A Mercedes kínálatában már több mint 40 éve stabil pont a kompromisszummentes terepjáró, a kocka G-osztály, de
az első szabadidő-autó csak 1997-ben mutatkozott be.
Spielberg filmjében, a Jurassic Park második részében a riadt főszereplők terepmintás ML-ekkel menekültek az éhes raptorok elől. Aztán az ezredforduló után az amerikai piac egyre éhesebben várta a még nagyobb, akár hét üléssel is felszerelhető Mercedes SUV-ot, amire válaszul a stuttgartiak 2006-ban dobták piacra a hatalmas GL-osztályt.
Európában a két évvel később piacra került, kompakt méretű
GLK hozta meg az áttörést,
ettől kezdve a Mercedesnél is a SUV-ok lettek az eladási statisztikák éllovasai, és a nyereség elsődleges forrásai. Szó sincs róla, hogy már senki sem vásárolna C-, E- vagy épp S-osztályt, de a városi terepjárók nemcsak nagyobb számban fogytak ezeknél, de az egy autón lévő árrés is ezeken a magasabb.
A Mercedes az elmúlt 10 évben több mint 1,5 milliót adott el a GLK-ból és a 2016-ban érkezett utódából, a GLC-ből, így ebben az időszakban
ez volt a német gyártó legsikeresebb szabadidő-autója.
Nagyban hozzájárult a GLC sikereihez, hogy terepkupéként is kínálják, ami divatosabb, de drágább és kevésbé praktikus a normál karosszériaváltozathoz képest.
Három éve a GLC radikálisan új formavilággal váltotta le a GLK-t, a baltával faragott szögletesség átadta helyét egy lágyabb, íveltebb karosszériának. A mostani frissítésnél már alig változott valami, a legtöbb módosítás az orr-részen fedezhető fel.
Változott a hűtőmaszk, a lökhárító és a fényszóró is.
Továbbra is a hűtőrácson lakik a közel arasznyi átmérőjű csillag, az alapáron is LED-es (felárért rendelhető MultiBeam okoslámpa is) fényszórókban itt is megjelent a kétrészes menetfény.
Bár a változtatások önmagukban nem drasztikusak, mégis más az összhatás. Valahogy szikárabb, kevésbé tömzsi, de határozottabb megjelenésű lett,
pont annyi változott, hogy könnyen meg lehessen különböztetni a frissítés előttitől.
Hátul egyetlen változás történt, a lámpák belső rajzolata lett új, hogy éjszaka is könnyen felismerhessük a faceliftes kivitelt.
Hétüléses kivitel nincs, de a helykínálat a 4,66 méteres hossznak és a 2,87 méteres tengelytávnak köszönhetően nagyvonalú,
még a Coupéban sem olyan kevés a hátsó fejtér,
mint elsőre gondolnánk (kb. 1,85 méteres magasságig biztosan elég). Sőt, a csomagteret sem vették félvállról, van alsó tárolórekesz, hátulról, karral síkba ledönthető háttámlák, láblendítésre elektromosan nyitható csomagtérajtó, no meg 550 literes űrtartalom.
A külsőhöz hasonlóan kesztyűs kézzel nyúltak a beltérhez is. Szebb lett a kormány, már tele van sima és kapacitív érintős gombokkal, erről kezelhetjük akár a szélvédőre vetített HUD-ot vagy a középső kijelző menürendszerét is. Sőt, a digitális műszerfalat is, mert mostantól ez is elérhető az autóhoz, 12,3 colos méretben. Középre egy korábbinál nagyobb, 10,3 colos tablet került, amelyen
már a legfrissebb MBUX rendszer fut, akár gesztusvezérléssel is.
Megkapjuk vele az intelligens (de magyarul egyelőre nem értő) hangvezérlést is, amely tavaly az A-osztályban debütált.
Grafikai oldalról egy rossz szavunk sem lehet,
mindkét kijelző igényes és tűéles képpel kényezteti a sofőrt,
a rengeteg menüpont és opció miatt azonban eltart majd egy ideig, míg magabiztosan tudjuk kezelni. Ebben azért segítségünkre lesz a középkonzolra helyezett érintőpad, menet közben biztonságosabb a használata, mintha a képernyőt bökdösnénk. Persze vezetéskor a legjobb a hangvezérlős digitális személyi asszisztens, amellyel szinte minden beállítható, aminek nincs köze a vezetéshez, csak beszélni kell valamilyen idegen nyelvet.
A „Hé, Mercedes" megszólítással lehet a mesterséges intelligenciát felébreszteni álmából, és utána parancsokat adni neki, ami a tetőablak kinyitásától a navigációs cél betáplálásáig szinte bármi lehet. A rendszer
meg tudja különböztetni a sofőr és az utas parancsait,
így például azonnal tudja, melyik oldalon kell állítani a hőmérsékleten vagy bekapcsolni az ülésmasszírozást.
Természetesen a formai változtatások mögött műszaki újítások is megbújnak: mostantól minden motor megfelel az Euro 6d kibocsátási szabványnak, amit több módosítással értek el. A dízelek esetén többszintű katalizátor és részecskeszűrő, valamint az AdBlue adalék segít, a négyhengeres benzineseknél pedig megjelent a 48 voltos
lágy hibrid technológia,
amely EQ Boost néven fut.
A lényeg, hogy az indítómotor/generátor szükség esetén
13 lóerővel és 150 Nm-rel besegít a gyorsításokba,
fékezéskor áramot termel, valamint a start-stop rendszer működését is felügyeli. Utóbbinak nemcsak a városban venni hasznát, a belső égésű motor akár autópálya-tempónál is képes leállni rövid időre (vitorlázás).
Továbbra is benzin- és dízelmotorok adják a választék gerincét, de hamarosan érkezik a nálunk zöld rendszám viselésére jogosult plug-in hibrid változat. Még érdekesebb az F-Cell néven futó üzemanyagcellás kivitel, ami nálunk hidrogénkutak híján egyelőre nem lesz elérhető (viszont már vezettük, itt olvashat róla menetpróbát). Tisztán elektromos változta nem lesz, arra hasonló méretben idén nyártól már kapható egy szabadidő-autó, az EQC.
A hagyományos, belső égésű motoros GLC-k teljesítménye 163 lóerőtől (GLC 200d) 258 lóerőig (GLC 300) terjed,
a benzinesek és dízelek egytől-egyig kétliteres, négyhengeres, turbós egységek.
Ha valaki ezzel nem tud megbékélni, akkor az AMG verziók jelentik a megoldást: a 43-asban egy 390 lóerős háromliteres, biturbó V6-os, a 63-asban pedig a jól ismert négyliteres, biturbó V8-as dolgozik 476, míg az S kivitelben 510 lóerővel.
A cikk nem ér véget. Kattintson a második oldalra, ha kíváncsi, milyen vezetni egy 510 lóerős családi csapatszállítót!