Nehéz fogást találni az új Skodákon, nem véletlenül remekelnek az összehasonlító teszteken, a Karoq pedig kötekedésre esélyt sem ad. Jó, rendben, az árát ne firtassuk. A mai Skodák nem olcsók, ez pedig egyenesen drága (10-12 millió forintra felextrázott autókat vezettünk), de ha számításba vesszük, hogy mi mindent ad, az ár-érték aránya kiváló. Tágas, van benne élet, valamint spiritusz, okos megoldások tömkelege és a variálhatóság csúcsát jelképező hátsó ülésrendszer.
VarioFlexnek hívja ezt a Skoda, mindhárom ülés külön mozgatható (hosszirányban 15 centit, a háttámlái 13 fokban dönthetők), mind összehajtható és kiemelhető 127 ezer forint felár ellenében.
Átalakíthatjuk a kocsit négyüléses verzióvá,
így a hátul ülők is az elsőkével megegyező kényelemben utazhatnak, miközben a csomagoknak is rengeteg hely marad (a két szélső ülés 8 centivel beljebb tolható, mint a karakuri Mazda 5-ben). Kár, hogy lehajtott ülésekkel nem lesz sík a csomagtérpadló.
Honnan ez a furcsa név?
Mivel a skodások nem látták eredetiben a Vukot, az öreg Karak helyett valami más eredete lehet: ezúttal az alaszkai alutiiq indián törzs nyelvéből kölcsönöztek egy szót. Ott messze északon Kaa'raq-nak hívják az eszkimók az autót. De hogy legyen benne valami hazai is, a Ruq szót is felhasználták, jelentése nyílvessző. És mi van a Skoda logóban? Nyílvessző.Az első találkozás gyomrossal ért fel. A palermói reptér napsütötte parkolójában a tesztautók között volt szürke, kék, piros, zöld, barna és volt valami azonosíthatatlan árnyalat, ami leginkább a vacsorához felszolgált vitello tonnato (borjúcomb tonhalmártással) elnevezésű, piemonti ételhez hasonlított.
Bármit megadtam volna egy piros tesztautóért,
de a cseh szervezők szigorúan beosztották az újságírókat, így első körben azt kellett vinni, amit adtak. Persze hogy egy seszínű példányt kaptunk.
Motorja hengerkikapcsolós (ACT), 1,5 literes TSI, 150 lóerővel, amely ha a fedélzeti elektronika úgy ítéli meg, hogy nincs szükség mind a négy henger működésére, kettőt észrevétlenül lekapcsol. A gyáriak tájékoztatása szerint ezzel fél liter üzemanyagot lehet megspórolni 100 kilométerenként. Amúgy a hengerlekapcsolás 1250-4000 percenkénti fordulattartományban, 25 és 100 Nm nyomatéktartományban és maximum 130 kilométer/óráig aktív.
Ez az egyik legmodernebb motor a VW-konszern kínálatában,
de ez sem feledtette a bánatunkat. A napra lehetett nézni, de a kocsinkra nem. Szerencsére találtunk egy helyszínt Cinisiben, ahol a tenger kékje, a fű zöldje és az erőd sárgája lehelt egy kis életet a képekbe és az autó színébe. Steel grey - ez a fantázianeve a fényezésnek, amelyre sokkal inkább illik a hokiöltöző-padlófuga bézs, az ázottkapcarongy-sárga, vagy az egy hétig napon felejtett tejeskávé barna.
Hagyjuk a külsőségeket, az autó amúgy nem egy Claudia Cardinale, de nem is Alain Delon, csupán a ma oly divatos szabadidőautó-forma egyen képviselője, amelyet jeepesre növelt kerékjárati ívek, furcsa hátsó lámpák és határozott, de jellegtelen orrész jellemez. Érezték a Skodánál, hogy ha még szép is lenne a kocsi, végleg elmérgesedne a viszony az anyacéggel.
Elcsúfítottuk az Octaviát, a Kodiaq is egy nagy maci,
most pedig ne a mi kompakt SUV-unk legyen a legszebb" - hangozhatott el a titkos mlada-boleslavi gyűléseken. Látni szerettem volna a német VW-marketingesek arcát, amikor egy sörgőzös, békülős, még egy utolsó whiskys éjszaka után, csak úgy kényszerből, legyünk túl rajta hozzáállással beültek a Karoqba. Egyből kiszúrták a nyikorgó ajtózsanérokat és a reccsenő könyöktámaszt.
Aztán amikor körülnéztek, egyre csak halványodott arcukon a mosoly, majd düh és irigység keveréke vegyült az ábrázatukra. Milyen németes a rend - mondhatta az egyik. Milyen kellemes a hangulat - tette hozzá valószínűleg a másik. Sokáig gondolkodtak, hogy mit írjanak a munkalapra, de nem jutottak a megfelelő szavakhoz. Az első ötven kilométer után hátradobták a füzetet, a menetdinamikai kapcsolót sportba nyomták és élvezték a túrát.
"Jó ez a kocsi, jó ez a motor. Próbáljuk ki dízelben, hátha az rosszabb lesz" - gondolták képzeletbeli VW-revizoraink az utolsó szalmaszálba kapaszkodva. Pechükre kétliteres 150 lovas dízelt kaptak tesztre, szintén kézi váltóval, de ezúttal 4x4-es hajtással.
Hú, ez még jobb, ki vesz ezek után drágább Tiguant?
Mi, magyar újságírók legalábbis erre a következtetetésre jutottunk, ez még a cseheknél sokáig tabunak számító digitális műszerfalat is megkaphatja, legalábbis felárért.
Magasan ülünk, a székek jól tartanak, nem fárasztóak hosszabb szakaszokon sem. A 18 colos kerekek ellenére kényelmes a csillapítás,
a rugók szépen kisimítják a kátyúkat, jók a kormány visszajelzései,
élvezetes az autó tempós kanyarokban (kicsit azért bedől), a váltó precíz, a motor csendes és nem zabál. Hegyi utakon próbálgatva 6,9 literes átlagfogyasztást mértünk a fronthajtású benzinessel, egy literrel kevesebbet a 4x4-es dízellel.
Persze nem csak 150 lóerős változatokban kapható: a Karoqhoz négy új motor dukál, a leggyengébb háromhengeres TSI 115 lovas, ugyanennyit tud az 1,6 literes TDI, a legerősebb kétliteres dízel pedig 190 lóerős. Utóbbit csakis 4x4-es hajtással és hétfokozatú DSG-vel árulják majd jövő évtől, a többiek már november-decemberben megérkeznek a hazai kereskedésekbe. Kis ízelítő az alapárakból:
A tömege fronthajtással 1,4 tonna, és természetesen az ezres, turbós alapmodell a legkönnyebb, ez 1340 kilót nyom. Ez sem mozgó útakadály, hisz' 200 newtonméteres csúcsnyomatékát már kétezres fordulatnál átadja, 10,6 másodperces a gyorsulása és 187 kilométer/h a végsebessége. Amúgy hetes DSG-váltó minden változathoz elérhető, ez ökofokozatban vitorlázásra is képes, vagyis szétkapcsol.
Lehet, hogy későn ébredt a Skoda és lekéste az SUV-őrület nyitányát, de minden létező okossággal kárpótol, legyen szó LED-fényszóróról, hálózatba kapcsolásról, lejtmenetvezérlőről (4x4-modellek), vezetői profilokat tároló indítókulcsról, elektromosan kihajtható vonóhorogról, adaptív tempomatról, fedélzeti wifiről vagy parasztvakító gesztusvezérlésről. Utóbbi a Golfból ismerős,
legyezéssel tudunk például rádióadót vagy zeneszámot választani;
a kapacitív érintőképernyő nagyszerűen dolgozik, de fizikai hangerőgomb csak a kormányon található.
A vezetői segédrendszerek gazdag arzenáljához ráfutásos, gyalogost is felismerő automatikus ütközésgátló áll rendelkezésre. A holttérfigyelő és hátsó keresztirányú-forgalomasszisztens a jármű melletti és mögötti területen tartózkodókra figyelmezteti a vezetőt, míg a sávtartó asszisztens szokás szerint a figyelmetlen sofőr kocsiját tereli vissza a helyes irányba.
Szintén fontos biztonsági kellék a vezetőt pihenésre figyelmeztető fáradtságérzékelő rendszer, valamint a kameraalapú táblafelismerő rendszer, amely a sebességkorlátozó és az előzést tiltó közlekedési jelzésekre hívja fel a vezető figyelmét - jobb, mintha egy rendőr tenné ugyanezt. Rendelhető torlódásasszisztens és parkolássegítő is, ezek itt is már az önvezető autók korszakából adnak ízelítőt.
Lássuk a métereket! A Karoq jócskán túlnőtt elődjénél, 5 centivel szélesebb és 16 centivel hosszabb a Yetinél. És a többi rokon? Nos, 11 centivel rövidebb a Volkswagen Tiguannál, és jelentős 32-vel kurtább a Kodiaqnál. Ugyanakkor
leheletnyivel nagyobb csak, mint testvére, a Seat Ateca,
amellyel közös gyártósoron készül Kvasinyben. Mint látják, nem könnyű követni a konszern SUV-legóját (pedig még szóba sem került az Audi), de az a lényeg, hogy nagyvonalú a Karoq helykínálata.
A csomagtér befogadóképessége nagy vagy öt üléssel 521 literes, míg előredöntött üléssorral 1630 literre nő. A cikkünk elején említett, ügyes VarioFlex hátsó üléssorral a raktér mérete 479-588 liter között variálható, kiemelt ülésekkel pedig 1810 liter a legnagyobb térfogata. Ez bizony 70 literrel múlja felül az Octavia Combi híresen óriási bendőjét, ráadásul akár láblendítéssel is nyitható az ötödik ajtó. Nem kell jósnak lenni, hogy kijelentsük: egyre nehezebb idők várnak a hagyományos kombikra.