Ki hinné, de közel 30 éve annak, hogy az Opel elindult Kelet-Európába gyártási helyszínt keresni, majd rátalált az akkor még a vasfüggöny árnyékában megbújó Szentgotthárdra, Magyarország legnyugatibb városára. 1992 márciusában pedig örökre beírta a nyugati végvárat a modern Magyarország történelemkönyvébe: legördült az első Astra F a gyártósorról. Óriási sláger lett a magyar piacon, talán néhányan a szlogenre is emlékeznek: „Igaz barátja, Opel Astra".
Idővel aztán a magyar-osztrák országhatár, ami addig falat jelentett két világ között, először kapu, majd út lett, s ma már meg sem kell állni rajta, ha valaki Ausztriában, valamint a szintén közeli Szlovéniában szeretne egyet szomszédolni, netán ingázva munkát vállalni. Az Opel szentgotthárdi gyára esetén is jól nyomon követhetők voltak az aktuális mikro- és makrogazdasági folyamatok, a helyi és a globális érdekek, szükségletek, illetve lehetőségek.
Korántsem volt mindig minden fenékig tejfel, de ez nem elsősorban a dolgozókon vagy a helyi szabályokon, hanem
az autósvilág kihívásaira Rüsselsheimben és Detroitban adott válaszokon múlt a mindenkori termékpaletta
és termelési mennyiség. A végváriak azonban vitézek módjára vették az akadályokat, akkor is, amikor hat év és közel 85 ezer autó (elsősorban Astra) után 1998-ban leállt a járműgyártás, és fő profilként a motorok összeszerelésére álltak át.
Legutóbb, 2013-tól a kis lökettérfogatú Flex-család erőforrásait ontotta Szentgotthárd hol nagyobb, hol mérsékeltebb lendülettel, attól függően, hogy az Opel (illetve a Chevrolet) hogyan teljesített világszerte az autóeladási háborúban. A rapszodikus eredmények következtében az üzemegység léte többször is megkérdőjeleződött, most azonban újra a stabilitás kora elé néz Szentgotthárd.
Köztudott, hogy időközben az Opel az amerikai General Motorstól a francia Peugeot-Citroënhez (PSA) került, amely nem sokkal az átvétel után,
2018-ban az Opel gyár és a miattuk odatelepült beszállítók számára is kedvező bejelentést tett.
A PureTech-motorcsalád gyártását két francia, és egy lengyelországi bázis mellett Szentgotthárdra is kiterjesztették a franciák; új életet adva ezzel a magyar járműipar történetében oly fontos komplexumnak.
Összesen 38 millió euróba, mai áron számolva mintegy 12,54 milliárd forintba került a szerelősor átépítése meglévő technológia alapján úgy, hogy az automatizáltsági szint viszonylag alacsony, 23%-os. Ennek megfelelően 77% az élőmunka aránya, s az ember a gyártás minden területén jelen van, és nem ritka, hogy saját fejlesztésű szoftverrel, szerszámmal vagy munkafolyamat-racionalizálással javít a gyártás minőségén, pontosabban a hatékonyságán.
Minőség terén ugyanis zéró a tolerancia, így csak a hatékonyságot lehet növelni, jóllehet
éppen mostanában érték el a 2022-re tervezett szintet.
A beszédes nevű, kisméretű, három alkalommal is (2015, 2017, 2018) az Év motorjának választott 1,2 literes, háromhengeres benzines PureTech-motorcsalád gyártásának hivatalos premierjét idén januárban ünnepelték a francia, a német, illetve természetesen a magyar politikai és szakmai vezetők.
Az ünnepségen kiderült, hogy tavaly nyár óta már elkészült 4000+3000 darab tesztmotor, amelyek vizsgálata után kapta meg Szentgotthárd a zöld jelzést a sorozatgyártásra. A teljes évi kapacitás 350 ezer lesz, amely heti 20 műszakos munkarendben napi 1300 darab 110-130 lóerős PureTech háromhengerest jelent. Eközben még a régi Flex-motorokkal sem állnak le, sőt egy 1,6 négyhengeres turbós benzines érkezése is napirenden van, ez utóbbi a plug-in hibridek részét képezi.
A PSA-csoport részéről Yann Vincent gyártásért felelős alelnök indította el a szerelőszalagot a francia nagykövet, Pascale Adriani, politikai vezetők, a média és a gyár dolgozóinak a jelenlétében. Ezt a turbómotort a Citroën és a Peugeot B, C és D szegmensű személyautói és SUV modelljei mellett az Opel azonos méretű típusai is egyre nagyobb számban használják – a konszernben
összesen harmincnál több autóba kerülhet a szentgotthárdi benzines.
Úgy tűnik, a globalizáció ezúttal nekünk kedvez, amelyhez további adalék, hogy a PSA járművenként 700 eurós megtakarítást célzott meg. Ennek egyik kulcsa Szentgotthárd lesz, a magyar üzem ugyanis (a lengyel Tychivel együtt) átveszi a kínai import szerepét, vagyis erősíti az európai gazdaságot. De abban is szerepük lesz az új motoroknak, hogy csökkentsék az emissziót, amit a szigorú szén-dioxid-kibocsátási kvóták és új fogyasztási normák miatt nagyon komolyan kell vennie a gyártóknak.
Ha tetszett a cikk, kövesse az Origo Autót a Facebookon!