Az Európai Unió által 2020-ra megszabott 95 g/km-es szén-dioxid kibocsátási határérték rákényszeríti az autógyártókat a zöld technológiák bevezetésére, mert minél kevésbé lépi át az adott gyártó flottaátlaga a 4,1 literes benzinfogyasztásnak megfelelő értéket, annál kevesebb bírságot kell a brüsszeli kasszába befizetni.
Természetesen a flottaátlag leszorítása a zéró kibocsátásúnak elkönyvelt (ráadásul egy évig kétszeres szorzóval számolt) elektromos autókkal a leghatékonyabb, bár
a gyártásuk energiaigényesebb,
és a használatuk is csak annyira környezetbarát, amennyire az őket hajtó áram előállítása.
De a konnektoros hibridek (PHEV) is jelentősen leszorítják az átlagot,
mivel a mérési módszer miatt ezek hivatalos átlagfogyasztása is csupán 1-2 literre jön ki (az első 100 kilométer nagyobb részét villanymotorral teszik meg). Külön előnye a konnektoros hibrideknek, hogy kisebb akkumulátorral, külső töltési lehetőség nélkül, öntöltő hibridként (HEV) jóval olcsóbban is eladható a bennük lévő technológia, például a Kia Niro esetében az árkülönbség 2,3 millió forint a kétféle hibrid között.
A negyedik, szén-dioxid flottaátlagot csökkentő megoldás a szinte
bármilyen belső égésű motorhoz kapcsolható lágy hibrid technológia,
amely ugyan nem képes tisztán árammal hajtani (ezért csak 5-10 százalékos fogyasztáscsökkenést eredményez), de jóval kevesebbe is kerül, mint egy nagy akkus villanyautó vagy rendes hibrid.
Egyre népszerűbbek a villanyosított Kiák
Nem csak a szén-dioxid flottaátlag csökkenése miatt zöldül ki manapság a legtöbb márka, hanem azért is, mert környezetbarát szemlélet terjedése, a szaporodó állami támogatások és kedvezmények miatt egyre népszerűbbek a vásárlók körében a részben vagy teljesen elektromos kocsik (bár állítólag az ingyenes parkolást biztosító hazai zöld rendszám feltételei hamarosan meg fognak változni, csak egy bizonyos teljesítményszint alatt jár majd az elektromos és plug-in hibrid autókra).
A Kiánál az elektrifizált hajtásláncú kocsik értékesítése 2020 első félévében Európában 18 százalékkal nőtt 2019-hez képest, már minden negyedik eladott autójuk ilyen. Ez nemcsak azért nagy szó, mert idén a járványhelyzet miatt a harmadával csökkent a márka összeladása a tervekhez képest (még gyárleállás is volt), hanem azért is, mert a koreaiak legnépszerűbb modellcsaládja, a Szlovákiában gyártott Ceed kínálat (Ceed, Ceed kombi, Proceed, Xceed) még csak most kapja meg a hibrid hajtásokat. Úgy számol a koreai gyártó, hogy a tíz év múlva már az eladott autóik 87 százaléka lesz valamilyen formában villamosított, ami a növekedés üzemét látva hozhatónak tűnik.
A hazai sajtóbemutatón elsőként egy olyan XCeedet próbáltunk ki, amelyben a 48 voltos lágy hibrid hajtást 1,6 literes, 136 lóerős dízelmotorral és kézi váltóval kombinálták. Ennek a hajtásláncnak a különlegessége nem a szíjhajtású indítómotor-generátor (amely villámgyors motor-újraindítást teszt lehetővé és nyomatékával besegít a dízelnek, „betömi a turbólyukat"), hanem a
világújdonságnak számító iMT (intelligens kézi váltó).
Ez a kifejezés valójában egy elektromos aktuátorokkal működtetett, ún. „by wire" kuplungot jelent, amelyet azért fejlesztették ki, hogy megmaradjon a kézi sebességváltás öröme, de mégis csökkenjen a fogyasztás és a szén-dioxid-emisszió.
3-5 százalékkel kevesebb üzemanyagra van szükség
amiatt, hogy többször és hamarabb áll le a belső égésű motor menet közben, mint korábban, persze a spórolás főképp városban működik. Ez kilométerenként kevesebb mint 1 forint megtakarítást jelent a pénztárcának, és 1-3 gramm szén-dioxidot a légkörnek.
Mivel már nincs mechanikus kapcsolat a pedál és a kuplungszerkezet között, menet közben akkor is képes leállni az 1,6-os dízel, ha sebességben van a váltó, és a vezető nem kuplungol ki, mert megteszi helyette az elektronika. Ez történhet állandó sebességnél (vitorlázás) és lassítás közben is,
az újraindítást minden esetben a főtengelyre kapcsolt, 10 kW teljesítményű indítómotor-generátor végzi,
mégpedig úgy, hogy a motor fordulatszámát az adott a sebességfokozathoz igazítja. Bármelyik pedál lenyomására egy szempillantás alatt beindul a belső égésű motor, ha pedig annyira lelassultunk, hogy lefulladás fenyegetne, nyitott kuplunggal kel életre.
Akkor képes vitorlázásra az XCeed, ha a sebessége 30 és 125 km/óra közötti, bekapcsoltuk az Eco üzemmódot, és levettük a lábunkat a gázpedálról.
Sajnos nekünk a pár perces próbaúton nem sikerült rávennünk a fehér tesztautót erre, pedig a klímát is kikapcsoltuk.
Mint később kiderült, az lehetett a gond, hogy a motor túl hideg volt még, vagy a pótkerék helyére rejtett, 48 voltos lítium-ion polimer akku nem volt eléggé felöltve. Más tesztelők arról számoltak be, hogy nekik összejött a menet közbeni motorleállítás.
Aki nem tudja, hogy elektromos kuplungos autót vezet, valószínűleg sosem jön rá, mert a lágy hibrid Kiákban
mindent ugyanúgy kell csinálni, mint egy normál autóban,
a trükközést az autó végzi. Ami kicsit más, hogy szokatlanul könnyű a pedálérzet (ami dugóban előnyös) de így is határozottan érezhető a tengelykapcsoló fogáspontja. Csak az zavaró, hogy indítózáskor nem elég a kinyomni a kuplungpedált, jobb lábbal a féket is nyomni kell, különben nem kel életre a 326 Nm nyomatékú dízel. Mivel alig mentünk pár kilométert, a fogyasztást nem néztük, a gyári adatok szerint 2 decivel kisebb, mint a régi, nem hibrid XCeed 5,2 literes WLTP adata.
Csak két hónap múlva indul a lágy hibrid Ceedek, Proceedek és XCeedek gyártása Szlovákiában, ezért az árlistára még nem került fel a 48 voltos lágy hibrid hajtáslánc, amely minden karosszériaváltozathoz rendelhető lesz. Vélhetően pár százezer forinttal többe fog kerülni a lágy hibrid XCeed, mint a jelenlegi, hibridmentes, 136 lovas dízel, amely 7,2 millió forinttól indul. Az egyszerű hibrid rendszer hamarosan a közel egymillióval olcsóbb, egyliteres benzines turbómotorhoz is elérhető lesz, sőt, a jövőre érkező Ceed-ráncfelvarrás után talán már az egész motorpalettához.
A cikk nem ért véget. Kattintson tovább, ha kíváncsi, milyen vezetni a zöld rendszámos plug-in Ceedet!