A rendszerváltásra azért volt szükség az Audi szerint, mert így a jövőben érkező elektromos és hibrid autóknak meg lesz a lehetősége arra, hogy
olyan nevet kapjanak, ami az erejükre utal.
Ezek a járművek a korábbi a lökettérfogat-alapú névadási szisztémába nem illettek volna bele, hiszen például a villanyautónál értelmezhetetlen a hengerűrtartalom, de a konnektoros hibidek is jóval erősebbek, mint amire a lökettérfogat alapján következtetne az ember.
Magában az új rendszerben van logika, de aki nem ismeri az alábbi magyarázatot, annak fogalma sem lesz, hogy épp milyen motoros Audit lát.
- 30-as jelzést kapnak a 81 és 96 kW (110-130 LE) közötti teljesítményű autók
- 35-ös jelzést kapnak a 110 és 120kW (150-163 LE) közötti teljesítményű autók
- 40-es jelzést kapnak 125 és 150kW (170-204 LE) közötti teljesítményű autók
- 45-ös jelzést kapnak 169 és 185kW (230 -251 LE) közötti teljesítményű autók
- 50-es jelzést kapnak 210 és 230kW (285-313 LE) közötti teljesítményű autók
- 60-as jelzést kapnak 320 és 340kW (435-462 LE) közötti teljesítményű autók
- 70-es jelzést kapnak 400kW (544 LE) feletti teljesítményű autók
Egy Audi A3 1.6 TDI-t tehát a jövőben Audi A3 30 TDI-nek fognak hívni. A benzines változatok esetében marad a TFSI, a dízeleknél a TDI, a gázosaknál a g-tron, az elektromos és hibrid autóknál pedig az e-tron utótag.
Az első modell, amit már e rendszer szerint kapja a neveit, az új A8 lesz. A háromliteres TDI-t 3.0 TDI helyett 50 TDI-nek, a háromliteres, turbós benzinest 3.0 TFSI helyett 55 TFSI-nek fogják hívni.
A különleges S, RS modellek és az R8 szupersportautó megtartja a régi neveit.