Mivel a koronavírus-járvány miatt tavaly rengeteg új modell bemutatóját halasztották el, 2021-ben a szokásosnál is gazdagabb és színesebb lesz a friss típusok választéka. Természetesen a kulcsszó az elektrifikáció lesz (különféle hibridek, illetve akkus villanyautók), de lesz egy-két kakukktojás is, a kulisszák mögött pedig folytatódik a digitális platformok és az önvezető képességek fejlesztése.
Szubjektív válogatásunk első részében a tíz legfontosabb normál magasságú modellt, illetve a tíz legfontosabb megemelt szabadidő-autót ismertettük, most viszont
az első oldalon az új sportkocsik, a másodikon pedig a villanyautók kerülnek sorra.
Persze vannak olyan modellek, amelyek mindkét oldalon szerepelhettek volna, de a kategóriák oly mértékben keverednek manapság, hogy ezt nem lehetett elkerülni.
A világ leggyorsabb szériaautójának (nem végsebességben, hanem köridőben) ígért Valkyrie bemutatóját már a 2019-es Brit Nagydíjon megtartották, de a limitált szériás hiper Aston - amely kikövezi majd az utat a nagyobb szériában készülő, középmotoros modellek előtt - első példányait végül 2020 helyett csak 2021 folyamán fogják leszállítani az ügyfeleknek, a késés oka a járvány.
Akkor kezdődött a Valkyrie története, amikor 2017-ben az Aston Martin együttműködésre lépett a Red Bull Forma-1-es csapatával, amely felvette az autógyártó nevét és
Adrian Newey irányítása alatt utcán is használható hipersportautó kifejlesztésébe kezdett.
Az aktív aerodinamikai rendszerekkel felszerelt Valkyrie szíve a Cosworth által fejlesztett 6,5 literes, szívó V12-es motor, amely 1014 lóerőt ad le 10500-as fordulatszám mellett. Ehhez jön még a horvát Rimac által tervezett hibrid KERS rendszer, amellyel az összteljesítmény 1176 lóerőre nő.
A négyajtós M3 és a kupé M4 kétféle változatban mutatkozott be, az alapmodellek mellett a sportosabb Competitionök is elérhetőek lesznek 2021 első negyedévétől. Utóbbiakhoz nyártól kikapcsolható
összkerékhajtás is rendelhető lesz, ami nagy újítás a modell történetében,
de olyan sem fordult elő korábban, hogy hagyományos automata váltót, és ne dupla kuplungosat lehessen rendelni a kocsihoz.
Az X3/X4 M-ből ismert, háromliteres, sorhatos turbómotor az M3/M4-ben 480 lóerőt és 550 Nm-t, az M3/M4 Competitionben 510 lóerőt és 650 Nm nyomatékot termel. Előbbiek 4,2, utóbbiak 3,9 másodperc alatt gyorsulnak fel álló helyzetből 100 km/órára, a végsebesség a feláras Vezetői csomaggal 290 km/h. Alapáron jár az aktív, változó áttételű kormányzás, a fékrendszer reakciója és pedálérzete többféle lehet, a motorvezérlésbe integrált kipörgésgátló érzékenysége tíz fokozatban állítható.
A sokáig tetszhalott állapotban tengődő, tíz éve egyetlen új típust sem alkotó brit Lotus nagy meglepetésre
2021-ben kihozza a világ legerősebb szériaautóját,
a 2000 lóerős, tisztán elektromos Eviját. Ez az első modellje a brit gyártónak, amelyet már a Volvót is birtokló kínai Geely fennhatósága alatt alkottak meg.
Azt még nem árulták el, hogy hány villanymotorral rendelkezik a kocsi, csak annyi biztos, hogy a hajtáslánc összkerekes, és a nyomatéka 1700 Nm. Ez brutális szám, de kevesebb, mint a lejjebb kivesézett Pininfarina és a Rimac 2300 Nm-e. A Lotus azt ígéri, az Evija kevesebb mint 3 másodperc alatt gyorsul fel 100 km/h-ra, és 9 alatt a 300 km/h-ra. A végsebesség egyelőre titok, csak annyit tudunk, hogy 322 km/óránál (200 mérföld/h-nál) nagyobb. Csupán 130 példányt készít majd a Lotus az autóból, az alapár kb. 700 millió forint lesz.
A Mercedes-AMG csúcsmodellje tanulmányként már a 2017-es Frankfurti Autószalonon látható volt, de csak idén indul el a gyártása. A hipersportautó érdekessége, hogy
a sokszoros bajnok F1-es Mercedesnek köszönheti a hajtásláncát.
Eredetileg 2019-ben kellett volna az első példányokat leszállítani, de gondok adódtak azzal, hogy a versenymotor emisszióját az utcai szabályokhoz igazítsák, és hogy az alapjárat 5000-es fordulatszámát 1200-ra csökkentsék.
Az 1,6 literes V6-os turbómotor a hibrid rendszerrel kiegészítve több mint 1000 lóerőt tud leadni. A szénszál-karosszériás, összkerék-meghajtású Mercedes-AMG One végsebessége állítólag meghaladja a 350 km/órát, a gyorsulása 0-200 km/órára csak 6 másodpercig tart. 25 kilométert elektromos hajtással is meg tud tenni, amivel Magyarországon már jogosult lenne a zöld rendszám használatára.
2021-ben, várhatóan 400Z néven mutatkozik majd be az új Nissan sportkocsi, amelyből tavaly ősszel a Z Proto tanulmányautó adott remek ízelítőt. Láthatóan nagyon közel van a sorozatgyártáshoz a kocsi, igazából nehéz kitalálni, hogy mit fognak még változtatni rajta. Nekünk szomorú hír, hogy elődeivel ellentétben nem fogják forgalmazni Európában a szigorú károsanyag-kibocsátási szabályok miatt, de szürkeimportnak köszönhetően azért jó eséllyel látni fogunk pár példányt a hazai utakon is.
A Z Proto formáját a modellsorozat első tagja, az 1969-ben bemutatott 240Z és az 1989-ben bemutatott 300ZX (Z32) inspirálta:
az orra és a sárga színe az előbbire, a szögletes fara az utóbbira hasonlít. Természetesen profilból is idézi az elődeit, a hosszú motorháztető és a hátratolt kabin jellegzetessé teszi a megjelenését. Tovább erősítik a retrohatást az oldalt elhelyezett kerek típusjelzések és fehér feliratos gumik, azonban a fekete diffúzor, a 19 colos felnik és a szénszálas küszöbtoldatok némi modernséget is belecsempésznek a dizájnba.
Van egy jó hírünk azoknak, akik lemaradtak a 150 darab Rimac C_Two előértékesítéséről, vagy akiknek nem tetszik a horvát elektromos hipersportautó formája: a komplett technikát meg lehet venni 2021-től a legnevesebb autós divattervező, a Pininfarina mesteri szabású ruhájában is. A korábban sok Ferrarit tervező (de mostanság Maranellóból kevés megbízást kapó) dizájnstúdió első saját sportautójának elegáns,
tökéletes arányérzékekről tanúskodó karosszériáját tehát a Rimac-hajtáslánc mozgatja,
nem akárhogyan. Egy biztos: a több mint 1900 lóerős összteljesítmény korábban elképzelhetetlen menetteljesítményekre teszi majd képessé az 1966-ban elhunyt cégalapítóról elnevezett Battistát.
Az utolsó szívómotoros Porschék egyike lesz az új, 2021-ben érkező 992-es gyári kódjelű 911 GT3, amelyről tavaly novemberben árultak el néhány műszaki adatokat, és mutatták meg az első képeket. Elődjéhez, a 991.2-es verzióhoz képest 10 lóerővel növelték a négyliteres, hathengeres boxermotor teljesítményét (az új részecskeszűrő ellenére), amely már
510 lóerőt szabadít a hátsó kerekekre, és simán elforog akár 9000-es fordulatszámig is.
A motort a hátsó tengely másik oldalára építik be, így ez a GT3 inkább far-középmotorosnak tekinthető, mintsem farmotorosnak.
Ez lesz az első Porsche 911, amelyben elöl kettős keresztlengőkaros felfüggesztéseket alkalmaznak (a helytakarékos MacPhersonok helyett), aminek köszönhetően precízebb finomhangolásra nyílt módja a stuttgarti mérnököknek. A régi GT3 380 mm-es első féktárcsái helyett már 408 mm-eseket építenek be, de felárért karbon-kerámia rendszer is kérhető, kézi váltó viszont valószínűleg nem lesz. Hatalmas dolog, hogy a nagyobb karosszéria ellenére az új GT3 tömege egy grammal sem nőtt meg (1430 kg) elődjéhez képest, és az is, hogy úgy tudták 50 százalékkal növelni a leszorítóerőt, hogy a légellenállás nem romlott.
A horvát cég ma már megkerülhetetlen szereplő az autóiparban, ha hibrid vagy elektromos hipersportkocsik fejlesztéséről van szó. Nemcsak más gyártóknak szállítanak be részegységeket, de saját autót is gyártanak. Második modelljük, a 2021-ben gyártásba kerülő C_Two elképesztő adatokkal bír: összesen 1914 lóerőt és 2300 Nm nyomatékot ad le.
0-100 km/órára 1,85 másodperc, 0-300 km/h-ra 11,8 másodperc alatt gyorsul fel, a végsebessége eléri a 412 km/órát.
A több mint 500 km hatótávolságú, karbon karosszériás sportkocsi egy 120 kilowattórás lítiumakkumulátorból nyeri az energiát, és mind a négy keréknél van egy-egy villanymotorja, aminek köszönhetően úgy osztja el erejét a négy sarok között, hogy a lehető legoptimálisabb legyen a tapadás. A horvátországi Veliko Trgovišćében összesen 150 darabot készítenek majd belőle, a szériaváltozat valószínűleg rendes nevet kap majd, amikor 2021 végén bemutatják.
A Toyota-Subaru kooperációban készülő, elérhető árú kupé második nemzedéke egyelőre csak Subaruként mutatkozott be, de 2021-ben a Toyota-változat is megérkezik, amelynek neve GT 86-ról GR 86-ra változik. Jó eséllyel csak apróságokban fog különbözni egymástól a két kocsi, no meg abban, hogy a Toyota talán továbbra is kapható lesz Európában (a Subarut sajnos már nem hozzák be az öreg kontinensre).
Semmit sem változott a koncepció az elődhöz képest:
könnyű karosszéria, pörgős, de nem túl erős szívó boxermotor, közvetlen kormányzás, önzáró differenciálmű, precíz kézi váltó, stabil futómű, mély üléspozíció és természetesen hátsókerék-hajtás. Az új BRZ három centivel hosszabb (427) és eggyel alacsonyabb (131) elődjénél, és a tengelytávja is megnőtt fél centivel. Nem nagy ár a torziós merevség 60 százalékos javulásáért, hogy 70 kilóval nőtt meg a tömeg, amit bőven ellensúlyoz, hogy a motor erősebb lett. A korábbi kétliteres, 200 lóerős boxermotort ugyanis a Subaru egy 2,4 literes, 231 lóerősre cserélte.
Január 15-én lesz a világpremierje a valaha volt leggyorsabb Toyotának, amely nem más, mint a japán márka új Le Mans-i versenyautójának közúti változata. A GR Super Sport versenyváltozata már az új Le Mans Hypercar szabályok szerint készült, de műszakilag a tavaly leköszönt TS050 LMP1 prototípushoz is van köze. Az új előírások miatt 1000 helyett már „csak" 680 lóerő lehet a hibrid hajtáslánc összteljesítménye, viszont
a mindössze 20 példányban készülő utcai verzióban meghaladják majd ezt az értéket.
A pletykák szerint ebbe ugyanis egy helyett három villanymotort építenek majd be a V6-os, dupla turbós benzinmotor támogatására.
A cikk nem ért véget. Kattintson a második oldalra, ha kíváncsi a 2021-ben érkező 10 legizgalmasabb elektromos autóra!