses napon miért funkcionál az autó egy kis üvegházként. Bár a kívülről jövő fény rövid hullámhosszú hullámai is melegítik az autót, de a jelentős melegedést főként az autón belül keletkező infravörös, hosszabb hullámhosszú hullámok okozzák. A napon hagyott, felforrósodott autóban a kormány, az üléskárpitok és a műszerfal infravörös hullámokkal próbálják leadni a bennük felgyülemlő hőenergiát. Ezeket a hosszabb hullámhosszú hullámokat azonban az autó ablakai visszaverik, így
a hőenergia megreked odabent,
amin az sem segít sokat, ha résnyire nyitva hagyjuk az ablakot.
100 dollárt kaptak volna, ha kibírnak 10 percet a forró kocsiban, de inkább kiszálltak
A mai autók egyre laposabb szögben beépített és egyre nagyobb első-hátsó szélvédőkkel készülnek, ami fokozza az utastér melegedését. Extrém hőségben, zavartalan napsütés esetén
akár percenként 1 fokot is emelkedhet a kabin levegőjének hőmérséklete,
vagyis egy 20 fokos, légkondicionált utastér egy óra parkolás után akár szauna hőmérsékletűre, 80 fokosra is felmelegedhet. Ezt pedig már nem éli túl az emberi szervezet hosszabb távon. Egy autó utastere gyorsan melegszik még akkor is, ha a külső hőmérséklet nem olyan magas: akár 50 fok is lehet egy autó belsejében úgy, hogy a kinti levegő hőmérséklete csak 21 fok.
Orvosi értelemben vett hőguta akkor következik be, mikor a szervezet már képtelen hűteni magát, és a belső hőmérséklete 37 fok fölé emelkedik. Ilyenkor a pulzus és a légzésszám megemelkedik, a vérnyomás csökken, a bőr pedig sápadttá válik. Akár halállal is végződhet, ha a szervek nem kapnak elég vért.
Kisgyermekekre fokozottan veszélyes a tartós meleg,
mert az ő szervezetük hőháztartása még kevésbé fejlett, ezért sokkal kevesebb időt bírnak ki extrém hőmérsékleten. Álló motorral, kikapcsolt klímával még árnyékban is emelkedhet annyit a hőmérséklet, hogy az megterheli a kicsik szervezetét, ilyenkor se hagyjuk magukra őket. Lehetőség szerint gyerekülésben se aludjanak úgy, hogy közvetlen napsugárzás éri őket.
A gyerekekhez hasonlóan az idősekre, a fogyatékosokra, a szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedőkre is veszélyesebb a hőség, mint az egészséges felnőttekre.
Mivel az állatok alig tudnak izzadni, ugyanolyan rosszul viselik a hőséget, mint a gyerekek. Előfordulhat, hogy valaki autóba zárt kutyát lát kánikulában, és szeretne segíteni rajta. Egyes állatvédő alapítványok jogi hátteret biztosítanak arra az esetre, ha nincs más lehetőség, mint az autó ablakának betörése a bezárt állat életének megmentése érdekében.
Nyáron, tűző napon az autók utastere nagyon gyorsan felmelegszik. Ilyenkor egy sportos fém váltógombot csak kesztyűben lehet megfogni, de minden autóra igaz, hogy a beltéri műanyagok még jobban felfűtik az utasteret, később viszont megfakulhatnak, megrepedhetnek az extrém hőterheléstől.
Jó minőségű fóliával, körülbelül 30-40 ezer forintból érdemes besötétíteni a B oszlop mögötti részt (még lopás ellen is véd), de az autó leparkolása után a szélvédő mögé is
érdemes ezüstszínű, napellenzővel rögzített hővisszaverő takarófóliát tenni,
mert akár 10-20 fokkal is csökkentheti az utastér hőmérsékletét.
Persze az a legjobb, ha árnyékos helyen parkolunk, még akkor is, ha ezért többet kell sétálnunk. Vegyük figyelembe a Nap mozgását, az autótól távol töltött időtől függően úgy válasszuk meg a parkolóhelyet, hogy akkor legyen árnyékban a kocsi, amikor visszaérkezünk.
Ha egy autó elviselhetetlenül felhevült, akkor elindulás előtt érdemes az utasteret járó motorral, maximális erősségűre kapcsolt klímával és nyitott ablakokkal, ajtókkal átszellőztetni, de a huzat csak menet közben igazán hatásos. Pár perc után azonban vissza kell venni a légkondicionáló erősségét: az utastéri levegő a kinti forróságnál
legfeljebb 8-10 fokkal legyen hűvösebb,
mert az emberi szervezet az ennél nagyobb hőmérséklet-különbségeket nehezen viseli el.
Belső keringetésre kapcsolva a légkondicionáló az utastér hűtött levegőjével dolgozik, ezért kisebb hűtésteljesítmény is elég. Ez üzemanyag-takarékosabb megoldás, de csak átmenetileg, esetleg füstölő autó mögött érdemes használni ezt a funkciót, mert még jobban kiszárítja a bőrt, és friss oxigén híján könnyebben fárad a sofőr.
Fontos, hogy ne irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg levegőt, mert ez megfázást, ízületi gyulladást okozhat. Ha pedig a hidegből kiszállunk a meleg levegőre, az azonnali szédülést, fáradtságérzetet okozhat. Állandóan nyitott ablakokkal sem érdemes vezetni, a huzat fülgyulladást vagy megfázást okozhat, miközben a zajterhelés fokozza a stresszt.
A klímaberendezések tisztítására is érdemes odafigyelni. A poros, városi környezetben a pollenszűrő cseréje akár 5000 kilométerenként is szükséges lehet, hiába ajánlanak a gyártók 8-10 ezres periódust. Ha a pollenszűrő eltömődik, nem képes átereszteni a szükséges levegőmennyiséget, ami csökkenti a klíma hatékonyságát, de a koszos szűrőben allergiát és légzőszervi megbetegedéseket okozó gombák és baktériumok is megtelepedhetnek.
Rekkenő hőségben ne töltsük teljesen tele a tankot, mert magas hőmérsékleten az üzemanyag térfogata megnő, ezért szivároghat, és fennáll a veszélye annak, hogy akár be is gyulladhat.
Egy 50 literes tank esetében egy liternyi helyet kell szabadon hagyni,
tankolásnál ennek megfelelően kevesebbet töltsön a kocsiba. A guminyomást is ellenőrizni kell, mert a melegtől megnő, ami alacsonyabb tapadáshoz, megnövekedett fékúthoz vezethet.