Megnéztük a világon egyedülálló zalai tesztpályát, ahol 250-nel is lehet száguldani

Zalaegerszeg, 2019. május 20. Tesztautó a ZalaZone Zalaegerszegi Járműipari Tesztpályán az első ütem átadásának napján, 2019. május 20-án. MTI/Szigetváry Zsolt

A hétfőn megnyitott ZalaZONE azért különleges, mert a járművek dinamikai képességei mellett az önvezető technológiák tesztelésére is alkalmas, többek között 5G-s internet, okosváros és szélsebes oválpálya is lesz benne. Sőt, a környékbeli M76-ost pedig olyan okosútnak építik, amelyen akár szintén 250 km/órával is lehet majd tesztelni a robotautókat - persze csak akkor, amikor lezárják a forgalom elől.

A járműiparban az önvezető technológia és az elektromos hajtások térnyerése a fejlesztőket komoly kihívások elé állítja, ugyanis az ilyen rendszereket nem elég a tervezőasztalon megalkotni, azokat

fel kell készíteni az életben előforduló váratlan eseményekre is, hogy százszázalékos biztonsággal működjenek.

Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő, autonóm járművek tesztelésre alkalmas, városi úthálózatot is szimuláló infrastruktúra megléte, de ilyen okosváros (smart city) tesztparkok eddig a világon mindössze három helyen, Svédországban, az Egyesült Államokban és Dél-Koreában létesültek, vagyis még a világ egyik legnagyobb autógyártó hatalmának,

Németországnak sincs hasonlója.

Egy BMW X3 prototípus már ott volt kormánymű-tesztelés céljából Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A dinamikai tesztelési lehetőségek is korlátozottak, mert bár a Bosch németországi, boxbergi tesztközpontja a világ élvonalában van, akárcsak a szintén német ATP, vagy az angol MIRA és a spanyol IDIADA, de ezek a pályák a magas áraik ellenére (kb. 200 euró/jármű/óra)

általában egész évben tele vannak, másrészt régi koncepciók szerint épültek,

nincsenek rajtuk okosváros modulok, vagy csak most kezdik a tervezésüket. Egyes nagy autógyártóknak ugyan vannak saját tesztpályái, de azok más cégek számára nem elérhetőek, és jellemzően nem olyan nagyok és sokoldalúak, mint a független tesztközpontok.

Z betűt mintáz a 2000 négyzetméteres fogadóépület, amely konferenciaközpontként is szolgál majd Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ezeket a szempontokat mérlegelve egyre világosabbá vált a 2000-es évek közepén a Magyarországon működő autóipari cégeket tömörítő munkacsoport számára, hogy

stratégiai előnyökkel járna

hazánk számára egy nívós tesztcentrum létrehozása. Már csak azért is, mert az itthon dolgozó, közel 10 ezer autóipari fejlesztőmérnök a munkaidejének jó részét kénytelen azzal tölteni, hogy az európai vagy távolabbi tesztközpontokba utazzon.

Időben kapcsoltak, és bővítették a terveket

Dr. Hamar Zoltán, a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya műszaki igazgatója a hétfői megnyitón elárulta, hogy az autóipari munkacsoportban 10 éve még csak dinamikai fókuszú pályában gondolkodtak, de aztán 2010 után már egyre nyilvánvalóbbá vált számukra, hogy az önvezető technológia térnyerésére is reagálniuk kell.

Dr. Hamar Zoltán, a ZalaZONE műszaki igazgatója. Nála többet senki sem tud a beruházás technikai részleteiről Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ekkor a komplex autonóm funkciók tesztelésére alkalmas

okosváros modullal bővítették

az addigra már körvonalazódó, a legszigorúbb iparági sztenderdek szerint megalkotott terveket. Ebben a nehézséget az jelentette, hogy smart city tesztpályára nem igazán voltak korábbi iparági minták vagy előírások, amikre támaszkodni lehetett volna, a munkacsoportot alkotó neves vállalatok lényegében a saját ötleteiket vetették papírra.

Végül 2014-re sikerült a munkacsoportnak meggyőznie a magyar kormányt a 45 milliárd forintos beruházás szükségességéről, az érvelésben a meglévő és jövőbeli gyárak tesztelési igényei és az ország versenyképességének javulása mellett arra a tényre is rávilágítottak, hogy

egy gyártókapacitás elköltöztetése 1-2, míg egy fejlesztőközponté 10-15 évbe kerül.

Vagyis, ha az autógyártók összeszerelő üzemei mellett azok fejlesztőközpontjait is sikerül az országba csábítani, akkor hosszú időre biztosítani lehet a hazai autóipar jövőjét és a több mint 100 ezer munkavállaló megélhetését.

Teljes egészében állami finanszírozással,

2017-ben kezdődött az építkezés

a Zalaegerszegtől mindössze pár kilométerre lévő, 265 hektáros, nagyjából 2x1,5 km-es területen, ami az életben nagyobb, mint amire a számok alapján gondol az ember. Most adták át a beruházás 21 milliárd forintból megvalósult első ütemét, a befejezés jövő év végére várható.

Mi készült el eddig?

Eddig a 300 fős konferenciatermet magába foglaló fogadóépület, a fejlesztőcégek bázisaként szolgáló technikai épület, továbbá a dinamikai felület, a versenypályákra hasonlító kezelhetőségi pálya, valamint a fékek vizsgálatára alkalmas, nyolc különböző útfelületet imitáló pályaszakasz épült meg, illetve az okosváros első öthektáros területe is, ami a majdani teljes smart city 30 százalékát teszi ki.

A legmagasabb igényeknek is megfelelő, a nagy járműipari cégek igényei szerint kialakított létesítmény

a dinamikai fókuszú tesztek mellett tehát az önvezető technológiák vizsgálatára is alkalmas.

Utóbbin nem a jármű fizikai határainak megtapasztalása a cél, hanem az, hogy megtudják, a komplex, többszereplős közlekedési szituációkban hogyan reagál az önvezetést végző mesterséges intelligencia. Ehhez hálózatba kötött, mozgatható bábukkal, táblákkal, közlekedési lámpákkal felszerelt városmodulra van szükség, ahol a járművek egymással, a felhővel, és az infrastruktúrával 5G-s, villámgyors mobilinternet hálózaton keresztül tartják a kapcsolatot.

A házakat homlokzatok fogják imitálni, mint egy filmstúdióban,

köztük pedig lesznek alagutak, egyirányú, egy- és többsávos autóutak, parkolók, bicikliutak, körforgalmak, villamossínek, alacsony tapadású felületek, emellett esőztető szakasz és még egy parkolóház is. Vizsgálható lesz például, miként reagálnak a vezető nélküli járművek, ha egy alagútba érve eltűnik a hálózati jel, vagy egy felhőszakadásban 60-70 centiméteres mélységű vízátfolyásba kerül egy elektromos autó.

A cikk nem ért véget. Kattintson a második oldalra!