Ha a barátok kérdezik, kupé, ha a feleség, akkor ferdehátú - BMW 4 Gran Coupé menetpróba

Napjaink SUV-őrülete és a benzinmotorok térvesztése mellett egy hagyományos autó megjelenése a piacon önmagában is figyelemfelkeltő. Persze a BMW biztosra megy, hiszen a 4-es Gran Coupé második generációjának csupán meg kell ismételnie az elődje receptjét. Lássuk, sikere lehet-e a modellnek, amely sok apukának átmenetet kínál a praktikus családi autók és a sportkupék között.

2013-ban jött az ötlet a bajor gyártónál, hogy létrehozzák az önálló 4-es sorozatot. Ez igazából a 3-as széria sportosabb karosszériájú változatait foglalja magában, azaz a kupét, a kabriót és az ötajtós kupét, utóbbi a ferdehátú 3-as GT-t is hamar sarokba szorította. A nagyobb szám tudat alatt magasabb szintre emeli ezeket a kiviteleket, bár a műszaki alapot továbbra is a 3-as adja. Nem is maradt el a siker, az első generáció összes kiviteléből közel 800 ezer darabot adtak el, ami prémium szinten elég impozáns mennyiség. A Gran Coupé az eladások nagyjából felét tudhatja magáénak, a normál kétajtós kupé és a kabrió a másik felén osztozik egyenlő arányban.

Szúrós tekintet és izgalmas arányok

Talán ennek is betudható, miért a Gran Coupé újult meg utolsóként, nagyjából egy évvel a kupé és nyolc hónappal a kabrió után. A régi GT változatokhoz képest sokkal kecsesebb, valóban kupés a formavilág, mely megkapta a most futó 3-as sorozat részleteit is, de mindezek eltörpülnek egy bizonyos dolog mellett. Igen, a hűtőmaszkról van szó, ami itt is két óriási orrlyukká változott, és ha valami, akkor ez fogja megosztani az emberek véleményét a külső dizájnról. A 4-es Gran Coupé ugyanis minden más tekintetben szemet gyönyörködtető látvány.

Lapos és hosszú az orr, rajta a felárért már lézeres szuperfényszórókkal, az utastér a hátsó tengely felé van eltolva és finoman lejt a tetőív, ami aztán az ötödik ajtón egy rövid kacsafarokszerű spoilerben végződik. Még a cápauszony antennát is ellapították, hogy minél kevésbé törje meg a formát,

a hátsó lámpák azonosak a kupé és kabrió kivitelével, a kipufogók pedig valódi nyílásban végződnek.

A csúcsmodell jellegzetes, szárnyas M-es tükröket kap, a króm helyett fényes feketék a külső díszítések, látványos felnik sokaságából lehet választani, és a lista még hosszan folytatható.

Ha már a hűtőmaszk olyan, amilyen, mögötte aktív zsaluk szabályozzák a levegő beáramlását, így ha kell, bezárva segítenek a jobb légellenállásban, nyitva viszont rengeteg levegőt engednek be, amire szükség is van, ha dinamikusra vesszük a figurát. A szépség mellett a praktikumról is szól az ötajtós karosszéria, de a közel 5 centit nőtt a tengelytáv, az első és hátsó nyomtáv növelése, plusz a kiváló, 50-50 százalékos súlyeloszlás a vezetési élményt is szolgálja. Nagyobb, 470 literes lett a csomagtér, amit a 40:20:40 arányban osztott ülésekkel 1290 literre lehet növelni.

Megjelentek a kijelzők, de maradtak gombok is

Akárcsak az alapokat adó 3-as sorozatnál (G20), a Gran Coupénál is érezhetően nőtt a helykínálat, de ötödik utast már csak a pad formázása miatt sem érdemes magunkkal vinni, ráadásul a hátrafelé lejtő tető miatt a fejtér némileg korlátozott. A sofőrnek és az első utasnak azonban egyáltalán nincs oka a panaszkodásra. Az M-es csomaggal járó, integrált fejtámlás sportülések sokféleképpen állíthatók, az oldaltámasz is magunkra szorítható (ezt az első kanyarban értékelni fogjuk), kényelmesen feszes tömésűek.

Maga a műszerfal természetesen a 3-as sorozatból érkezett, csak az ajtóborítások formáján változtattak (feljebb kerültek a kilincsek, más a behúzó stb.). Ebben a modellben már a fedélzeti operációs rendszer 7. generációja dolgozik, később az egyelőre csak az iX-ben lévő 8-as verzió is elérhető lesz egy online frissítéssel.

Ami viszont már most is megvan, az a kimagasló anyagminőség és összeszerelés.

Bőr és fém szinte fogadja az utasokat mindenhol, a könnyen porosodó zongoralakk szinte teljesen eltűnt, szépek a varrások, a kidolgozás teljes mértékben hozza a prémium szintet.

Ebben is a kevésbé látványos, de jó grafikájú digitális műszerfalat használják, a középkonzolt pedig nagyméretű, akár gesztusokkal is vezérelhető érintőképernyő uralja. Szerencsére a BMW megőrizte azért a valódi, fizikai gombokat és az önálló klímapanelt. Kell persze egy kis idő, amíg az ember kiigazodik minden funkción és menüponton, és ilyenkor tényleg elgondolkozunk a mostani chiphiányon is. Megkaphatja a 4-es Gran Coupé a beszélő digitális asszisztenst is (a Hey, BMW hívószóra lehet felébreszteni), és már NFC-s okostelefonnal is lehet nyitni-zárni az ajókat.

Négy és hat hengerrel, vagy elektromosként

Nem okoz óriási meglepetést a technika, a hajtásláncok a 3-asból, na meg persze a 4-es kupéból és kabrióból ismerősek. Dízelből jelenleg csak a 420d érhető el, később várhatóan a kupénál már elérhető 30d és 40d erőforrások is megjelennek. A lóerők és nyomaték szempontjából a 420i mondható alapverziónak, amely 184 lóerőt és 300 Nm-t kínál, egyelőre csak hátsókerék-hajtással. A már említett 420d a 190 lóerőhöz 400 Nm-t és akár összkerékhajtást is tud társítani, nyomatékban pedig ugyanennyit tud a 245 lóerős 430i változat, ez szintén csak hátul hajt egyelőre.

A sort pedig az M440i zárja, amely 374 lóerejével és 500 Nm-ével egyértelműen jelzi csúcsmodell mivoltát.

Ez a motor és a 20d dízel 48 voltos lágy hibrid rendszerrel is el van látva. Ezeknél a váltóba épített 11 lóerős villanymotor besegít gyorsításnál, fékezésnél visszatermel némi energiát, illetve a start-stop rendszer működéséért is ez felel. Valamennyi motorhoz nyolcfokozatú Steptronic automata váltó jár, amely kézzel is kapcsolható, felárért pedig dedikált sport üzemmód is elérhető, míg félig-meddig önálló modellként az elektromos i4 (340-544 lóerő) egészíti ki a kínálatot.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!