Izgalmas eseményre kaptunk meghívást ősszel, amely révén a közúti közlekedésfejlesztés két legfontosabb ágával, a járművek közvetlen szennyezőanyag-kibocsátásának megszüntetésével, valamint a menetbiztonság új szintre emelésének lehetőségeivel ismerkedhettünk meg. A nem is túl távoli jövő az önvezető technológia inkubátora, a zalaegerszegi tesztkomplexum területén tárult elénk. Természetesen minden az (utcai modellek közt is rohamosan terjedő) elektromosításról, valamint a mesterséges intelligenciáról szólt az In-Mobility elnevezésű szakmai rendezvényen.
E két szegmens jelenti ugyanis ma a járműipari, illetve közúti közlekedési fejlesztések alapját,
amelyek ugyan külön-külön is életképesek, de nagyon jól kijönnek egymással. Olyannyira, hogy e két tudományterület szoros együttműködése teremti meg a személy- és haszonjárművek következő generációinak fizikai és „szellemi" alapjait, valamint az ehhez szükséges infrastruktúrát. Ez volt az Intelligens Mobilitás üzenete, ugyanakkor már a köztes lépcsőfokok, vagyis napjaink fejlett vezetéssegítő rendszerekkel felszerelt hibridjei is izgalmasak.
A szakmai napon a bejáratnál felsorakozott a VW-csoport zöld rendszámos flottájának java, s később a jelenleg is épülő pályán ki lehetett próbálni őket. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen maga a nyílt nap is két fő elemből áll. A délutánt valóban a gyakorlat, a délelőttöt azonban az elmélet töltötte ki. A Z-betűt formázó főépület konferenciatermében a jogalkotóktól kezdve a gyártó-forgalmazó cégeken át háttéripari, és más közlekedési szakemberek foglalták össze saját szemszögükből a témakör általános tudnivalóit, kiemelt eredményeit, legfrissebb híreit.
Martin Strier, az MAN Kft. ügyvezetőjének, az esemény egyik főszervezőjének köszöntője után a felszólalások sorát Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitotta, aki mindenekelőtt a hazai infrastruktúra fejlesztési irányairól beszélt. Megjegyezte például, hogy a 2023-ra elkészülő mintegy 40 kilométeres M76 Balatonszentgyörgy-Zalaegerszeg gyorsforgalmi út az önvezető járművek tesztelésére is alkalmas lesz,
miközben az önvezetés 4. szintje már 2017. óta egész Magyarország területén jogilag biztosított.
Beszélt még arról is, hogy állami szinten olyan kutatásokat támogatnak, amelyek a rapszodikusan keletkező megújuló energiát vízbontás révén tárolható hidrogénné alakítják, majd igény szerint annak segítségével termelnek áramot. A házigazda szerepében a ZalaZone fejlesztője, üzemeltetője, a globálisan 12 ezer, Magyarországon 500 kutatót foglalkoztató AVL járműipari mérnökiroda magyarul is jól beszélő vezető munkatársa, Robert Siddi az önvezető technológia elméletének és gyakorlatának párhuzamos lehetőségeire tért ki.
Őt követte Győrből az Audi Hungária 400 fős K+F részlegétől Gulyás Gusztáv, aki a folyadékhűtéses fődarabok hatékonyságát magyarázva megjegyezte, hogy az Audi belátható időn belül 20 tisztán elektromos autóval lép piacra. A Porsche Hungáriától többen is a pulpitus mögé álltak.
Eppel János vezérigazgató az idén 30 éves cégről és az azóta eladott 770 000 új autóról beszélt,
Markos László vevőszolgálati, illetve Kövi Róbert innovációs vezető pedig az elektromos autók térnyerését, a jövőbeni autózási szokásokat, illetve az autós szolgáltatások bővülését, átalakulását vázolták fel.
Az MAN részéről az igazgató mellett is több szakembert is hallhattunk. Mind a busz (Lion's City), mind pedig a tehergépkocsi palettán az elektromos meghajtás felé nyit a haszonjármű-márka, amelynek neve amúgy a Maschienenfabrik Augburg-Nürnberg szavakból keletkezett. A városi buszból már 1000 darab eladott példányról számoltak be, s megtudtuk, hogy a Magyarországon forgalomba álló darabok végszerelése itthon történik.
Ugyancsak fontos része a körfolyamatnak az energiaszolgáltató. Az NKM Mobiliti Kft. első embere, Balogh Szabolcs számolt be arról, hogy ugyan vége az ingyenes töltésnek, de az 550 töltőállomásuk és felhasználóbarát díjszerkezetük révén
Magyarországon mindenhova aggodalom nélkül el lehet jutni elektromos autóval,
továbbá CNG és LNG, vagyis gázüzemű fronton is megjelennek. Regényt lehet készíteni abból a sok hasznos információból, ami a konferenciateremben elhangzott el, de idővel a kipróbálásra váró modellpaletta vendéget és vendéglátót egyaránt a szabadba csábított.
Előtte még lehullt a lepel az első Magyarországra érkezett Volkswagen ID.3 szériamodellről, amelyet hamarosan önálló menetpróbán fogunk kipróbálni, és külön cikk is születik róla. Helyette elektromos Golffal fedeztük fel a tesztpálya részleteit, és hamar feltűnt, hogy a dizájnos főépülethez képest szerényebb, de célszerű kockadepókban milyen remekül rendezkedhetnek be a fejlesztők. Az egyik ilyenben hogy-hogy nem a VW ID.3 akkumulátormodulja és néhány szervizberendezés, továbbá szakszerű szóbeli felvilágosítás fogadta a messziről jött embert.
Az MAN két elektromos óriást adott a tesztparkba. Egyiküket, a VT Arriva rendelésére gyártott MAN Lion's City elektromos buszát sikerült megkaparintani. Persze itt nem volt baj, hogy elmaradt a hátbavágós gyorsulás, a végsebességet sem erőltetette az ember, jóllehet a 83 km/h nem is az a határértek, amit átlépne az ember a tesztpályán. Természetesen nem a menetdinamikai adatok elsődlegesek egy városi tömegközlekedési eszköznél, hanem az üzemeltetési költségek és környezetvédelem.
Sokat elmond a technika színvonaláról a 480 kW kapacitású, 3 tonna tömegű, külön speciális lengéscsillapítókkal megtámogatott tetőbe integrált akkucsomag, amely 800 voltos feszültséggel táplálja a hátsókerekeket forgató 300+ lóerős villanymotort.
A teljes töltöttség mintegy 250-270 kilométer hatótávolságra elég,
és 150 kW/h gyorstöltést bír el a rendszer. Egy ilyen jármű nem csak a vezetős és utasai, hanem városlakók tömegének életminőségén javít, hiszen csendes és nincsenek kipufogógázai, ráadásul a trolikkal ellentétben felsővezetékkel sem csúfítja el az utcaképet.