1999-es megjelenése óta a Skoda Fabia az egyik legnépszerűbb kisautónak számít Magyarországon, 23 év alatt eddig 93 ezret adtak el belőle, míg a világban 4,5 millió fogyott. Nem nehéz kitalálni, miért: egyrészt nálunk a Skoda a szocialista múlt miatt mindig is népszerű, ismert márka volt, másrészt az ezredfordulón már a laikusok is tudták, hogy
a Skoda ugyanazt a technikát adja, mint a félprémium márkának számító Volkswagen, csak olcsóbban.
A kicsivel rosszabb anyaghasználatot, a szándékos spórolás egyéb apró jeleit pedig könnyű szívvel bocsátottuk meg a Fabiának, hiszen mindig is a legtágasabb és legjobban használható kisautók közé tartozott.
Itthoni népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy az első három generációból kombit is kínáltak, ellentétben a konszern többi kisautójával, az Audi A1-essel, a Seat Ibizával és a Volkswagen Polóval. Bár Mláda Boleslav állítólag jól haladt a fejlesztésével, az utolsó pillanatban mégis úgy döntöttek, hogy ezúttal nem készítik el az új Fabia-nemzedékből a kombit, mert azzal a házon belül a Kamiq crossovertől vettek volna el vevőket. Így az ötajtós lett az egyetlen karosszériaváltozat (a négyajtós szedán már az első nemzedékkel kihalt, háromajtós nem is volt).
Az új Fabia a Volkswagen-konszern kisautói közül utolsóként tért át az előző Golffal bevezetett keresztmotoros építőkészletre (MQB platform, A0 variáns), ami számtalan előnnyel járt számára. Például jelentősen megnövelhették a tervezők, a hossz 11,1 a tengelytáv 9,5, a szélesség 4,8 centiméterrel lett nagyobb, így
már ez a legnagyobb autó a kategóriában.
Csak a magasságból csíptek le egy keveset (0,8 centit), hogy sportosabb legyen a kiállása és, hogy csökkentsék a légellenállást. A 0,28-as alaktényező - amihez kellettek az aerodinamikailag optimalizált felnik, a lezárható hűtőrács, és az alsó védőburkolat is - tényleg az egyik legjobb érték a B-szegmensben (az előző Fabiáé még 0,32 volt), általa a fogyasztást és a szélzajt is sikerült csökkenteni az elődhöz képest.
Szintén az MQB-alapok miatt a nagy és ultranagy szilárdságú acélok arányát a korábbi 53 százalékról 79 százalékra növelték, ami nem csak a biztonságot (a törésteszt 5 csillagos) és a karosszériamerevséget javította, de ennek köszönhető az is, hogy
a jelentős méretnövekedés, valamint a gazdagabb felszereltség ellenére a tömeg alig nőtt,
a szívómotoros alapváltozat mindössze 1041 kg-ot nyom. Igaz, olvastam olyan tesztet már a Fabiáról, amelyben a gyári adatnál fél mázsával többet mértek, de a bő 4,1 méteres hossz tudatában még az is teljesen elfogadható. Magas színvonalú a biztonság, az EuroNCAP töréstesztre 5 csillagot kapott az autó, többek között azért, mert 9 légzsákot tartalmaz alapáron, köztük a hátsó oldallégzsákokat és a vezető térdlégzsákját.
Pusztán a dizájntól viszont senki nem fogja eldobni az agyát, de a Skodánál nem is ez a formatervezők célja. Igazából csak a hátsó lámpáknál történt komoly változás, a Fabia is megkapta a többi Skodáéhoz illeszkedő, vízszintes burákat és a középen kiírt S K O D A feliratot, de szemből akár össze is lehetne téveszteni az újat az előző generációval. Persze a hosszabb, szélesebb és laposabb karosszéria kellemesebb arányai a második pillantásra már elárulják, hogy melyik a friss modell.
A hazai sajtóbemutatón egy jól felszerelt, Style csomagos példány jutott nekem, volt benne kétzónás klíma, a fűthető sportkormány, 10,25 colos digitális műszerfal, 8 colos érintőképernyő, sokféle vezetéssegéd, és fejtámlával egybeépített sportülés is, amelyet Alcantara betétek díszítettek, akárcsak a műszerfal középső sávját.
Viszont ami ebből is hiányzott, az a puha műszerfalborítás,
mindenhol kopogós, kemény borításokat találtam, még a felső részeken is. De ez megbocsátható, mert a szimmetrikus dizájn ízig-vérig modern, jó helyre került az érintőképernyő, és az összeszerelési minőség is példás.
Mivel a legtöbb funkció külön gombot kapott, egyszerűbb a kezelés, mint egy Golfban vagy Octaviában, viszont a kétzónás klímánál csak a hőmérsékletet, a páramentesítést és a belső levegő keringetést lehet gombbal állítani, a többi funkcióhoz itt is az érintőképernyőt kell használni. Aki megrendeli a gyári navigációt a legnagyobb, 9,2 colos érintőképernyővel és az ahhoz tartozó gesztusvezérléssel, az megkapja az állandó internetkapcsolatot és az azzal járó sokféle szolgáltatást, a valós időben frissülő útvonal-tervezésről a wifi-hotspoton és a Skoda Connect applikáción át a Laura nevű, több nyelven (magyarul még nem) kommunikáló digitális személyi asszisztensig, ezek többsége fizetős, de az első év ingyen van.
Már az előző Fabia is a B-szegmens legtágasabb autói közé tartozott, a jelentősen szélesebb karosszéria és hosszabb tengelytáv révén most viszont már akkora a hely, mint 10-20 évvel ezelőtt a kompakt autókban.
Két 190 centiméteres felnőtt kényelmesen ülhet egymás mögött,
a hátsó ülőlapot erősen megdöntötték, így jól támasztja a combokat, a lábfejeket pedig be lehet tolni az első ülés alá. A hátsó utasok lábához is jut meleg levegő, de lehet rendelni hátsó légbeömlőt középre is, ilyen még a rokon Audi A1-ben és Volkswagen Polóban sincs.
50 literrel bővült a csomagtartó az előző Fabiához képest, a széria pótkerékkel 343 literes áll rendelkezésre. A használati értéket tépőzáras csomagrögzítő szalagok és kampók, megfordítható, gumi/szövet borítású padló, emelhető álpadló, valamint egy függő tartó fokozhatja, amely 3,5 kg teherbírású, és kabátok tárolására ajánlja a gyár.
Ezeken kívül megjelent a nagyobb Skodákból ismert, vezetőoldali ajtóba rejtett esernyő és tartó, az ülések hátoldalán kialakított mobiltartó zseb, USB-C csatlakozóból pedig akár ötöt is lehet rendelni (kettőt előre, kettőt hátra, egyet a belső tükörnél fedélzeti kamerák számára).
Összesen 43 darab "simply clever" megoldás áll rendelkezésre,
így a felsorolás közel sem teljes, de az elmondható, hogy a régi Skodákban megszeretett okosságok (jégkaparó a tanksapkánál, parkolási cetli tartó, minikuka az ajtókban, tölcsérré alakítható kupak az ablakmosó tartályhoz) is megmaradtak.
A cikk folytatódik a második oldalon. Kattintson tovább!