Nem oszt meg, csak uralkodik - Seat Leon 1.5 TSI Xcellence teszt

Seat Leon autófotózás

Míg a kilencvenes években a Geszti Péter-féle „Volkswagány" szlogen volt hivatott demonstrálni a spanyol márka fiatalosságát, mára valóban izgalmas alternatíva lett. Egy ügyes formatervező az új Leont is látványos, mégsem megosztó ruhába öltöztette, változatlanul az aktuális Golf alapjain. Tesztautónk négyhengeres turbómotorjával és kézi váltójával ígéretes csomagnak tűnik a klasszikus autós értékeket keresőknek, csakhogy a digitális kezelőszervek uralma hidegzuhanyt is tartogat.

Tíz évvel ezelőtt fontos aláírás tintája száradt meg egy szerződésen: Alejandro Mesonero-Romanos visszatért szülőhazájába ahhoz a márkához, amelynél annak idején karrierje elindult - a Seathoz. A Volkswagen konszern vezetése nem igazán volt elégedett a spanyol leányvállalat eladásaival (főleg a szárnyaló Skodához képest), és egyértelműnek tűnt, hogy nem a közös műszaki alapokkal van gond. Mesonero-Romanos feladata dizájnfőnökként abban állt, hogy újra attraktív, sportos köntösben pompázzanak a Seatok, ehhez le kellett számolni a kusza vonalakkal és az egyterűs építésmóddal.

Lendületes vonalak, tágas hátsó tér

El is hozta a várt áttörést a Leon harmadik generációja, minden rekordot megdöntve több mint egymillió talált belőle gazdára. Közel nyolc éves pályafutás után azonban nyugdíjazni kellett, és megjelent cikkünk főhőse, a Leon IV., a jól bevált kaptafára tervezve, vagyis izgalmasabbnak kellett lennie az új Golfnál, na meg a pragmatikus Octaviánál. Elég csak ránézni a képekre, és bárki beláthatja, hogy a küldetés sikerült. Az elődhöz képest organikusabb a dizájn, a hűtőrács lejjebb költözött és már függőlegesen áll, a finomabb metszésű fényszórók gonoszabb tekintetet adnak.

Profilból szinte egy az egyben a régi modellé az oldalablakok kivágása, de részleteiben finomodtak a lemezek domborításai,

hátul pedig újabb meglepetés fogad: a háromszög alakú lámpákat porschés csík köti össze. Ez a drágább verziókon nem csak mezei prizma, hanem rendes LED-panel, amely a kocsi nyitáskor és záráskor látványos animációval ad showműsort a büszke tulajnak. Nem tagadhatjuk, hogy a sziluett főbb részleteiben emlékeztet a mai kompakt autós divatra (Ford Focus, Hyundai i30 és társaik), de még kifinomultabb, egyedül a kevésbé praktikus Mazda3-ast neveznénk szebbnek nála.

Ez a modell Alejandro Mesonero-Romanos utolsó munkája a Seatnál, mivel tavaly – már második alkalommal – átigazolt a Renault-hoz, de akad egy másik érdekessége is: megnövekedett a hossz és a tengelytáv is, utóbbi már 2,69 méter. Emiatt tágasabb lett, mint a szintén MQB Evo padlólemezre épülő Golf VIII., hátsó ülésének helykínálatát a flottások és taxisok slágerének számító Octaviához lehet inkább mérni. Kényelmesen elférnek tehát a második sorban 1,90 feletti utasok is, viszont a hátrafelé emelkedő övvonal kissé rontja a térérzetet, na meg persze a kilátást oldalirányban.

Megkezdődött a digitális átállás

Gardróbméretűnek semmiképp sem mondanánk, egyszerűen a kategória átlagát hozza az alaphelyzetben 380 literes, kissé magas peremen keresztül pakolható csomagtér, de összességében jól használható. Akinek ez kevés, annak ott a Leon kombi elképesztő 620 literrel (megint csak megközelíti a Skodát), és szokatlan módon ugyanolyan fardizájnnal, mint a tesztünkben szereplő ferdehátú. Ám a puttonyos változat konzervatív C-és D-oszlopot kap, ami a jókora hátsó túlnyúlással együtt kevésbé lendületes formát ad ki, tehát nem csak a kisebb ár szólhat a sima ötajtós mellett.

Elöl igazán látványos berendezés fogad, kicsit szögletes, de lendületes vonalvezetésű műszerfallal. Divatos, minimalista stílusát (főleg a középkonzol környékén) az adja, hogy a fizikai gombok száma drasztikusan megfogyatkozott, Xcellence felszereltségű tesztautónk

mégis otthonos hangulatú volt a mű-fabetétek és a bronzbarna-szürke félbőr kárpitok meleg színeivel.

Érdekesen egyensúlyoz a bazári és a menő megítélés határán a műszerfal tetején és az ajtóborításon végigfutó LED-fénycsík, de más látványosság is akad sötétedés után: kiszállásnál a Leon „Hola" feliratos fényt vetít az úttestre.

Igényes, és sok riválissal ellentétben nem csak tessék-lássék konfigurálható, hanem valóban változó jelzésképű a feláras digitális műszeregység, méghozzá egyszerűen, a fűthető karimájú kormánykerék küllőiről. Head-up kijelző nem rendelhető ugyan, de könnyen áttekinthető minden információ, és még a pult bal alján sorakozó érintős gombpanellel is el lehet boldogulni, bár a körömnyi felület nem egy leányálom a világítás- és szélvédőfűtés funkciók kapcsolgatásához. Az igazi kihívások a fizikai kapcsolóktól, így a külön klímakonzoltól megfosztott középkonzolon várják a Leon vezetőjét.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!