Bohém rapszódia - Citroen C3 Aircross teszt

dav

Már nem számít, hogy Dacia vagy épp Bentley, amelyik gyártó kínálatában nincs legalább egy SUV, az lemarad a tomboló trendről. A hatalmas kínálat közepette viszont nehéz kitűnni a tömegből. A Citroen megoldotta, a C3 Aircross bátran mer különbözni a többiektől.

A francia autógyártók az elmúlt években komoly változásokon mentek át: a Renault sem unatkozott, de a PSA-csoport is alaposan belehúzott minden téren. A Peugeot már a 308-assal megmutatta, hogy a kicsit konzervatívabb, már-már prémium irányba mozdulnak el a márkával, majd a SUV-vonalon nagyot dobbantottak az Év Autója díjat elnyerő és azóta is nagyon népszerű 3008-assal és nagytesójával, az 5008-assal.

És akkor még csak most érkezik majd az új 508-as, amelyet már vezethettünk és nagyon izgalmas autónak ígérkezik. Eközben a Citroennél sem aludtak a mérnökök,

a konszernen belül egészen más irányba pozícionálták őket.

Visszatértek a gyökerekhez, újra igazi franciás dizájn- és műszaki megoldások jelentek meg az autóikon és bár ez kockázatos lépés, az eladási számok azt mutatják, jó döntés volt.

Egyre többen vesznek kisautó helyett apró SUV-ot, és máris itt az egyik fontos érv: alaphelyzetbe is 420-510 literes csomagtér Forrás: Ruschel Zoltán

Pont jól jött ez akkor is, amikor ők is felugrottak a SUV-vonatra, ráadásul az igen zsúfolt és széles tömegeknek szóló, legkisebb méretkategóriában. A C3 Aircross már akkor megfogja az embert, mielőtt még beleülnénk. A külső részemről zseniális lett, még úgy is, hogy az jelentős részben a sima C3-ason alapul.

Összesen 85-féle külső konfiguráció állítható össze, ami bőven elegendő ahhoz, hogy a szomszéd utcában ne álljon még egy ugyanolyan kivitel Forrás: Ruschel Zoltán

Szürke tucatáru helyett színes egyéniség

A tömzsi, magas orr, a több szintre szétosztott lámpák, a pufók, gömbölyded vonalak összetéveszthetetlenné teszik az autót. Ám a franciák nem elégedtek meg ennyivel, rákontráztak még számos aprósággal. Rögtön itt vannak a színek, a tesztautó "homokmetál" árnyalata kiválóan passzol rá, jó kontrasztot alkotnak a fényezetlen műanyag burkolatokkal is.

A kétszínű fényezés itt már mondhatni snassz, így a Citroen inkább megduplázta ezt: az alapfényezéshez kérhetünk eltérő színű tetőt, de

extraként rendelhető egy úgynevezett külső színcsomag is, ráadásul szinte fillérekért.

Itt ez narancsszínű, dizájnban sem utolsó tetősíneket, tükröket, fényszórókeretet és felniközép-keretet jelent, valamint a leghátsó oldalablak színes csíkozását.

A fényszóró házában ezüst kerettel megspékelt részt kapott a kanyarfény, ami egyben ködlámpaként is szolgál Forrás: Ruschel Zoltán

Utóbbit úgy oldották meg, hogy nem üvegből, hanem polikarbonátból készül, és anyagában színezik bele a csíkokat, ami sokkal tartósabb a sima festésnél vagy a matricánál. És még a legmagasabb felszereltségnél ott van az első-hátsó lökhárítók ezüst betétje is, szóval a tesztautó egy valóságos színorgia volt, főleg a hazai utakon többségben lévő fekete, szürke és fehér autók között.

Ezt a formát senki sem hagyja szó nélkül

A két részre osztott lámpák közül legfelül a menetfény és az index csíkja fogja keretbe a márkajelzést magába foglaló krómcsíkot, egy szinttel lejjebb lakik csak a tényleges fényszóró. Még a hűtőrácsnál sem bírtak magukkal a formatervezők, és akkor érdemes megnézni a szupermenő felniket, amik távolabbról szögletesnek tűnnek, még a középrész is négyzetes.

Még hogy kétszínű! Már háromnál járunk, karakteres a narancssárga tetősín, tükörház és ablakdekor Forrás: Ruschel Zoltán

Oldalt már kevesebb inger éri a szemünket, a híres-hírhedt Airbump oldalvédőt szándékosan, a vásárlói visszajelzések alapján hagyták el. Hátul is kicsit szolidabb az összkép, eljátszottak kicsit a lámpákkal, illetve a műanyag borítás és az abban lévő ezüstbetét formáival. Ezzel együtt az Aircross olyan feltűnő az utcán, mint ha egy ufóval közlekednénk.

Vegyük mindehhez hozzá, hogy egy

egészen apró autóról van szó, hiszen csupán 4,15 méter hosszú,

tehát nem lóg ki a legfontosabb vetélytársak (Vitara, Kona, Arona) közül. Beleülve azonban újabb és újabb meglepetések érnek bennünket. Először is, egészen korrekt helykínálattal bír, elöl-hátul egész normálisan el lehet férni, a fej- és lábtér is elegendő kb. 1,85 méteres magasságig.

Már az ős-Twingóban is szerettük, itt is remekül működik az osztott és síneken tologatható hátsó pad Forrás: Ruschel Zoltán

Kend azért jobb a deákné vásznánál

Tesztautónkban a praktikumot tologatható és állítható dőlésű hátsó üléssel spékelték meg, de mielőtt azt hinnénk, hogy szerencsére nem azért, mert farzsebnyi lenne a csomagtér.

Még a leghátsó állásban is 410 liter áll rendelkezésre,

ez tisztességes érték és a tökéletesen sík falakkal határolt térben egy kivehető álpadlóval is játszhatunk.

Felső állásban sík felületet kapunk a ledöntött ülésekkel, és mivel az utasülés támlája is előrebuktatható, így egészen hosszú tárgyakat is betehetünk. Ha pedig kell a hátsó ülés is, akkor teljesen előretolva 520 literre növelhetjük a csomagteret. No de térjünk csak vissza az utastérbe, mert ott is hamisítatlan francia hangulat fogad.

Magas felszereltségnél látványos a beltér, de bosszantó, hogy a fűtést-szellőzést csak érintőképernyőről lehet vezérelni Forrás: Ruschel Zoltán

Rögtön kezdjük az ülésekkel, amik igazából nem is ülések, sokkal inkább a fotelek és kanapék világát idézik. Kellemesen puha tömésükkel szolid oldaltartásukkal nem kanyarvadászatra készültek, viszont legalább egyedi. A külsőhöz hasonlóan többféle színből összerakott felület részenként más-más szövetanyagból készült, a bézs felület mintha csak egy békebeli rekamiéról érkezett volna, tapintásra is pont olyan.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!