Ha el akar rejtőzni a tömegben, ne ezt a francia autót válassza - Peugeot 308 1.5 BlueHDi teszt

A Peugeot 308-ast annyian bámulják, mintha egzotikus szupersportautó lenne. Persze a remekbe szabott külsőn kívül más érdemei is vannak, bár a helykínálat nem tartozik közéjük.

Az új 308-as jobban illeszkedik a Peugeot formanyelvébe, mert megjelentek rajta a vámpírfogra hasonlító nappali fények, a keskeny fényszórók és a jellegzetes hűtőmaszk is. Kattintson a képre, galéria nyíllik! Fotó: Koncz Márton - Origo

Egész biztos, hogy a promóciós anyagokban is látható olívazöld fényezésnek is szerepe volt benne, de valószínűleg inkább a formatervnek volt köszönhető, hogy a Peugeot 308 tesztautó után szélkakasként forogtak a járókelők, és a forgalomban a többi autóból is érdeklődő pillantások pásztázták folyamatosan. Az is gyakran előfordult, hogy amikor sétáltam felé a parkolóban, épp próbáltak belekukkantani a sötétített oldalablakain át, amikor pedig rájöttek, hogy hozzám tartozik, zavartan továbbsétáltak, mintha nem is érdekelné már őket az egyedi i-Cockpit műszerfal. Esetleg odadünnyögtek valami olyasmit, hogy "szép kocsi".

A teljes hossz 110 mm-rel nőtt meg, de a 308-as még így is a rövidebb kompaktok közé tartozik a 4363 mm-es hosszával Fotó: Koncz Márton - Origo

Régen váltott már ki ekkora hatást egy kompakt népautó az emberekből, utoljára talán a szoborszerűen szép Mazda3 részesült hasonló fogadtatásban, de aztán 2-3 év alatt az is beleszürkült az utcaképbe, mint ahogy valószínűleg ennek a 308-asnak a sorsa is ez lesz. De most még ropogósan frissnek hat a formája az olyan részletek miatt, mint

az izomszerűen domborodó, a vázra szinte ráfeszülő sárvédők,

a vámpírfogas nappali fénnyel kiegészített LED fényszórók, a díszbetéttel összekötött csíkszerű hátsó lámpák, a Ferrarikhoz hasonlóan oldalra, az első sárvédőre tett pajzs emblémák, a tető meghosszabbításaként is felfogható szpojler, vagy a krómkerettel hangsúlyozott ál-kipufogóvégek (utóbbiakról azért szívesem lemondtam volna).

Ez már nem egyterűs

Bár már a 2013-ban megjelent közvetlen előd is eltávolodott az első 307/308-as sorozat magas építésmódjától, a legújabb nemzedék tovább ment ezen az úton, és kifejezetten sportos kiállású lett, lényegében fittyet hányva a praktikus szempontokra. A hosszúsága 11, a szélessége 5 centivel nőtt meg, miközben a magasságából lecsíptek 1,3 centit. Hatásos, hogy

az A-oszlopok hátratolásával megnyújtották a motorháztetőt

és hátrébb tolták a kabint, de ennek az lett a káros következménye, hogy hiába lett a tengelytáv is hosszabb 5,5 centivel, a hátsó tér helykínálata érdemben nem javult a szűk előző 308-ashoz képest: két 180 centis felnőtt alig fér el egymás mögött.

Erre persze egy Peugeot-értékesítő kapásból rávágná, hogy akkor válasszuk a szintén mutatós, 28 centivel hosszabb kombit, amelyben a még hosszabb tengelytávnak (+5,7 centi) köszönhetően jobban el lehet férni hátul is, és a vízszintes tető miatt a fejtér is tágasabb. Nem is beszélve a csomagtartóról, amely 412 helyett 608 litert kínál, előbbi 32 literrel több, utóbbi 3 literrel kevesebb, mint Golf és a Golf Variant hasonló adata (viszont az előző 308-ashoz képest 8, illetve 2 literrel csökkentek a csomagtartók). Újdonság a 308-asnál, hogy már elektromos is lehet a csomagtérajtó nyitása (akár kéz nélkül, láblendítéssel is működtethető), de ez a funkció csak a legjobb, GT Pack felszereltség esetében széria.

Milyen belül?

Legalább annyira progresszív és avantgárd a belső tér, mint a külső, a műszerfal, ilyen formákat más márkáknál nem látni, és a prémiumautók színvonalát közelíti a kidolgozás és az anyaghasználat is. Bárhova nyúlunk, puha tapintású, habosított műanyagokkal és ízléses szövetbetétekkel találkozunk, még a zongoralakk felületek adagolásával sem estek túlzásba a francia tervezők.

Minden 308-as megkapja a kategória egyik legnagyobb, 10 colos érintőképernyőjét,

amelyhez (az alapfelszereltséget leszámítva) egy könyvszerűen lenyíló, alsó "i-Toggle" felület is tartozik hat különálló gombfelülettel, melyekből ötöt szabadon lehet programozni. Ezekre rámenthetjük például a munkahelyre vezető, forgalomfigyelő navigációt, a kedvenc rádióállomásunkat, klímabeállításunkat, a hangszínszabályzót vagy akár a legjobb barátunk telefonszámát is.

Maga a jó felbontású képernyő is nagy előrelépés a Peugeot régebbi infotainment rendszereihez képest, akárcsak a widgetekkel személyre szabható kezdőfelület, és a fix traffipaxokra is figyelmeztető, sőt, bejelentést is fogadni képes online TomTom navigáció, de azért van pár dolog, ami zavaró. Például minden parancs után egy másodpercig egy átvezető animációt kell nézni (talán azért, hogy a rendszer viszonylagos lassúságát palástolja), és az együtt töltött tíz nap alatt az is

előfordult, hogy beragadt a tolatókamera képe:

egy erdőszéli úton a fél órával korábban látogatott város parkolót mutatta, egyszer pedig teljesen elment az FM rádió, pedig a belvárosban autóztam.

Az sem szerencsés, hogy a leggyakrabban használt funkciókat, a hőmérsékletet, a klímát, a sávtartót és a start-stop rendszert még mindig a menüből vezérelni, ez ugyanis rendesen elvonja a figyelmet vezetésről. Van ugyan egy fizikai gombsor a képernyő alatt, és a hangerő is kapott egy tekerőgombot, de pár kapcsoló még igazán elfért volna a műszerfalon. Legalább a kormányon valódi gombok vannak, nem kapacitív érintőfelületek, mint a Volkswagen-termékekben, és USB-C csatlakozóból, tárolórekeszből is bőséges az ellátmány. Utóbbiakba egyébként 3D-nyomtatott gyári kiegészítőket is rendelhetünk, ha például az egyik pohártartót telefontartóvá szeretnénk változtatni.

Magasságfüggő a vezetői pozíció

Nem mindenki örül annak, hogy a Peugeot lassan tíz éve következetesen minden autójába az ún. i-Cockpit filozófiájú műszerfalat tesz, ami annyit jelent, hogy a kormány szögletes és kisebb a szokásosnál, a szintén apró műszeregységet pedig nem rajta keresztül, hanem a felső karimája fölött kell nézni. Ez 170 centiméteres magasságig tökéletesen működik is, 170-180 centiméter között már el kell dönteni, hogy mi zavar jobban: ha

a kormányt szinte az ölünkbe engedjük, mint egy gokart esetében,

vagy pedig az, hogy a digitális műszeregység alsó harmadát nyújtózkodás nélkül nem fogjuk látni. Aki pedig magasabb 180 centiméternél, annak nincs választása, mindkét hátrány sújtani fogja egyszerre, és nem is fogja úgy érezni, hogy felvette a természetes vezetési pozícióját.

Pedig az AGR (a német egészséges gerincért munkacsoport minősítése) által hátbarátnak minősített, elképesztően kényelmes és kellően jó oldaltartású, puha tömésű első ülésekre nem lehet panasz, még hosszú utakon is olyan frissen szálltam ki a vezetőoldaliból, mintha csak pár percet töltöttem volna benne, bár aki SUV-hoz szokott, az kényelmetlennek fogja találni, hogy viszonylag mélyre, egy vaskos küszöbön át kell behuppanni.

A cikk folytatódik a második oldalon, kattintson tovább!