A Hyundai-Kia konszern az elmúlt évek során komoly offenzívát folytat, sorban jönnek az új generációk, modellek, természetesen időben ráugrottak a SUV-témára, és már komoly tényezők a hibrid és más alternatív meghajtású autók területén is.
Ezekkel persze a vásárlóközönség jelentős részét lefedik (bizonyos piacokon a Genesis-almárkával még a luxuskategóriában is jelen vannak), de mint tudjuk, a magyar piac árérzékeny, és hiába a kiváló az ár-érték arány, a 6-8-10 milliós összegek a legtöbbek számára megfizethetetlenek.
Olcsó autót is lehet kapni itthon, ám nem mindenki hajlandó egy Daciába vagy épp Ladába beülni, hiába a vonzó ár.
Ezeken túllépve nem sok választási lehetőség marad,
de a Kia most olyan területre merészkedik az új Rióval, amely főleg a Suzukié volt eddig, konkrétan a Swift segítségével.
Az átvételekor kifejezetten örültem, hogy gyakorlatilag alapmodellt kaptam, hiszen köztudott, hogy a tesztautók jelentős többsége extrákkal kitömött, erős motorral ellátott kivitel. Ezúttal azonban pont olyan változatot próbálhattam ki, amelynek reális esélye van a vevők megnyerésében.
A Rio korábban sem tartozott a feltűnő, hivalkodó külsejű modellek közé, az új generáció szintén konzervatív, már-már németesen kimért formát vonultat fel. Ez nem jelenti azt, hogy csúnya lenne, viszont nem is fognak utánunk fordulni az utcán.
Azért a Kiára jellemző részletek nem hiányoznak itt sem, mint a „tigrishűtőrács” (ami egyébként zárt, levegő csak alul juthat be), a fényszórók formája és a ködlámpa körüli rész kialakítása. Oldal- és hátulnézetben sem találunk érdekes megoldásokat rajta, látszik, hogy a funkció előrébb volt a formánál.
Méretek tekintetében sem lóg ki a sorból, kevéssel 4 méter feletti hossza megfelel a mostani kisautó trendeknek.
Ugyanakkor 1100 kiló feletti önsúlya meglepően sok,
ennél a valamivel rövidebb új Swift közel 300 kilóval könnyebb. Ám a Rio akkor mutatja meg igazi értékeit, ha felfedezzük az utasteret.
Kivételesen érdemes rögtön a csomagtérre kezdeni az ismerkedést, hiszen a 325 literes érték alig kisebb néhány kompakt modellnél, és még egy vészpótkerék is elfért a padló alatt, cserébe az osztottan dönthető támla lehajtásakor nem lesz sík a felület.
Egy légtérrel előrébb sem lesz sok panaszunk, a Rióban kellemesen el lehet férni. Jómagam nem vagyok különösen nagy termetű, saját magam mögött jókora hely volt, kisautóátlag feletti, az ülések elöl és hátul is kellemesek.
A vezetőét kellően mélyre lehet süllyeszteni,
az állítható kormánnyal gyorsan magunkra szabhatjuk a pozíciót.
A műszerfal ugyanazt az iskolát követi, mint a külső, azaz egyszerű, de gusztusos látványban van részünk. A sok fekete felületet ellensúlyozza a keresztben futó ezüstös elem. Minden műanyag és burkolat kemény (az ajtókon sincs kárpit), ami ezen az árszinten nem meglepő, de egyáltalán nem bántó az összhatás, és az összeszerelésre egy szavunk sem lehet - nyöszörgés vagy egyéb zaj még rossz úton sincs.
Számomra csak egy zavaró dolog rontotta az összképet. A szinte sportosnak mondható kormány hiába vastag, a tapintása nagyon rideg és ugyanez igaz a sebességváltó gombjára is, ez utóbbi melegben ragadós is. Érdemes tehát bőrborítást kérni mindkettőre.
Ha már elhelyezkedtünk, gyorsan átlátható minden, érintőképernyő nélkül is kevés gombbal találkozunk, logikusan elrendezve. A kormányról vezérelhetjük a zenét és az analóg műszerek közé beépített multifunkciós kijelzőt.
Külön kiemelném a bajuszkapcsolókat,
amelyek nem csupán formailag egyeznek meg az egy kategóriával feljebb lévő Hyundai i30-éval, hanem ugyanolyan finoman is működnek.
Középen egy Bluetooth-kihangosítóval kombinált rádiót találunk, melyhez USB- és AUX-csatlakozást is kapunk. Bár a menüje nem tud magyarul, a beállítások elvégzése csak néhány percet vesz igénybe, a kihangosító összehangolása is elsőre sikerült, onnantól tette a dolgát.
Nemcsak az utasoknak és a csomagoknak jut elég hely, hanem a kisebb kacatoknak is. Az ajtózsebek ugyan elég kicsik, de van palacktartó bennük (utóbbi a hátsó ajtókban is), van tároló a kézifék mögött, de a leghasznosabb kétségtelenül a középkonzol alján lévő rész, pont tökéletes a mobiltelefonhoz, főleg mert itt van az USB és a 12 voltos aljzat is.
Arról már esett szó, hogy nem spóroltak a műanyaggal, viszont a kidolgozásra odafigyeltek, minden illesztés, varrás rendben van, elvégre
a fapadosság és az igénytelenség nem kötelező hozadékai egymásnak.
Apropó, tartósság: a Rio azon kevés új autók egyike, ahol még nem uralkodott el teljesen a turbóőrület.
Választható feltöltött motor is hozzá, az egyliteres T-GDI 120 lóereje csábítóan hangzik, az ára már kevésbé. Ezen kívül két szívó benzines kerülhet az orrába, ebből mi a kisebbiket kaptuk. 1.25 literes lökettérfogata négy hengeren osztozik, a gázpedállal pedig 84 lóerő és 122 Nm felett uralkodhatunk.
Mindez nem hangzik soknak, főleg az önsúly ismeretében, ám a valóságban kellemesen csalódik az ember. A motor csendesen dolgozik, kihúzatva pedig nyoma sincs a háromhengeresek Wartburg-orgánumának, hiszen sornégyes. Euro 6-os létére maradt még benne élet, nem kell szétforgatni a normális haladáshoz, alacsony fordulaton is reagál a gázadásra.
Mindehhez jó partner a váltó, ami precízen terelgethető az öt fokozat között. Talán a tesztautó sajátossága, de a hátramenet problémásabb volt, összességében mégis a finom kuplunggal együtt gyorsan összeszokik az ember az autóval.
Futóműve főleg kényelemre van hangolva,
így a rosszabb pesti utakkal is megbirkózik. Kanyarban már nem ennyire magabiztos, viszonylag gyorsan elkezdi az orrát letolni az ívről, viszont ez az autó nem is a szerpentinek ördögének készült.
Nem csupán finomsága és kellemes karaktere miatt kedvelhető az alapmotor, hanem fogyasztása sincs az egekben. A teljes tesztátlag 5,7 literre jött ki, a nyár végi masszív kánikulában szinte folyamatosan klímázással, vegyes használatban ez egy korrekt érték (kevesebb, mint egy literrel több csak a gyári adatnál, ami manapság ritka).
Mindezek után térjünk rá az árakra, hiszen sokaknál itt dől el minden. A Rio LX nevű alapmodellje akciósan 3,2 millió forintért kapható, ebben a 6 légzsák és a szokásos hárombetűs elektronikákon felül osztott hátsó üléseket, automata fényszórókat, négy irányban állítható kormányt, távirányítós központi zárat, 15 colos acél felniket dísztárcsával és a rádiót (kihangosító nélkül) kapjuk.
Nincs viszont többek között klíma, ezért érdemes inkább a tesztautó LX Exclusive kivitelét választani. Itt 300 ezer forint felár ellenében már jár ködlámpa, manuális klíma, elektromos első ablak és tükör, bluetooth-os rádió, fényezett kilincs. Autonóm vészfékező rendszer vagy sávtartó már az alapmodellhez is kérhető, persze erősebb motorral és extrákkal teletömve az autó ára az ötmilliót is elérheti. Már akinek.
Az új Kia Rio ugyanis épp azt mutatja meg, hogy az olcsó autónak nem kell feltétlen rossznak is lennie. Akciósan 3,5 millió forintért tágas utas- és csomagteret, megbízható és takarékos szívómotort, illetve megfelelő felszereltséget kínál. Teszi mindezt feltűnéstől mentesen, korrekt minőségben, kiugróan bántó részletek nélkül.
Ez a kombináció pedig a hazai piacon nyerő lehet,
főleg mert az új Swift árban is feljebb lépett elődjéhez képest (3,88 millió, bár nyilván itt is lehetnek engedmények), így már nehezebb helyzetben van az olyan konkurensekkel szemben, mint a Rio.
Persze több egyéniséget, sportosságot vagy szolgáltatást kínál jó néhány konkurense, de a kasszánál lehetnek meglepetések: az új Fiestából listaáron az alapváltozatot is négymillió fölött mérik. Érzelmek helyett így főleg a racionalitársa hat a Kia, és ezt támasztja alá másik aduja, a hétéves (de csak 150 ezer kilométerig szóló) garancia.
Műszaki adatok - Kia Rio 1.25 MPI
Motor, erőátvitel, fékek:
Hengerűrtartalom: 1248 cm3. Hengerek/szelepek száma: 4/16. Furat: 71 mm Löket: 78,8 mm. Teljesítmény: 62 kW (84 LE)/6000. Nyomaték: 122 Nm/4000. Sebességváltó: ötfokozatú kézi. Fékrendszer elöl/hátul: hűtött tárcsa/dob.
Méretek, tömegek:
Hosszúság/szélesség/magasság: 4065/1725/1450 mm. Tengelytáv: 2580 mm. Nyomtáv elöl/hátul: 1518 mm/1524 mm. Tömeg: 1010-1198 kg. Csomagtartó térfogata: 325 l. Üzemanyagtartály térfogata: 45 l.
Menetteljesítmények, fogyasztás:
Gyorsulás (0-100 km/óra): 12,9 mp. Végsebesség: 170 km/óra. Gyári átlagfogyasztás: 4,8 liter/100 km. Tesztfogyasztás: 5,74 liter/100 km.